Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke
Fotó: Nicolas Economou
A magyarok elsöprő többsége elutasítja Ukrajna uniós csatlakozását, és Ukrajna katonai támogatásának elutasítottsága is bőven kétharmad feletti.
2026. január 17., 17:242026. január 17., 17:24
A Nézőpont Intézet és a közmédia együttműködése alapján készült a felmérés, amelynek eredményeit az M1 aktuális csatorna szombat reggeli műsorában ismertette Erdélyi Rezső Krisztián elemző. A Nézőpont Intézet elemzője elmondta: van egy erős uniós álláspont, amely mindenáron Ukrajna katonai támogatását és uniós felvételét akarja elősegíteni, de Ukrajna nagyon erőltetett katonai támogatása a béke és egy tűzszünet helyett sokkal inkább a háború eszkalációjának irányába vinné a helyzetet – olvasható az MTI-n.
A magyarok ezt világosan látják, és látják más európai uniós országokban is az emberek, csak a tagállamok többségében a politikai elit nemcsak a saját polgárai véleményével ellentétesen cselekszik, hanem a kontinens érdekével is szembemegy – mutatott rá.
Erdélyi Rezső Krisztián úgy fogalmazott: az európai gazdaságot kevés nagyobb csapás érhetné, mint egy ukrán uniós csatlakozás. A kutatás eredményeit ismertetve közölte: már egy korábbi, 2025 áprilisi felmérésben is a többség inkább negatívan ítélte meg Ukrajna uniós csatlakozását (62 százalék),
Az elemző szerint ebben szerepe van annak, hogy egyre jobban látszik, mivel járna Ukrajna uniós csatlakozása, nemcsak a teljes európai, hanem a magyar gazdaságnak is. Felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajna jelentős mezőgazdasági területekkel rendelkező ország, és az ukrán gabona, illetve mezőgazdasági termék export azokra az országokra jelentene elsődleges veszélyt, ahol jelentős mezőgazdasági termelés van. Ilyen Magyarország, de Franciaország és Lengyelország is ide sorolható – jegyezte meg.
Erdélyi Rezső Krisztián hangsúlyozta:
Az Európai Unió mindenáron megpróbálná „beerőszakolni” Ukrajnát az unióba – a 2029-es, 2028-as után legújabban 2027-es céldátumokat is hallani –, ezzel szemben Magyarországon van egy kormányzat, amely azt mondja, a nemzeti érdek ellentétes Ukrajna uniós csatlakozásával – emelte ki az elemző. Hozzátette: van Magyarországon egy hatalomra törő ellenzéki párt, amely másként látja ezt, és választóinak többsége kiáll Ukrajna uniós csatlakozása mellett.
Míg az egyik oldalon egy szuverén vélemény áll, addig a Tisza Párt az Európai Néppárt tagja, amelynek alapvetései közül az egyik a „pro Ukraine”, azaz a Néppárt tagjainak „hivatalból” támogatnia kell Ukrajna csatlakozását az unióhoz, és „nem szabad, nem illik kérdéseket feltenni a tekintetben, hogy ez mivel járna”, jelezte Erdélyi Rezső Krisztián.
Az elemző szerint a Tisza Párt politikusai Magyarországon azt mondják, hogy nem támogatják Ukrajna csatlakozását, az uniós szavazásokon azonban vagy megszavazzák az előterjesztéseket, vagy nem mennek be az ülésterembe és nem nyomnak gombot – fűzte hozzá.
Az elemző arról is beszélt, hogy a kutatás eredményei alapján
Ez Erdélyi Rezső Krisztián szerint azért fontos, mert míg az ukrán uniós csatlakozás gazdasági krízist, addig az ország katonai támogatása a háború meghosszabbítását jelentené. A nyugat-európai politikai vezetők közül számosan kiállnak a katonai támogatás és annak fokozása mellett, de az európai haderők nem állnak abban a helyzetben, hogy más országok katonai potenciálját támogassák, hiszen maguknak az uniós országoknak sincs olyan katonai fejlődése, mint amilyennek lennie kellene. Ez nem mai probléma, hanem egy hosszú folyamat, amely a hidegháborúval kezdődött – magyarázta az elemző.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint húsz Szatmár megyei diák és hat kísérőtanár rekedt Dubajban egy kirándulás során – tájékoztatott kedden a Szatmár megyei tanfelügyelőség.
Öt országból közel ötven határon túli és anyaországi intézményből érkeznek egyetemista sportolók Budapestre a csütörtöktől szombatig tartó 17. Kárpát-medencei Egyetemek Kupájára (KEK).
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Az ukrán erők 2026 februárjában több területet foglaltak el, mint amennyit az orosz erők ugyanebben az időszakban elfoglalni tudtak – jelentette be Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn.
Irán „lángba borít mindenkit, aki megpróbál átkelni” a Hormuzi-szoroson – figyelmeztetett egy iráni tisztségviselő, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iszlamista állam elleni csapásait.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!