
Németországban többször is szerveztek már migránsellenes tüntetést
Fotó: Videófelvétel
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
2025. augusztus 31., 20:062025. augusztus 31., 20:06
Most először fordul elő, hogy a migrációellenes konzervatív pártok vezetik a közvélemény-kutatásokat az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Németországban is – fogalmaz az amerikai lap londoni tudósítása – ami „a legújabb jele annak, hogy a migránsok magas arányú bevándorlása és az infláció okánvnövekszik a választók elégedetlensége a kontinens nagy részén”.
Konzervatív, bevándorlásellenes pártok már bejutottak a kormányba olyan országokban, mint Olaszország, Finnország és Hollandia. Ám ez az év az első, amikor egyszerre vezetnek Európa három legnagyobb gazdaságában. Ez mindhárom országban zavargásokat idézhet elő bár az országos választásokig valószínűleg még több év lehet hátra – idézi a hirado.hu a lapot.
A WSJ szerint a migránsellenes pártok előretörése jelentős fejlemény:
– „hacsak a politikusok nem tudják megoldani azt, ami a felemelkedésüket táplálja, azaz a bevándorlást és a megélhetési költségeket” – fogalmazott Mujtaba Rahman, az Eurasia kockázati tanácsadó cég európai vezetője.
A bevándorlásellenes francia Nemzeti Tömörülés idén folyamatosan vezetett a közvélemény-kutatásokban. Az Elabe múlt havi felmérése szerint Jordan Bardella, Marine Le Pen fiatal pártfogoltja volt a legnépszerűbb (politikus), 36 százalékos támogatottsággal. A következő (2027-es) francia elnökválasztásra vonatkozó közvélemény-kutatások szintén arra utalnak, hogy a Nemzeti Gyűlés jelöltje – legyen az Bardella vagy Le Pen – vezetne az első fordulóban.

Az illegális migránsok már nem csak hajókkal érkeznek, hanem teherautókon csempészik őket szervezetten az Egyesült Királyságba. Az embercsempészek kihasználják, hogy a határőrség elsősorban a kikötőkben keresi a migránsokat.
Az Egyesült Királyságban a bevándorlásellenes Reform UK párt, amelyet a korábbi brexit-párti Nigel Farage vezet, aki a népszerűségét tekintve az elmúlt hat hónapban nagyot ugrott előre, és jelenleg kényelmes előnnyel vezet a közvélemény-kutatásokban a kormányzó Munkáspárt és az ellenzéki Konzervatív Párt előtt – amelyek az elmúlt száz évben a brit politikát uraló politikai duopóliumot alkották.
Németországban a jobboldali Alternatív Németországért (AfD) párt az év eleje óta fej-fej mellett halad a jelenleg kormányzó ellen CDU-val a közvélemény-kutatásokban.
Az Egyesült Államokhoz hasonlóan Európa nagy része is két dolgot tapasztalt egyszerre a világjárvány óta: rekordszintű bevándorlást, ami a választók ellenérzését váltotta ki, és az infláció megugrását – amely most már enyhült, de számos áru sokkal magasabb áron szerezhető be, mint korábban, ami miatt sok választó rosszabbul érzi magát.
A gazdasági hanyatlás érzése és a gyorsan növekvő bevándorlás együttesen olyan mérgező kombinációt alkotnak, amely sok választót elfordított a hagyományos politikai pártoktól – jelentette ki a lapnak Jérémie Gallon volt francia diplomata és a McLarty Associates tanácsadó cég európai vezetője. „Ugyanez a helyzet a kisebb brit városokban, a francia vidéken és a német városokba is: sokan úgy érzik, hogy a hagyományos elit lenézi őket, vagy figyelmen kívül hagyja az aggodalmaikat” – tette hozzá.
Bardella és a Nemzeti Front a lap szerint „kihasználta” a széles körben elterjedt aggodalmat,
valamint „a munkás- és középosztálybeli családok életszínvonalának érzékelt romlását” – fogalmaz a WSJ. A lap hozzáteszi: a francia kormány ismét a összeomlás szélén áll, kevesebb mint kilenc hónappal azután, hogy „távozott” a konzervatív francia miniszterelnök, Michel Barnier.
A WSJ által emlegetett Barnier volt a legrövidebb ideig hivatalban levő miniszterelnök az V. Köztársaság történetében; Macron 2022, avagy második ciklusának kezdete óta immár a negyedik kormányát „fogyasztja”.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
szóljon hozzá!