Nem tekinthetők teljesen politikamentesnek a helyenként erőszakos szerbiai megmozdulások
Fotó: Facebook/Szeretlek Egerszeg
Egy hete zavargásokról, tüntetésekről érkeznek hírek a Romániával szomszédos Szerbiából. Valóban csak a járvány miatti újabb szigorítások ellenzői vonultak az utcákra, vagy olyan ellenzékiek is, akiket zavar az Aleksandar Vucic államfő nevével fémjelzett jobboldali Szerb Haladó Párt (SNS) friss választási sikere?
2020. július 15., 20:242020. július 15., 20:24
Két napig tartó erőszakos tiltakozások után az elmúlt hét végén már többnyire békésen demonstráltak Szerbia-szerte. Hírügynökségi beszámolók szerint a tüntetők a nagyobb városok fontosabb épületei előtt ülve demonstráltak az ellen, hogy a koronavírus-járvány második hullámát sem úgy kezeli a szerbiai vezetés, ahogyan azt szerintük kellene.
A június 21-ei parlamenti, tartományi és önkormányzati választásokat a kormányzó SNS kétharmados többséggel megnyerte, közvetlenül ezután újból tüntetők vonultak a parlamenthez. Tóth Péter vajdasági magyar újságíró a Krónika megkeresésére elmondta: a tüntetők közül sokan a korábbi járványügyi korlátozások újbóli bevezetésétől tartva mennek ki az utcákra.
– fogalmazott a Kishegyesen élő újságíró.
Ami a választásokat illeti, az ellenzékiek közül egyetlen párt lépte át a korábban ötről három százalékosra csökkentett választási küszöböt, valamint még néhány kisebbségi párt jutott be a parlamentbe, számukra nem volt küszöb. „Így most a nem túl nagy támogatottságú, de annál hangosabb ellenzékiek is utcára vonulnak, illetve próbálják politikai céljaikra felhasználni azokat, akik egyébként nem politikai okokból vonulnak ki tiltakozni. Kezdetben el is zavarták a tüntetők a politikusokat, de nem tekinthetőek a megmozdulások teljesen politikamentesnek, mivel a kormány lemondását is követelik, Vucic ellen is tüntetnek, bekiabálnak egyesek” – számolt be a helyzetről Tóth Péter. Megemlítette azt is, hogy
„Állítólag több külföldi titkosszolgálat is gerjeszti az elégedetlenséget. Elemzők szerint például az oroszok is így próbálják Vucicék hatalmát gyengíteni, egyben megakadályozni Koszovó esetleges elismerését” – tette hozzá a vajdasági újságíró. Mint mondta, rendkívül „változatos” a tüntetők összetétele.
– tájékoztatta lapunkat Tóth Péter.
Fotó: BalkanInsight/Twitter
Hogyan kezelte a koronavírus-válságot a szerb kormány? – kérdeztük. „Március 15-én vezették be a rendkívüli állapotot és elég szigorú intézkedések voltak, de sikerült a járványt viszonylag jól visszaszorítani. Ezt követően megszűnt a szigor, megtartották a korábban elhalasztott választásokat, a járványügyi helyzet viszont romlani kezdett. Az okokat nem tudni pontosan. Biztosan hozzájárult a szigor enyhítése, de ugyanakkor a régió országaiban is hasonlóan romlik a helyzet.
Naponta 250–305 új eset regisztrálnak, a halálozások száma naponta meghaladja a tíz főt” – összegezte a helyzetet a vajdasági magyar újságíró.
Tóth Péter szerint nagyon nehéz megjósolni, meddig folytatódhatnak a tüntetések. „Egyfajta 22-es csapdájára kezd hasonlítani a dolog: ha a hatalom szigorít, azért tüntethetnek, ha nem szigorít és romlik a járványügyi helyzet, az lehet az elégedetlenség oka” – fogalmazott az újságíró. Kiemelte: hamarosan érezhetők lesznek a gazdasági következmények, ami szintén érzékenyen érinti a lakosságot.
Ördögh Tibor, a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa néhány nappal ezelőtt a magyarországi Inforádiónak azt mondta,
engedélyezve mindennemű rendezvény megtartását, ami hozzájárulhatott az esetszámok megugrásához az országban. Mindezt tetézte egy botrány is június közepén, ami a fertőzések valódi számának elhallgatásáról szólt: állítólag nem egyeztek a hivatalos adatok a valóban elhunytak, valamint megbetegedettek számával, mindezt pedig egyesek arra vezették vissza, hogy a kormány mindenképp szerette volna megtartani a választásokat, amihez jó eredményekre volt szükség – magyarázta a szakértő, aki szerint mindez hozzájárult az állami intézményekkel szembeni bizalomvesztéshez.
Az egyetemi adjunktus szerint a zavargások hátterében ugyanakkor meghúzódik egyfajta frusztráció is. Tekintettel arra, hogy az emberek már a koronavírus-járvány előtt, mintegy másfél éven át, szombatról szombatra az utcára jártak demonstrálni, a kormányzó párt és Aleksandar Vucic távozását követelve, ugyanakkor ezek még békés megmozdulások voltak. Ördögh Tibor úgy vélte, a frusztráció most beteljesedett, és olyan szélsőségesek is csatlakoztak a békés tüntetői körhöz, akik erőszakot és agressziót is használva akár a rendőrökkel is összecsapnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európát sújtó hőhullám az Egészségügyi Világszervezet (WHO) értékelése szerint előhírnöke annak, ami a kontinensre vár az elkövetkező években.
Németországban kedden letartóztattak egy román állampolgárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy megkísérelt létrehozni egy szélsőjobboldali terrorista szervezetet, amelynek célja egy „terrorháború” kirobbantása Romániában.
Szerdától kizárólag mobiltelefon használatával lehet Budapesten fizetni a parkolásért: ezt meg lehet tenni alkalmazáson keresztül, sms-sel vagy hanghívással. Emellett zónától függően 33–50 százalékkal emelkednek a parkolási díjak.
Vlagyimir Putyin elnök vasárnap kijelentette, hogy Oroszország továbbra is kitart a négy ukrán régió teljes elfoglalására irányuló hadi célja mellett, és elutasította Ukrajna új javaslatát a több mint négy éve dúló háborúban a harcok visszafogására.
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!