Franciaországban napok óta feszült a helyzet
Fotó: Facebook/UniteCGT
Újabb tiltakozási hullám söpört végig szombaton több európai országon: Franciaországban, Olaszországban és Albániában is folytatódtak a korábbi napok demonstrációi. Franciaországban több mint 400 ezren vonultak utcára a megélhetési költségek emelkedése miatt, több városban összecsapások alakultak ki a rendfenntartókkal. Olaszországban fokozott biztonsági intézkedésekkel próbálták elejét venni a múlt heti zavargások megismétlődésének, Albániában pedig a korrupció és az oktatási körülmények miatt tiltakoztak – számolt be a HotNews.
2026. október 24., 20:422026. október 24., 20:42
Franciaország-szerte mintegy 410 ezren vettek részt a szombati tiltakozásokon a belügyminisztérium becslése szerint, a szakszervezetek ugyanakkor ennek kétszeresére teszik a demonstrálók számát – számolt be a HotNews. A legnagyobb megmozdulást Párizsban tartották, ahol a rendőrség adatai szerint 110 ezren vonultak utcára. A fővárosi felvonulás nagyrészt békésen zajlott, a rendőrök és kisebb fiatal csoportok között csak a demonstráció végén alakultak ki összecsapások.
Bár több városban is történtek erőszakos incidensek, ezek összességében nem érték el az október 17-i zavargások súlyosságát. Egy héttel korábban a hivatalos adatok szerint 550 ezren tüntettek Franciaországban, a megmozdulásokat kísérő erőszakos cselekmények során pedig közel háromezer üzletet rongáltak meg.
A szombati demonstrációk során Lyonban, Bordeaux-ban, Grenoble-ban, Clermont-Ferrand-ban, Lille-ben és Nizzában is könnygázt, illetve vízágyúkat vetettek be a rendőrök. Nantes-ban több ezer tüntető jutott be a belvárosba annak ellenére, hogy a prefektúra megtiltotta a belépést a területre. A rendfenntartók lezárták a Loire folyón átvezető egyik hidat, majd vízágyút és könnygázt alkalmaztak, miután a demonstrálók különböző tárgyakkal dobálták meg őket. A tüntetők végül egy másik hídon keresztül jutottak be a központba, ahol újabb összecsapások kezdődtek.
Lyonban már délelőtt könnygázzal oszlattak fel egy mintegy 150 fős csoportot a Lyon 3 Egyetem közelében. A résztvevők a sárgamellényes mozgalom jelszavait skandálták, mielőtt a rendőrök nagyjából húsz perc után feloszlatták a gyülekezést.
A francia kormány az előző hétvége eseményei után rendkívüli biztonsági intézkedésekkel készült az újabb tiltakozásokra. Laurent Nuñez belügyminiszter 70 ezer rendőrt és csendőrt mozgósított, a műveletekben pedig katonák, köztük a Sentinelle művelet egységei, valamint a RAID és a GIGN különleges alakulatai is részt vettek. Helikoptereket és páncélozott járműveket szintén bevetettek.
Párizsban 24 metróállomást zártak le, és több népszerű turisztikai látványosság sem fogadott látogatókat, köztük a Louvre, az Orsay Múzeum és a Picasso Múzeum. A kereskedők az újabb fosztogatásoktól tartva sok helyen fadeszkákkal borították be az üzletek kirakatait. A korábbi rongálások után különösen a belvárosi és kelet-párizsi üzlettulajdonosok tartottak attól, hogy ismét jelentős károk érik őket.
A szigorításokat jogvédő szervezetek is bírálták. Az Amnesty International szerint a hatóságok túlzottan a biztonsági intézkedésekre összpontosítanak, ami veszélyeztetheti a szabadságjogokat, és további erőszakhoz vezethet. A francia Emberi Jogok Ligája több tiltó rendelkezés ellen jogorvoslatot kezdeményezett, és azt kérte, hogy az ENSZ égisze alatt küldjenek megfigyelőmissziót Franciaországba.
A megmozdulások középpontjában a megélhetési költségek emelkedése, a vásárlóerő csökkenése, a közszolgáltatások védelme, valamint az adózási és társadalmi igazságosság követelése áll. A sárgamellényes mozgalom szombatra több mint 700 tiltakozó akciót helyezett kilátásba, köztük mintegy 500 tüntetést. A tervezett akciók között körforgalmak, benzinkutak, vasútállomások, hidak és kikötők érintésével szervezett megmozdulások is szerepeltek.
Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország (La France Insoumise) vezetője a párizsi demonstráción arra figyelmeztette Emmanuel Macron államfőt, hogy a tiltakozások hetente megismétlődhetnek, ha a kormány nem teljesíti a követeléseket. Sophie Binet, a CGT szakszervezeti szövetség vezetője november 5-re általános sztrájkot helyezett kilátásba.
A sárgamellényesek már október 31-re is újabb országos mozgósítást hirdettek, ezúttal a közszabadságok védelmében.
A szombati tiltakozásoknak politikai vonatkozása is volt: Orléans-ban a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (Rassemblement National) kongresszusa ellen szerveztek ellentüntetést. A délutáni adatok szerint mintegy 13 ezren vettek részt a megmozduláson. A párt kongresszusán Jordan Bardellát a szavazatok 98,9 százalékával újraválasztották elnöknek.
Nemcsak Franciaországban, hanem Olaszországban és Albániában is folytatódtak a tiltakozások. Milánóban az előző hétvégi erőszakos események után Giorgia Meloni kormánya 500 további katonát vezényelt a városba. A rendőrség fokozott igazoltatásokat vezetett be a vasútállomásokon, megfigyelődrónokat alkalmazott, és az utcákon csoportosuló fiatalokat is ellenőrizte az újabb zavargások megelőzése érdekében. A múlt heti milánói fosztogatásokban a rendőrség szerint hozzávetőleg kétezer fiatal vett részt.
Albánia fővárosában, Tiranában szintén tüntetők gyűltek össze szombaton. A demonstrálók az oktatási körülményeket és a korrupciót kifogásolják, valamint Edi Rama miniszterelnök lemondását követelik. Az országban több mint 130 napja tartanak a tiltakozások, amelyekhez október közepén, a tanév kezdetével egyetemisták és középiskolások is csatlakoztak, új lendületet adva a mozgalomnak.
Százezrek vonultak utcára Franciaországban a megélhetési költségek emelkedése ellen, a tömegtüntetéseket azonban több nagyvárosban súlyos zavargások, gyújtogatások és fosztogatások kísérték.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A NATO katonai eszközeinek Moszkva aggályai ellenére történő európai telepítését, konkrétan pedig a szövetség rakétavédelmi rendszerének dél-romániai elemeit bírálta Alice Weidel, az ellenzéki, radikális jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) elnöke.
Vélhetően dróntámadás áldozata lett egy Comore-szigeteki zászló alatt közlekedő kereskedelmi hajó a Fekete-tengeren.
Katonai tiszteletadással, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján, péntek reggel Budapesten.
Ukrajna katonai Starlink-szolgáltatása még mindig nem állt helyre – közölte több ukrajnai illetékes is; a szolgáltatás továbbra is 161 kilométer/órás sebességkorlátozás mellett működik – mondta egy ukrán tisztviselő csütörtökön a Kyiv Independentnek.
Egy budapesti családi ház tetőjavítása miatt került rendőrkézre két román állampolgárságú férfi, akik a már kifizetett hatmillió forint után további hétmilliót követeltek a ház tulajdonosától. A rendőrök még az újabb pénz átadása előtt elfogták őket.
Moszkva kész lenne november közepe után újrakezdeni Oroszország, az Egyesült Államok és Ukrajna részvételével a háromoldalú béketárgyalásokat – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök.
A NATO további tengeri felderítő repülőgépeket, radarrendszereket és drónokat küld a Fekete-tengerre – közölte kedden a katonai szövetség, miután a régióban több hajót is halálos kimenetelű dróntámadások értek.
Őrizetbe vették Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) volt elnökét – erősítette meg Bátki Pál jogi képviselő szerdán délelőtt a Telex információit az MTI-nek.
Az amerikai támogatás csökkentése nyomán Ukrajna a háború kezdete óta a legnehezebb helyzetben van – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Emmanuel Macron szerint Franciaországban a szégyenérzet és düh uralkodik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!