
Fotó: MTI/EPA pool/Szputnyik/Alekszej Druzsinyin
Az oroszok 69 százaléka szavazna Vlagyimir Putyinra az egy hét múlva megtartandó elnökválasztáson – közölte vasárnap a VCIOM orosz állami közvélemény-kutató intézet.
2018. március 11., 14:572018. március 11., 14:57
2018. március 11., 14:582018. március 11., 14:58
A válaszadók közül 74 százalék mondta azt, hogy biztosan, 9 százalék pedig azt, hogy feltehetően elmegy majd szavazni. A felmérés alapján a szakértők arra a következtésre jutottak, hogy 63 és 67 százalék közötti részvétel várható, és hogy Putyin a voksok 69–73 százalékára számíthat a március 18-án megtartandó elnökválasztáson.
Ha ez valóban így lesz, akkor közel kerül majd a megvalósuláshoz a Kreml által sajtóértesülések szerint kitűzött cél, vagyis a hivatalban lévő államfő 70 százalék részvétel melletti 70 százalékos támogatottsága.
A részvételt egyébként számos eszközzel próbálják fellendíteni Oroszországban: a választási aktivitást a hivatalos hirdetések mellett a szórakoztatóipar és a sport celebritásai próbálják meg fellendíteni, a voksolást több helyen összekapcsolják helyi jelentőségű népszavazással vagy tömegrendezvényekkel, az először választók pedig ajándékot kaphatnak. A Központi Választási Bizottsághoz egyébként érkeztek be arra vonatkozó panaszok, hogy állami és önkormányzati vállalatok alkalmazottjaira, valamint diákokra nyomást próbáltak meg gyakorolni a részvétel érdekében.
A közvélemény-kutató intézet által megkérdezett mintegy négyezer választópolgár közül egyébként
Őket Kszenyija Szobcsak (Polgári Kezdeményezés) követi 2 százalékos támogatottsággal, majd Grigorij Javliszkij (Jabloko) és Szergej Baburin (Oroszországi Össznépi Szövetség) 1-1 százalékkal, továbbá Borisz Tyitov (Vállalkozók Pártja) és Makszim Szurajkin (Oroszország Kommunistái) egyaránt kevesebb mint 1 százalékos népszerűséggel.
A közvélemény-kutatók prognózisa szerint Grugyinyin a voksok 10-14, Zsirinovszkij 8-12, Szobcsak 2-3, Javlinszkij pedig 1-2 százalékára számíthat. A többi jelölt feltehetően nem fogja elérni az 1 százalékot. A felmérés statisztikai hibahatára 95 százalékos valószínűséggel 1,6 százalékpont.
A legnagyobb független orosz közvélemény-kutató intézet, a Jurij Levada Független Elemzőközpont, mivel külföldi ügyökké minősítették, nem közölhet az elnökválasztásra vonatkozó adatokat a kampány során.
Ukrajna vezetői és szoros európai szövetségesei – az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország – öt feltételt fogalmaztak meg egy „igazságos és tartós” megállapodás elérése érdekében, amely véget vetne az Oroszországgal folytatott háborúnak.
Ismét közvetlen katonai csapások történtek Irán és Izrael között, miután Irán rakétákat lőtt ki a zsidó államra.
Irán hét rakétát lőtt ki Kuvait és Bahrein irányába – közölte szombaton az amerikai hadsereg. Tájékoztatásuk szerint a rakéták közül hatot elfogtak, valamint a hetedik sem találta el a kijelölt célpontját – jelentette az AFP és a Reuters.
Nagy a bizakodás a magyar és az ukrán kormány között a kárpátaljai magyar közösség jogainak visszaadásáról megkötött megállapodás kapcsán – jelentette ki a Krónikának Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke.
Ukrajna elismerte, hogy a pénteken reggel Konstanca kikötőjében felrobbant tengeri drón az ukrán haditengerészethez tartozott. Közben az incidens miatt több száz személyt evakuáltak megelőző jelleggel Konstanca és Tulcea megye tengerparti övezeteiből.
Szolidaritási tüntetést tartottak a nemzeti összetartozás napján, csütörtökön este a budapesti román nagykövetség előtt Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát mellett, akit múlt héten lakoltatott ki a rendházból a város önkormányzata.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz államfőnek címzett nyílt levelében sürgette a háború lezárását és a vezetők közti közvetlen tárgyalásokra való áttérést – ismertette az Interfax Ukrajina ukrán hírügynökség.
Juraj Blanár szlovák külügyminiszter visszautasítja Magyar Péter miniszterelnök azon csütörtöki kijelentését, hogy Magyarország saját magával szomszédos – közölte a pozsonyi diplomáciai tárca.
Az Európai Bizottság indokolással ellátott vélemény megküldésével szólította fel Magyarországot és Romániát csütörtökön, hogy ültessék át nemzeti jogrendjükbe az energiahatékonyságra vonatkozó uniós szabályokat.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter is üzent a nemzeti összetartozás napján, hangsúlyozva: „úgy élhetünk együtt, hogy most már nem kell különbséget tenni magyar és magyar között”.
szóljon hozzá!