Felvidék: magyar–magyar vita az oktatási minimumról

A dokumentumot azon a múlt hétfőn Pozsonyban tartott széles körű szakmai kerekasztalon mutatták be, amelyen a szlovákiai magyar oktatási intézmények legégetőbb problémáiról és az ezekkel kapcsolatos kihívásokról tartott egyeztetést a helyi magyar közösség civil és politikai érdekképviselete.

A nemzetiségi oktatási minimum célkitűzéseit a múlt heti találkozón annak minden résztvevője jóváhagyta, csak Érsek Árpád, a Most-Híd szakpolitikusa nem írta alá, arra hivatkozva, hogy időre van szükségük a dokumentum áttanulmányozására.

Az oktatási minimumról egy héttel később, hétfőn folytatódott az egyeztetés, ez azonban kudarccal ért véget, mivel a találkozón a Bugár Béla vezette vegyes párt képviselői nem írták alá sem az eredeti dokumentumot, sem pedig azt, amelyet az oktatási kerekasztal résztvevői kompromisszumos megoldásként előterjesztettek.

A nemzetiségi oktatási minimumban egyebek mellett javaslatként szerepelt egy átfogó kisebbségi törvény megfogalmazása a Szlovákiában élő nemzeti közösségek és etnikai csoportok megmaradásáról és fejlődéséről, valamint az, hogy a jövőben a közoktatási törvényben önálló fejezetben kell meghatározni és rendezni a nemzetiségi oktatásügy alapelveit, céljait, sajátos igazgatásának és működtetésének kereteit és feltételeit.

A. Szabó László, az oktatási kerekasztalt kezdeményező MKP szakpolitikusa a találkozó kifejletét „fájó kudarcként” értékelte. Elmondta: a múlt hét folyamán egy részben módosított, részben megkurtított ellenjavaslatot kaptak kézhez a Most-Hídtól.

Ebben egyebek mellett azok voltak a szembetűnő különbségek, hogy a „felvidéki” kifejezést minden esetben „szlovákiai magyarra” cserélték, valamint kihagyták azt a három pontot, amelyek az oktatáspolitikai lépések egyeztetését, a közös fellépést és az egységes állásfoglalást szorgalmazták, illetve azt a vállalást, hogy a felek tartózkodnak egymás nyilvános bírálatától és támadásától.

A. Szabó szerint az egyeztetés második – a Most-Híd székházában tartott – körében többórás megbeszélés után esély mutatkozott egy kompromisszumos javaslat elfogadására, ám végül erre sem került sor, mert – mint fogalmazott – „nyilvánvalóvá vált, hogy a házigazda nem rendelkezik mandátummal az együttműködési szándék kinyilatkoztatására, és elfogadhatatlan számára az iskoláinkat sújtó kérdésekben az egységes állásfoglalás\".

Az egyeztetés végkifejletére a Most-Híd közleményben reagált. „A tárgyalás során nyilvánvalóvá vált: egyes tárgyalópartnerek ahelyett, hogy a gyerekek, a tanárok és az iskolák érdekét tartották volna szem előtt, kizárólag egy politikai nyilatkozat elfogadására törekedtek. Ebben a Híd nem lesz partner sem most, sem a későbbiekben” – írták az állásfoglalásban. Hozzátették: továbbra is egyeztetni fognak a kisebbségi iskolaügy problémáiról, de csak olyan partnerekkel, akik „valóban szakmai kérdéseket szeretnének megvitatni\".

Az MKP sajtónyilatkozatában az oktatásügy égető kérdéseinek megoldása kapcsán a széles körű szakmai találkozók folytatását vetítette előre. „Az MKP a civil és szakmai szervezetekkel továbbra is együtt kíván működni, mert az iskoláink megtartása és az önigazgatás megvalósítása nemzetstratégiai kérdés, amelyben csakis a mindenkori együttműködés és a közös fellépés biztosíthatja a sikert” – szögezte le állásfoglalásában a Magyar Közösség Pártja.