Gál Kinga: a kisebbségi nyelvi jogok nemzetközi védelmére van szükség

Gál Kinga a nyelvi jogok védelméről szólva ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nehézséget okoz a kisebbségek definiálása: mivel sajátos a helyzetük, nem könnyű megteremteni az uniós védelmüket.

A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének Többnyelvűségi Kutatóközpontja által a magyar soros EU-elnökség keretében szervezett konferencián a képviselő kiemelte: a kisebbségek vizsgálatakor az is problémát jelent, hogy Közép-Európával ellentétben Nyugat-Európában elsősorban a bevándorlók alkotják a kisebbségeket. Bár az európai kisebbségek helyzete és háttere nagyon eltérő, alapvetően hasonló problémákkal küzdenek – mutatott azonban rá.

Mint kifejtette, a kilencvenes években a nemzetközi szervezetek sokat foglalkoztak a kisebbségi nyelvek védelmével, de ritkán jutottak el a kodifikációig, így kicsi az a joganyag, „amelyre hivatkozva tovább lehet építkezni”. Úgy fogalmazott, a kisebbségi nyelvek védelmének uniós jogalapját a Lisszaboni Szerződés preambuluma és az alapjogi charta adják, a konkrét problémáknál viszont általában úgy reagál az EU, hogy a megoldás a tagállamok feladata, nem tartozik uniós hatáskörbe. Ez azért van így, mert a tagállamok nem érdekeltek abban, hogy közösségi hatáskörbe adják át ezt a kérdést – tette hozzá.

Gál Kinga szerint a 2004-es bővítésnél az unió még kiemelt figyelmet fordított a kisebbségvédelemre a csatlakozó országok megítélésekor, azóta ez kevésbé jellemző, \"felpuhult\" a követelmény.

Ahhoz, hogy előre lehessen lépni a kisebbségi nyelvek védelmében, olyan területeket kell keresni, ahol van megfelelő jogi alap, és politikai nyitottság is tapasztalható – mutatott rá. Hozzátette: az EP igyekszik minél több ilyen témát találni.

Sue Wright, a Portsmouth-i Egyetem professzora előadásában hangsúlyozta: egészen a 20. század második feléig a társadalom „domináns csoportjainak” akaratától függött, hogy egy közösség milyen mértékben használhatta saját nyelvét. A saját nyelv használatához való jogot viszonylag későn kezdték elismerni, az emberi jogi mozgalmak tevékenységének köszönhetően – idézte fel. Mint emlékeztetett, a nemzetállamok létrejöttekor egy adott területen beszélt nyelvet tették hivatalossá. Egy nyelv, nyelvjárás kiválasztásával egyúttal kizárhatók voltak a hatalomból azok, akik azt nem beszélték – fűzte hozzá.

Minél nagyobb autonómiát harcolnak ki maguknak a kisebbségek, annál szélesebb körben használhatják a nyelvüket – jelentette ki.