
Nem jön létre jobboldali kormány Szlovákiában, a Most-Híd pedig a továbbiakban minden „sztenderd parlamenti párttal”, köztük a Robert Fico vezette Irány-Szociáldemokráciával és a Szlovák Nemzeti Párttal (SNS) is hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni – jelentette be Bugár Béla, a vegyes párt elnöke szombaton Pozsonyban, a párt elnökségének ülése után tartott sajtótájékoztatón.
2016. március 13., 16:072016. március 13., 16:07
A Most-Híd elnöksége azt követően ülésezett, hogy szombaton Andrej Danko, az SNS elnöke bejelentette: ha Robert Fico nem tud kormányt alakítani, akkor az SNS arra fogja kérni az államfőt, hogy nevezzen ki szakértői kormányt. Danko ezzel egyértelművé tette, hogy nem vállalna szerepet egy olyan kormánykoalícióban, amelynek létrehozására a választásokon második helyen végzett, Richard Sulík vezette liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) tenne kísérletet.
Az SNS közgyűlése után nyilvánvalóvá vált, hogy Szlovákiában nem jön létre jobboldali kormány - szögezte le a sajtótájékoztatón Bugár Béla, aki szerint pártjának elnöksége a kialakult helyzetre reagálva fogadta el hárompontos határozatát, amelyben egyebek mellett felhívást intéz az összes \"sztenderd parlamenti párthoz\", hogy kössenek olyan kompromisszumokat, amelyek egy stabil kormány létrehozásához vezethetnek.
A Most-Híd határozatában a Robert Fico vezette Irányt, az SNS-t, a Szabadság és Szolidaritást, illetve Radoslav Procházka pártját, a Hálót (Siet) minősíti „sztenderd parlamenti pártnak”, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy velük hajlandó tárgyalni egy esetleges kormányalakításról. A határozat egyben elutasítja egy szakértői kormány létrehozását is, valamint mandátumot ad a párt elnökének arra, hogy tárgyalásokat folytasson egy, a programbeli prioritásaikat figyelembe vevő kormány létrejöttéről. „Nem arról beszélünk, hogy kormányt alakítunk, hanem arról, hogy hajlandóak vagyunk tárgyalni ezekkel a pártokkal, ha meghívást kapunk” – válaszolta Bugár az Iránnyal való kormányalakítás lehetőségét firtató újságírói kérdésekre.
A Most-Híd vezetőségének mostani döntése, hogy hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni Robert Fico pártjával is, egyértelműen szembemegy a párt korábbi, többször is megerősített álláspontjával, amelyben az Iránnyal való együttműködéstől és a vele való tárgyalásoktól is elzárkóztak.
A múlt heti szlovákiai parlamenti választások után kialakult erőviszonyok lehetővé tennék, hogy Robert Fico leköszönő kormányfő az SNS-el, a Most-Híddal és a Hálóval koalíciós kormányt alakítson, s ehhez a negyedik „sztenderdként” megjelölt pártra, a SaS-ra sem lenne szükségük.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!