
Fotó: Videófelvétel
Ferenc pápa a Szentlélek közbenjárását kérte annak érdekében, hogy a nemzetek vezetői nyissák meg a béke kapuit, és az ukrajnai Harkiv városáról is megemlékezett a Szent Péter téren pünkösdvasárnap, amikor az egyház a Szentlélek kiáradását ünnepli.
2024. május 19., 16:052024. május 19., 16:05
A katolikus egyházfő a Mennyek Királynője imádságot kísérő déli beszédében a Szentlélek feladatának nevezte, hogy az egymással ellentétes helyzetekben és a konfliktusokban helyreállítsa a harmóniát „a szívekben, családokban, társadalomban és az egész világon”.
„Nagyon sok háború van, gondoljunk Ukrajnára, mindenekelőtt Harkiv városára, amely két napja szenvedett támadást. Gondoljunk a Szentföldre, Palesztinára és Izraelre. A Szentlélek vezesse a nemzetek vezetőit és mindannyiunkat a béke kapuinak megnyitására” – idézte az MTI Ferenc pápát, aki a Szent Péter-bazilikában délelőtt bemutatott ünnepi misén homíliájában azt mondta, a Szentlélek adjon erőt ahhoz, hogy „ne adjuk fel” a béke akarását.
„Továbbra is a békéről beszéljünk annak, aki háborút akar, megbocsátásról annak, aki bosszút hint el, befogadásról és szolidaritásról annak, aki eltorlaszolja az ajtókat és akadályokat emel, életről annak, aki a halált választja, tiszteletről annak, aki szeret (mást) megalázni, hűségről annak, aki minden köteléket elutasít, összekeverve a szabadságot a felületes, homályos és üres individualizmussal” – fogalmazott a pápa homíliájában.
Az egyházfő hozzátette, a felsorolt értékeket úgy kell képviselni, hogy nem hagyjuk magunkat megfélemlíteni a nehézségektől, a kigúnyolástól, az esetleges ellenállástól, melyek „ahogyan a múltban, ma sem hiányoznak”.
Megjegyezte, hogy a remény nem egyszerűen optimizmust jelent. Parti horgonyhoz hasonlította a reményt, amelyhez az ember ki tud jutni a vízből a horgonyhoz rögzített kötélbe kapaszkodva.
Saját egyházának üzenve a pápa kijelentette, hogy az Evangéliumot a mai világban úgy kell hírül adni, hogy „túllépünk nemcsak a földrajzi határokon, hanem az etnikai és vallási sorompókon is, egy tényleg egyetemes küldetésért”. Ferenc pápa hangoztatta, hogy mindenkit be kell fogadni: „ne feledkezzünk meg erről: mindenkit, mindenkit, mindenkit”.
A Szent Péter-bazilikában Dóbisz Áron orgonaművész lépett fel, aki szombaton már ingyenes ünnepi koncertet mutatott be a városfalakon kívüli Szent Pál-bazilikában és a belvárosi Gesu templomban is. Pünkösdvasárnap délben a római Pantheon mennyezeti nyílásán keresztül több ezer vörös rózsaszirmot hullajtottak lefelé a tűzoltók a Szentlélek kiáradása jelképeként.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
szóljon hozzá!