Felgyülemlett a rengeteg frusztráció Szerbiában, sokan elutasítják a járványügyi korlátozásokat

– fogalmazott a Kishegyesen élő újságíró.

Ami a választásokat illeti, az ellenzékiek közül egyetlen párt lépte át a korábban ötről három százalékosra csökkentett választási küszöböt, valamint még néhány kisebbségi párt jutott be a parlamentbe, számukra nem volt küszöb. „Így most a nem túl nagy támogatottságú, de annál hangosabb ellenzékiek is utcára vonulnak, illetve próbálják politikai céljaikra felhasználni azokat, akik egyébként nem politikai okokból vonulnak ki tiltakozni. Kezdetben el is zavarták a tüntetők a politikusokat, de nem tekinthetőek a megmozdulások teljesen politikamentesnek, mivel a kormány lemondását is követelik, Vucic ellen is tüntetnek, bekiabálnak egyesek” – számolt be a helyzetről Tóth Péter. Megemlítette azt is, hogy

„Állítólag több külföldi titkosszolgálat is gerjeszti az elégedetlenséget. Elemzők szerint például az oroszok is így próbálják Vucicék hatalmát gyengíteni, egyben megakadályozni Koszovó esetleges elismerését” – tette hozzá a vajdasági újságíró. Mint mondta, rendkívül „változatos” a tüntetők összetétele.

– tájékoztatta lapunkat Tóth Péter.

Naponta 250–305 új eset regisztrálnak, a halálozások száma naponta meghaladja a tíz főt” – összegezte a helyzetet a vajdasági magyar újságíró.

Tóth Péter szerint nagyon nehéz megjósolni, meddig folytatódhatnak a tüntetések. „Egyfajta 22-es csapdájára kezd hasonlítani a dolog: ha a hatalom szigorít, azért tüntethetnek, ha nem szigorít és romlik a járványügyi helyzet, az lehet az elégedetlenség oka” – fogalmazott az újságíró. Kiemelte: hamarosan érezhetők lesznek a gazdasági következmények, ami szintén érzékenyen érinti a lakosságot.

Ördögh Tibor, a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa néhány nappal ezelőtt a magyarországi Inforádiónak azt mondta,

engedélyezve mindennemű rendezvény megtartását, ami hozzájárulhatott az esetszámok megugrásához az országban. Mindezt tetézte egy botrány is június közepén, ami a fertőzések valódi számának elhallgatásáról szólt: állítólag nem egyeztek a hivatalos adatok a valóban elhunytak, valamint megbetegedettek számával, mindezt pedig egyesek arra vezették vissza, hogy a kormány mindenképp szerette volna megtartani a választásokat, amihez jó eredményekre volt szükség – magyarázta a szakértő, aki szerint mindez hozzájárult az állami intézményekkel szembeni bizalomvesztéshez.

Az egyetemi adjunktus szerint a zavargások hátterében ugyanakkor meghúzódik egyfajta frusztráció is. Tekintettel arra, hogy az emberek már a koronavírus-járvány előtt, mintegy másfél éven át, szombatról szombatra az utcára jártak demonstrálni, a kormányzó párt és Aleksandar Vucic távozását követelve, ugyanakkor ezek még békés megmozdulások voltak. Ördögh Tibor úgy vélte, a frusztráció most beteljesedett, és olyan szélsőségesek is csatlakoztak a békés tüntetői körhöz, akik erőszakot és agressziót is használva akár a rendőrökkel is összecsapnak.