Figyelmeztetés Pekingnek

Felhívták ugyanakkor a tüntetõket is arra, hogy tartózkodjanak az erõszaktól. Emellett felszólították a pekingi kormányt, hogy vessen véget az utazási korlátozásoknak és az információhoz való jog korlátozásának.
José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke Lisszabonban a pekingi olimpiai játékok bojkottja ellen foglalt állást. Mint mondta, a testület nincs meggyõzõdve arról, hogy „bármiféle bojkott elvezetne ahhoz, hogy jobban tiszteletben tartsák a jogot Kínában”. Barrosóval ellentétben Nicolas Sarkozy francia elnök nem sokkal korábban jelezte: nem zárja ki a lehetõséget, hogy távol maradjon a megnyitóról, ezzel nyomatékosítva a kínai hatóságok és a tüntetõk párbeszédét szorgalmazó felhívását. Sarkozy hétfõn Pekinget önmérsékletre szólította fel, s felajánlotta, hogy Franciaország kész közvetíteni a dalai láma képviselõi és Kína között. Az államfõ hivatala által kiadott közlemény szerint Sarkozy üzenetet küldött a kínai elnöknek, Hu Csin-taónak (Hu Jintao), amelyben hangoztatta, hogy szomorúsággal töltik el a tibeti tragikus eseményekrõl szóló hírek. Reményét fejezte ki egyben, hogy a felek közötti párbeszéd újraindul.
A kínai külügyminisztérium tegnap bejelentette: tucatnyi külföldi újságíró utazik ma Lhászába, hogy „megismerje az igazságot” az utóbbi hetekben történt zavargásokkal kapcsolatban. A külföldi újságírók felkereshetik a zavargások által érintett helyeket, és interjúkat készíthetnek az erõszakcselekmények sérültjeivel. Az utazást szervezõ kínai külügyminisztérium jelölte ki azokat a külföldi tudósítókat, akik tagjai lehetnek a Tibetbe látogató csoportnak. Pekingben dolgozó újságíróktól származó értesülés szerint az amerikai AP és a japán Kyodo hírügynökség, a katari központú al-Dzsazíra televízió, a Financial Times címû brit és a The Wall Street Journal amerikai lap munkatársai, valamint tajvani és hongkongi médiaszervek újságírói vehetnek részt a háromnaposra tervezett tibeti utazáson.
Hétfõn a nepáli rendõrség bambuszbotokkal ütlegelve feloszlatta a Tibet mellett tüntetõ mintegy 500 tibeti menekültbõl, illetve szerzetesbõl álló tömeget az ENSZ katmandui irodái közelében, és kétszáznegyvenöt személyt õrizetbe vettek. A tiltakozók azt követelték, hogy az ENSZ indítson vizsgálatot a kínai hatóságok tibeti erõszakos fellépése ügyében. Nepál közölte, hogy nem engedélyez tüntetéseket egyik baráti állam, így Kína ellen sem.
Az indiai Dharmszalában mûködõ tibeti emigránskormány, tibeti forrásokból származó értesülésre hivatkozva azt állította hétfõn, hogy a kínai hatóságok mintegy 130 embert öltek meg a március elsõ felében lezajlott tibeti tüntetések elfojtásakor. Pekingi hivatalos közlés szerint 19 halálos áldozata volt a tibeti zavargásoknak.
Tegnap egyébként a magyar külügyminisztériumba kérették Kína budapesti nagykövetét a tibeti események miatt, Várkonyi László szakállamtitkár pedig kifejtette Csang Csun-hsziangnak, hogy Magyarország aggodalommal figyeli a tibeti eseményeket.

Hírösszefoglaló