Akadály? Trump szerint Zelenszkij hátráltatja a bélét
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
2026. január 15., 09:282026. január 15., 09:28
Trump szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök készen áll arra, hogy lezárja a közel négy éve tartó ukrajnai inváziót. Zelenszkij, az amerikai elnök szerint, visszafogottabb volt.
„Úgy gondolom, hogy ő kész megállapodásra” – mondta Trump az orosz elnökről. „Úgy gondolom, hogy Ukrajna kevésbé kész megállapodásra.”
Trump megjegyzései az ukrán vezető iránti megújult frusztrációt sejtetnek.
A két elnök kapcsolata régóta ingatag, bár Trump első évében a kapcsolatuk javulni látszott.
Trump időnként hajlandóbb volt elfogadni Putyin biztosítékait, mint egyes szövetségesek vezetői, ami frusztrálta Kijevet, az európai fővárosokat és az amerikai törvényhozókat, köztük néhány republikánust is.
Decemberben az amerikai hírszerzési jelentések arra figyelmeztettek, hogy Putyin nem adta fel célját, hogy elfoglalja egész Ukrajnát és visszaszerezze az egykori szovjet birodalomhoz tartozó európai területeket.
Zelenszkij nyilvánosan kizárta, hogy bármilyen területi engedményt tegyen Moszkvának, mondván, hogy Kijevnek az ország alkotmánya szerint nincs joga feladni semmilyen területet.
Eközben Volodimir Zelenszkij rendkívüli állapotot hirdetett Ukrajnában az ország energiaágazatában, különös tekintettel Kijevre, mivel az orosz támadások miatt továbbra is több ezer lakos marad áram nélkül.
Zelenszkij elnök azzal vádolta Moszkvát, hogy háborús stratégiájának részeként szándékosan kihasználja a zord téli időjárást, amelynek következtében Kijevben az éjszakai hőmérséklet nemrégiben -20 °C körülire süllyedt.
Az elmúlt hetekben az orosz támadások Kijevben több ezer otthonban okoztak áram-, fűtés- és vízhiányt.
A szerdai rendkívüli kabinetülés után Zelenszkij bejelentette, hogy éjjel-nappal működő munkacsoportot hoznak létre az orosz támadások és a romló időjárási körülmények okozta károk helyreállítására.
Elmondta, hogy az új intézkedések között szerepel a létfontosságú energetikai berendezések és erőforrások külföldről történő beszerzése a megrongálódott létesítmények pótlására.
„Az első miniszterelnök-helyettest, Ukrajna energiaügyi miniszterét bízták meg azzal, hogy felügyelje a lakosság és a közösségek támogatását ilyen körülmények között” – írta az X-en.
Emellett
Az orosz támadások az energiainfrastruktúra ellen nem korlátozódtak a fővárosra.
A múlt héten ukrán tisztségviselők közölték, hogy az orosz légitámadások következtében Ukrajna délkeleti részén több mint egymillió ember töltött órákat fűtés és vízellátás nélkül.
Ukrajna legnagyobb magán energiaellátója, a DTEK állandó válsághelyzetben él az orosz támadások miatt – közölte a BBC-vel a múlt hónapban Maxim Timcsenko, a vállalat vezérigazgatója.
Az orosz teljes körű invázió negyedik évfordulójának közeledtével Timcsenko elmondta, hogy Oroszország többször is célba vette a DTEK energiaellátó hálózatát „drónok, cirkálórakéták és ballisztikus rakéták hullámaival”, és a vállalatnak nehéz volt megbirkózni a helyzettel.
Hozzátette, hogy
A DTEK jelenleg 5,6 millió ukrajnai polgárnak biztosít áramot.
Eközben Mihajlo Fedorov, a frissen kinevezett ukrán védelmi miniszter szerdán arról beszélt: kétmillió ukrán menekült el a mozgósítás elő, és további 200 ezer katona van szökésben.
A parlamenti ülésen Fedorov rámutatott a hadsereg jelenlegi problémáira.
„Manapság nem tudunk harcolni az új technológiákkal, egy régi szervezeti struktúrával” – mondta Mihajlo Fedorov a hirado.hu szerint.
A tárcavezető a fontos célok között említette a hadsereg megreformálását és a korrupció felszámolását.
A mintegy négyévnyi, szinte megszakítás nélküli, teljes körű háborús küzdelem során kimerült sok katona, és úgy döntött, hogy megszökik, vagy dezertál, ami Ukrajnában jelenleg tizenkét évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény.
Fedorov hangsúlyozta, hogy „nagyszámú” olyan probléma van, amelyeket azonnal kezelni kell, mert ezek akadályozzák, hogy a frontvonalban lévő katonák a maximumot nyújtsák.
Eközben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter arra a sajtóértesülésre reagálva, miszerint Steven Witkoff és Jared Kushner az Egyesült Államok képviseletében hamarosan ismét Moszkvába utazik, hogy az ukrajnai rendezésről tárgyaljon, kifejezte Oroszország nyitottságát az amerikai féllel való kapcsolatfelvételre.
A tárcavezető szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozói Witkoff-fal és Kushnerrel komolyak és konkrétak voltak, a céljuk pedig az volt, hogy megállapítsák az ukrajnai válság kiváltó okait, és megegyezzenek a leküzdésük módjáról.
Mint mondta,
A miniszter szerint Oroszország látja, hogy az Egyesült Államok el akarja kerülni Ukrajna felvételét a NATO-ba. Emlékeztetett rá, hogy Putyin többször megerősítette: Oroszország nyitott az Ukrajnával kapcsolatos tárgyalásokra, ha azok „komoly természetűek” lesznek.
Lavrov megismételte az orosz álláspontot arról, hogy az európai javaslat, amely szerint tűzszünetet kell kihirdetni a rendezési megállapodás előtt, arra irányul, hogy időt nyerjenek Kijev számára és megőrizzék ottani a rendszer lényegét.
Közölte, hogy
„Ez a közvéleményre dolgozik, mikrofondiplomácia, megafondiplomácia, amely soha nem vezetett semmi jóra” – hangoztatta.
Az orosz diplomácia vezetője hangot adott álláspontjának, miszerint a kollektív Nyugat érdekelt a háború előkészítésében Oroszországgal, és „nyíltan beszélnek erről”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Tisza-kormány alatt a miniszterelnök irodája nem a Karmelita palotában lesz, hanem a Parlamenthez közeli egyik minisztériumi épületben – szögezte le Magyar Péter.
A világ 149 városában leadott szavazatokat tartalmazó urnák hiánytalanul és biztonságban megérkeztek Magyarországra – közölte a Nemzeti Választási Iroda csütörtökön az MTI-vel.
Az elmúlt 24 órában az orosz hadsereg két hullámban 44, különböző típusú rakétával, valamint 659 csapásmérő és álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat, a csapásoknak 15 halálos áldozatuk is van.
Az Egyesült Államok aktív egyeztetéseket folytat Iránnal egy újabb tárgyalási fordulóról, ugyanakkor nem kezdeményezte a kéthetes tűzszünet meghosszabbítását – közölte Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője szerdán.
Az országgyűlési választásokon leadott levélszavazatok közel száz százalékát megszámolták csütörtökre – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
Egy Il-20-as típusú orosz felderítő repülőgépet fogtak el a balti országok nemzetközi légterében a NATO megerősített légtérvédelmi szolgálatában részt vevő román F16-os harci repülők.
A Tisza Párt elnöke a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című, valamint az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában arról is beszélt, hogy kormánya megalakulása után új médiatörvényt fogadnak el és felfüggesztik a közmédia hírszolgáltatását.
Lövöldözés történt a délkelet-törökországi Kahramanmaras tartomány egyik iskolájából szerdán, négyen meghaltak, további 20-an megsebesültek – tájékoztatott Mükerrem Ünlüer, a tartomány kormányzója.
Komoly fennakadásokat okozott az Európai Unió repülőterein az új határellenőrzési rendszer, az Entry/Exit System (EES) bevezetése: több helyen akár háromórás sorok alakultak ki, és számos utas lekéste járatát.
Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát ügye is szóba került Sulyok Tamás köztársasági elnök és Toroczkai László, a Mi Hazánk elnökének szerdai találkozóján a Sándor-palotában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!