A Hídnak mindenképpen lesz „kisebbségi programja” – húzta alá Bugár. Szerinte a mostani bejelentésnél fontosabb lesz a „második lépés”, amikor meg kell szerezni a pártalapításhoz szükséges 10 ezer támogatói aláírást, el kell készíteni a programot, megszervezni az alakuló ülést és megválasztani a párt vezető szerveit.

Az új párt hivatalos neve Híd-Most, Együttműködés Pártja – Strana spolupráce, s jobbközép politikai irányvonalat kíván követni. A sajtótájékoztatón Bugáron kívül Simon Zsolt, Gál Gábor, Bastrnák Tibor, A. Nagy László és Vörös Péter is jelen voltak. A Híd alapelveit az együttműködés, a tisztesség, a nyitottság, a bizalom és a felelősség jelentik. Az új párt színe a narancssárga. Kérdésre válaszolva Bugár megjegyezte: ez nem függ össze azzal, hogy a Fidesznek is ez a színe.

A párt alapítói szeretnék megmutatni, hogy „bármelyikünk nemzetisége nem lehet akadálya annak bizonyítására, hogy mi, tehát magyarok és szlovákok, együtt tudunk működni” – jelentette ki Bugár, aki hosszú éveken keresztül az MKP elnöke volt. Példaként az egyre növekvő számú dél-szlovákiai vegyes házasságot hozta fel, ahol a partnerek bizonyítják, hogy a magyarok és a szlovákok együtt tudnak működni.

Saját és társai kilépését az MKP-ból Bugár azzal indokolta, hogy Csáky Pál pártelnök és a pártvezetés általában nem volt hajlandó meghallgatni a kisebbségi véleményt, s véleménye szerint nem is akart megegyezni a belső ellenzékkel. A Csáky vezette MKP-nek „nincs közérthető programja, nincs jövőképe, nem tudja véleményét érthetően megjeleníteni, veszít politikai súlyából, elszigetelődik, magába zárkózik” – jelentette ki Bugár. Hozzátette: „Ez az MKP már nem az a párt, amelyet 1998-ban alapítottunk.” Úgy vélte, hogy az MKP-ben bizalmi válság van.

A Híd alternatívát akar kínálni az MKP-vel és a többi párttal szemben a választóknak – mondta Bugár. Ugyanakkor aláhúzta, hogy „a szlovák pártoknak nincs kisebbségi programjuk”. Jelezte, hogy az új párt iránt szlovák értelmiségiek is érdeklődnek, de neveket nem volt hajlandó elárulni.

Az MKP-Híd viszonyt firtató kérdésekre válaszolva Bugár úgy fogalmazott, hogy az MKP nem ellenség, de politikai ellenfél lesz, mint a többi működő parlamenti párt. Úgy véli: alaptalan az az aggodalom, hogy két magyar párt vetélkedése esetén a szlovákiai magyarok parlamenti képviselet nélkül maradhatnak. A politikus kifejtette: az MKP 1998-ban három magyar pártból alakult, kemény viták voltak, de mindig meg tudtak egyezni. Az ilyen megegyezésekre természetesen a jövőben is lehetőség van.

Az MKP rossz és átgondolatlan lépésnek tartja az új szlovákiai magyar párt megalapítását – jelentette ki Csáky Pál, a párt elnöke keddi pozsonyi sajtóértekezletén. „Demokraták vagyunk, tiszteletben tartjuk ezt a döntést, de politikai ellenfelek lettünk, és számolni kell azzal, hogy versengésünk kemény lesz” – mondta Csáky. Leszögezte: az MKP folytatni fogja eddigi politikáját. Szerinte a szlovákiai magyar választók döntő többsége egységet akar, s nem támogatja egy másik párt létrehozását.

Csáky állította: az MKP vezetése mindent megtett annak érdekében, hogy ez a helyzet ne következzen be. Egyúttal visszautasította Bugár Béla állítását, miszerint a fejleményekért az MKP vezetése a felelős, mert nem volt hajlandó tárgyalni a belső ellenzékkel.
„Azt javasoljuk tagjainknak, hogy ne lépjenek ki az MKP-ból, s ne támogassák az új pártot, mert nincs szükségünk ilyen kalandokra. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy tagjainkat és a velünk szimpatizálókat meggyőzzük arról: az MKP akcióképes párt és az is marad” – hangsúlyozta Csáky.

Berényi József elnökhelyettes alaptalannak minősítette és cáfolta a kilépők azon állítását, hogy az MKP elszigetelődik és nem működik együtt a szlovák pártokkal. „Közismert tények igazolják, hogy ez nem igaz” – húzta alá Berényi. Kifejtette: az utóbbi időben az MKP-nak éppen a szlovák pártokkal együttműködve sikerült elérnie például azt, hogy a szlovákiai magyar tankönyvekben kétnyelvű földrajzi megnevezések szerepeljenek.

Az MKP több vezetője is a sajtóértekezleten úgy fogalmazott: nem értik, miért kell az új magyar párt. „Mindkét félnek közös érdekei vannak, lényegében ugyanazokat a választókat, régiókat fogjuk megszólítani, ugyanazt fogjuk nekik felajánlani. Nehéz megérteni, mi történik” – fejtette ki véleményét Miklós László, a párt mezőgazdasági és környezetvédelmi alelnöke.

Kérdésre válaszolva Csáky elmondta: egyelőre még nem mérlegelték, hogyan álljanak hozzá ahhoz a tényhez, hogy az MKP-ból való kilépéssel a parlamentben gyakorlatilag egy új politikai párt kezdi meg működését, amelynek tagjai mandátumukat az MKP listáján szerezték meg, s két bizottsági elnöki tisztség is van a kezükben. A. Nagy László az emberi jogi, míg Gál Gábor az összeférhetetlenségi bizottság elnöke. Gál Gábor azonban délelőtt bejelentette, hogy már lemondott bizottsági elnöki tisztségéről az új párt megalakulásával összefüggésben.