2009. április 07., 13:562009. április 07., 13:56
Vlagyimir Voronyin államfő néhány órával a korábban bejelentett időpont előtt beszédet mondott a televízióban, amelyben kifejtette: a vérontás a célja a moldovai fővárosban folyó megmozdulásnak, amely szerinte jól szervezett és előre kitervelt akció.
Marian Lupu, a parlament elnöke államcsínynek nevezte a történteket, arra célozva, hogy az 1989-es romániai forradalom mintájára történt az utcai megmozdulás.
Voronyin ezt követően találkozott az ellenzéki pártok vezetőivel, de a tárgyalás eredménytelenül zárult. Az ellenzéki vezetők azt kérték: legyen vége az erőszaknak, ne érje őket többé az államcsíny vádja, és az ellenzék számára nyíljon lehetőség a hétvégi választások eredményének tüzetes ellenőrzésére.
A tiltakozók ezt megelőzően Chişinău főterére vonultak, az ellenzék egyik vezetője azt javasolta: foglalják el a közszolgálati televízió épületét. A hatóságok lezárták a Chişinăuba vezető forgalmat, Moldovában jelenleg csak az állami televízió és rádió adása fogható.
Moldovában eközben terjed a kommunistaellenes forradalmi hangulat: Ungheni és Bălţi nagyvárosokban is az utcára vonultak a fiatalok, követelve a parlamenti választások megismétlését.
Moldova-szerte csak az állami televízió és rádió műsora fogható, ezek azonban nem tájékoztatnak a történtekről. Az országban megbénult az internethálózat, és a mobiltelefon-hálózatban is fennakadások vannak.
Megtámadta a moldovai elnöki hivatal épületét kedden Chişinăuban a hét végi parlamenti választás eredménye ellen tüntető mintegy 30 ezer fős, nagyrészt fiatalokból álló tömeg. A tüntetők betörték az elnöki hivatal épületének ablakait, és az épületbe is behatoltak. A hatóságok könnygázzal, vízágyúkkal és gumilövedékekkel próbálták visszaszorítani a kommunista párt választási győzelme ellen tüntető tömeget, amely behatolt a parlament épületébe is, ahol bútorokat és dokumentumokat gyújtott fel.
A moldovai főváros központjában az ellenzék felhívására összesereglett, 30 ezer fősre becsült tömeg összecsapott az elnöki hivatal védelmére kirendelt rendőri egységekkel. A tüntetők közben kövekkel bevertek több ablakot és a helyszínen fellelhető valamennyi mozdítható tárgyat megragadva támadták az épületet.
A rendfenntartó erők hiábavalóan próbálták könnygázzal és gumilövedékekkel megfékezni a tömeget, a tüntetők behatoltak az államelnöki hivatal épületébe, ahol a Vocea Basarabiei rádió szerint számítógépeket dobáltak ki az ablakon. Később a tömeg betörte a parlament épületének ajtaját is, és gyújtogatni kezdett az épületben, bútorokat és dokumentumokat vetve a lángok közé.
A hatóságok lezárták a Chişinăuba vezető forgalmat, hogy megakadályozzák az újabb tiltakozók érkezését.
Előzőleg a tömeg összecsapott a rendfenntartó erőkkel, mindkét oldalon sokan megsebesültek. Az államelnöki hivatal épülete előtti réen egy tűzoltóautó is megjelent, a rendőrség pedig vízsugárral próbálta oszlatni a tömeget,. a dühös tüntetők azonban szétverték a járművet.
A demokratikus pártok a választások megismétlését kérik, nemzetközi felügyelettel.
Az incidensek a parlamenti választások eredményének közzétételét követően robbantak ki. A hatalmon lévő kommunisták abszolút többséget szereztek a vasárnapi választásokon. Az eredményt az ellenzék szerint meghamisították.
Vlad Filat, az ellenzéki Moldovai Liberális Demokrata Párt vezetője felszólította támogatóit: naponta tartsanak hasonló tüntetéseket, amíg semmisnek nem nyilvánítják a választások eredményét, amelyet az ellenzék szerint meghamisítottak.
\"A szovjet rendszerből gyökerező kommunista hatalom most porvokatőrökkel próbálja lejáratni a békés tiltakozókat\" - nyilatkozta Dorin Chirtoacă, Chisinau ellenzéki polgármestere, hozzátéve, hogy a megmozdulások akkor érnek véget, amikor tiszteletben lesz tartva a választók akarata. Chirtoacă szerint a tüntetés létjogosult, mivel a kommunisták 50 százalékás választási győzelme szerinte lehetetlenség.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.