2009. április 07., 13:562009. április 07., 13:56
Vlagyimir Voronyin államfő néhány órával a korábban bejelentett időpont előtt beszédet mondott a televízióban, amelyben kifejtette: a vérontás a célja a moldovai fővárosban folyó megmozdulásnak, amely szerinte jól szervezett és előre kitervelt akció.
Marian Lupu, a parlament elnöke államcsínynek nevezte a történteket, arra célozva, hogy az 1989-es romániai forradalom mintájára történt az utcai megmozdulás.
Voronyin ezt követően találkozott az ellenzéki pártok vezetőivel, de a tárgyalás eredménytelenül zárult. Az ellenzéki vezetők azt kérték: legyen vége az erőszaknak, ne érje őket többé az államcsíny vádja, és az ellenzék számára nyíljon lehetőség a hétvégi választások eredményének tüzetes ellenőrzésére.
A tiltakozók ezt megelőzően Chişinău főterére vonultak, az ellenzék egyik vezetője azt javasolta: foglalják el a közszolgálati televízió épületét. A hatóságok lezárták a Chişinăuba vezető forgalmat, Moldovában jelenleg csak az állami televízió és rádió adása fogható.
Moldovában eközben terjed a kommunistaellenes forradalmi hangulat: Ungheni és Bălţi nagyvárosokban is az utcára vonultak a fiatalok, követelve a parlamenti választások megismétlését.
Moldova-szerte csak az állami televízió és rádió műsora fogható, ezek azonban nem tájékoztatnak a történtekről. Az országban megbénult az internethálózat, és a mobiltelefon-hálózatban is fennakadások vannak.
Megtámadta a moldovai elnöki hivatal épületét kedden Chişinăuban a hét végi parlamenti választás eredménye ellen tüntető mintegy 30 ezer fős, nagyrészt fiatalokból álló tömeg. A tüntetők betörték az elnöki hivatal épületének ablakait, és az épületbe is behatoltak. A hatóságok könnygázzal, vízágyúkkal és gumilövedékekkel próbálták visszaszorítani a kommunista párt választási győzelme ellen tüntető tömeget, amely behatolt a parlament épületébe is, ahol bútorokat és dokumentumokat gyújtott fel.
A moldovai főváros központjában az ellenzék felhívására összesereglett, 30 ezer fősre becsült tömeg összecsapott az elnöki hivatal védelmére kirendelt rendőri egységekkel. A tüntetők közben kövekkel bevertek több ablakot és a helyszínen fellelhető valamennyi mozdítható tárgyat megragadva támadták az épületet.
A rendfenntartó erők hiábavalóan próbálták könnygázzal és gumilövedékekkel megfékezni a tömeget, a tüntetők behatoltak az államelnöki hivatal épületébe, ahol a Vocea Basarabiei rádió szerint számítógépeket dobáltak ki az ablakon. Később a tömeg betörte a parlament épületének ajtaját is, és gyújtogatni kezdett az épületben, bútorokat és dokumentumokat vetve a lángok közé.
A hatóságok lezárták a Chişinăuba vezető forgalmat, hogy megakadályozzák az újabb tiltakozók érkezését.
Előzőleg a tömeg összecsapott a rendfenntartó erőkkel, mindkét oldalon sokan megsebesültek. Az államelnöki hivatal épülete előtti réen egy tűzoltóautó is megjelent, a rendőrség pedig vízsugárral próbálta oszlatni a tömeget,. a dühös tüntetők azonban szétverték a járművet.
A demokratikus pártok a választások megismétlését kérik, nemzetközi felügyelettel.
Az incidensek a parlamenti választások eredményének közzétételét követően robbantak ki. A hatalmon lévő kommunisták abszolút többséget szereztek a vasárnapi választásokon. Az eredményt az ellenzék szerint meghamisították.
Vlad Filat, az ellenzéki Moldovai Liberális Demokrata Párt vezetője felszólította támogatóit: naponta tartsanak hasonló tüntetéseket, amíg semmisnek nem nyilvánítják a választások eredményét, amelyet az ellenzék szerint meghamisítottak.
\"A szovjet rendszerből gyökerező kommunista hatalom most porvokatőrökkel próbálja lejáratni a békés tiltakozókat\" - nyilatkozta Dorin Chirtoacă, Chisinau ellenzéki polgármestere, hozzátéve, hogy a megmozdulások akkor érnek véget, amikor tiszteletben lesz tartva a választók akarata. Chirtoacă szerint a tüntetés létjogosult, mivel a kommunisták 50 százalékás választási győzelme szerinte lehetetlenség.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.