Akadály? Trump szerint Zelenszkij hátráltatja a bélét
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
2026. január 15., 09:282026. január 15., 09:28
Trump szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök készen áll arra, hogy lezárja a közel négy éve tartó ukrajnai inváziót. Zelenszkij, az amerikai elnök szerint, visszafogottabb volt.
„Úgy gondolom, hogy ő kész megállapodásra” – mondta Trump az orosz elnökről. „Úgy gondolom, hogy Ukrajna kevésbé kész megállapodásra.”
Trump megjegyzései az ukrán vezető iránti megújult frusztrációt sejtetnek.
A két elnök kapcsolata régóta ingatag, bár Trump első évében a kapcsolatuk javulni látszott.
Trump időnként hajlandóbb volt elfogadni Putyin biztosítékait, mint egyes szövetségesek vezetői, ami frusztrálta Kijevet, az európai fővárosokat és az amerikai törvényhozókat, köztük néhány republikánust is.
Decemberben az amerikai hírszerzési jelentések arra figyelmeztettek, hogy Putyin nem adta fel célját, hogy elfoglalja egész Ukrajnát és visszaszerezze az egykori szovjet birodalomhoz tartozó európai területeket.
Zelenszkij nyilvánosan kizárta, hogy bármilyen területi engedményt tegyen Moszkvának, mondván, hogy Kijevnek az ország alkotmánya szerint nincs joga feladni semmilyen területet.
Eközben Volodimir Zelenszkij rendkívüli állapotot hirdetett Ukrajnában az ország energiaágazatában, különös tekintettel Kijevre, mivel az orosz támadások miatt továbbra is több ezer lakos marad áram nélkül.
Zelenszkij elnök azzal vádolta Moszkvát, hogy háborús stratégiájának részeként szándékosan kihasználja a zord téli időjárást, amelynek következtében Kijevben az éjszakai hőmérséklet nemrégiben -20 °C körülire süllyedt.
Az elmúlt hetekben az orosz támadások Kijevben több ezer otthonban okoztak áram-, fűtés- és vízhiányt.
A szerdai rendkívüli kabinetülés után Zelenszkij bejelentette, hogy éjjel-nappal működő munkacsoportot hoznak létre az orosz támadások és a romló időjárási körülmények okozta károk helyreállítására.
Elmondta, hogy az új intézkedések között szerepel a létfontosságú energetikai berendezések és erőforrások külföldről történő beszerzése a megrongálódott létesítmények pótlására.
„Az első miniszterelnök-helyettest, Ukrajna energiaügyi miniszterét bízták meg azzal, hogy felügyelje a lakosság és a közösségek támogatását ilyen körülmények között” – írta az X-en.
Emellett
Az orosz támadások az energiainfrastruktúra ellen nem korlátozódtak a fővárosra.
A múlt héten ukrán tisztségviselők közölték, hogy az orosz légitámadások következtében Ukrajna délkeleti részén több mint egymillió ember töltött órákat fűtés és vízellátás nélkül.
Ukrajna legnagyobb magán energiaellátója, a DTEK állandó válsághelyzetben él az orosz támadások miatt – közölte a BBC-vel a múlt hónapban Maxim Timcsenko, a vállalat vezérigazgatója.
Az orosz teljes körű invázió negyedik évfordulójának közeledtével Timcsenko elmondta, hogy Oroszország többször is célba vette a DTEK energiaellátó hálózatát „drónok, cirkálórakéták és ballisztikus rakéták hullámaival”, és a vállalatnak nehéz volt megbirkózni a helyzettel.
Hozzátette, hogy
A DTEK jelenleg 5,6 millió ukrajnai polgárnak biztosít áramot.
Eközben Mihajlo Fedorov, a frissen kinevezett ukrán védelmi miniszter szerdán arról beszélt: kétmillió ukrán menekült el a mozgósítás elő, és további 200 ezer katona van szökésben.
A parlamenti ülésen Fedorov rámutatott a hadsereg jelenlegi problémáira.
„Manapság nem tudunk harcolni az új technológiákkal, egy régi szervezeti struktúrával” – mondta Mihajlo Fedorov a hirado.hu szerint.
A tárcavezető a fontos célok között említette a hadsereg megreformálását és a korrupció felszámolását.
A mintegy négyévnyi, szinte megszakítás nélküli, teljes körű háborús küzdelem során kimerült sok katona, és úgy döntött, hogy megszökik, vagy dezertál, ami Ukrajnában jelenleg tizenkét évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény.
Fedorov hangsúlyozta, hogy „nagyszámú” olyan probléma van, amelyeket azonnal kezelni kell, mert ezek akadályozzák, hogy a frontvonalban lévő katonák a maximumot nyújtsák.
Eközben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter arra a sajtóértesülésre reagálva, miszerint Steven Witkoff és Jared Kushner az Egyesült Államok képviseletében hamarosan ismét Moszkvába utazik, hogy az ukrajnai rendezésről tárgyaljon, kifejezte Oroszország nyitottságát az amerikai féllel való kapcsolatfelvételre.
A tárcavezető szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozói Witkoff-fal és Kushnerrel komolyak és konkrétak voltak, a céljuk pedig az volt, hogy megállapítsák az ukrajnai válság kiváltó okait, és megegyezzenek a leküzdésük módjáról.
Mint mondta,
A miniszter szerint Oroszország látja, hogy az Egyesült Államok el akarja kerülni Ukrajna felvételét a NATO-ba. Emlékeztetett rá, hogy Putyin többször megerősítette: Oroszország nyitott az Ukrajnával kapcsolatos tárgyalásokra, ha azok „komoly természetűek” lesznek.
Lavrov megismételte az orosz álláspontot arról, hogy az európai javaslat, amely szerint tűzszünetet kell kihirdetni a rendezési megállapodás előtt, arra irányul, hogy időt nyerjenek Kijev számára és megőrizzék ottani a rendszer lényegét.
Közölte, hogy
„Ez a közvéleményre dolgozik, mikrofondiplomácia, megafondiplomácia, amely soha nem vezetett semmi jóra” – hangoztatta.
Az orosz diplomácia vezetője hangot adott álláspontjának, miszerint a kollektív Nyugat érdekelt a háború előkészítésében Oroszországgal, és „nyíltan beszélnek erről”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésén, titkos szavazással választotta meg Unger Anna politológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökévé.
Románia közbenjárt az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a kazah olajat szállító hajók – amelyek az orosz Novorosszijszk kikötőjéből a Petromidia finomítójába tartanak – ne szenvedjenek kárt Kijev katonai műveletei miatt.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.
Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.
Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.
John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!