Feszült hangulat. Biden a fegyvernyugvás mihamarabbi megvalósulását szorgalmazta a Netanjahuval folytatott tárgyaláson
Fotó: X/Joe Biden
A gázai tűzszüneti tárgyalások felgyorsításáról, a túszok kiszabadításáról és a konfliktus kiszélesedésének megelőzéséről tárgyalt Joe Biden amerikai elnök és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Fehér Házban csütörtökön.
2024. július 26., 08:382024. július 26., 08:38
A két politikus zárt ajtók mögött tárgyalt az izraeli kormányfő hivatalos útjának negyedik napján, egy nappal azt követően, hogy Benjámin Netanjahu a Kongresszus két házának együttes ülésén mondott beszédet.
A Fehér Ház beszámolója szerint a találkozón Joe Biden annak fontosságát hangsúlyozta, hogy megvalósuljon a májusban általa bejelentett többlépcsős tűzszüneti terv, amely elvezethet a még a Hamász kezében lévő összes túsz kiszabadulásához.
John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági kommunikációs tanácsadója a Biden-Netanjahu megbeszélés idején tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy
de vannak nézeteltérések, így további kompromisszumokra van szükség mindkét oldal részéről. Hozzátette, hogy Izrael eddig már több ponton engedett a tárgyalások során, és a Hamász részéről is szükség van erre.
Joe Biden és Benjámin Netanjahu találkozójának napirendjén szerepelt a gázai és ciszjordániai humanitárius kérdések kezelése, valamint az izraeli-palesztin válság kiszélesedésének megakadályozása is, így az Izraelt Libanontól elválasztó úgynevezett kék vonal, az 1978-ban húzott demarkációs vonal fenntartása.
A két vezető a megbeszélés után találkozott több, a Hamász kezében lévő túsz családtagjával.
Izrael miniszterelnöke a Joe Biden elnökkel tartott megbeszélés után külön tárgyalt Kamala Harris alelnökkel, a demokraták várható elnökjelöltjével.
Benjámin Netanjahu legutóbb 2020-ban, még Donald Trump elnöksége idején tett látogatást a Fehér Házban.
Az izraeli politikus pénteken a tervek szerint Floridában találkozik Donald Trumppal, a Republikánus Párt elnökjelöltjével.
Benjámin Netanjahu a Fehér Házban tartott csütörtöki találkozóinak ideje alatt
Az aktivisták órákkal a Biden-Netanjahu találkozó előtt kezdtek gyülekezni a kordonnal körülvett Fehér Háznál, zászlókkal, transzparensekkel és vörös festékkel teli palackokkal.
A tüntetők szerdán megrongáltak több szobrot és műemléket a Capitolium közelében, valamint letépték és meggyújtották az ott elhelyezett amerikai zászlót, miközben palesztin zászlót húztak fel az eltávolított amerikai helyére.
A rendőrség a tüntetés felszámolása érdekében erőszakot alkalmazott, és többeket őrizetbe vettek.
Az eseményeket elítélte a Fehér Ház, a külügyminisztérium szóvivője pedig csütörtöki sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy „súlyosan hibás” az a mód, ahogy ezek a tüntetések lezajlanak.
A Fehér Ház sajtótájékoztatóján John Kirby megerősítette, hogy
de hozzátette, hogy nem minden megmozdulás mögött Irán áll. Irán érintettségére az amerikai megmozdulások szervezésében Benjámin Netanjahu a Kongresszusban elmondott beszédében utalt.
John Kirby az izraeli miniszterelnök azon szavaira, melyek szerint a gázai háború során a városi hadviselésben szokásosnál jóval kevesebb civil hal meg, úgy reagált, hogy a megfelelő számú halálos áldozat a nulla, valamint megjegyezte, hogy az izraeli hadsereg műveleteinek túlságosan sok polgári áldozata van.
Egyben arról is tájékoztatást adott, hogy
Megállapította ugyanakkor, hogy ez az egyetlen olyan megígért katonai segítség, amelyet az Egyesült Államok nem indított útnak Izraelbe a Hamász elleni háborúhoz.
Harris: véget kell vetni a gázai háborúnak
Kamala Harris alelnök leszögezte, hogy „nem hallgat” a gázai szenvedésekről az izraeli-Hamász háború közepette, és a csütörtöki tárgyaláson „komoly aggodalmát” fejezte ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek, miközben közölte vele, hogy ideje megkötni a tűzszüneti megállapodást.
„Izraelnek joga van megvédeni magát, de nem mindegy, hogyan teszi ezt. Ami az elmúlt kilenc hónapban Gázában történt, az pusztító” – mondta Harris, a demokraták várható elnökjelöltje a Netanjahuval való washingtoni találkozója után újságíróknak.
„A halott gyerekek és a kétségbeesetten éhező, biztonságba menekülő emberek képei, akiket néha másodszor, harmadszor vagy negyedszerre is kitelepítenek: nem tekinthetünk el ezektől a tragédiáktól. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy érzéketlenné tegyen a szenvedés, és én nem fogok hallgatni” – folytatta.
Harris megjegyzései az minden eddiginél jobban rávilágítottak a konfliktussal kapcsolatos nézeteire, miközben azon dolgozik, hogy egyensúlyt teremtsen a kérdésben, amely nemcsak az országot osztotta meg, hanem a Demokrata Párton belül is súrlódásokat okozott. Harris megismételte Biden megjegyzéseit Amerika „sziklaszilárd támogatásáról” és Izrael iránti „rendíthetetlen elkötelezettségéről”, de a háború befejezésével kapcsolatban erőteljesebb hangot ütött meg.
Felidézve az Egyesült Államok által támogatott tűzszüneti és túszmegállapodásra vonatkozó javaslat részleteit, Harris azt mondta, hogy „itt az ideje, hogy ez a háború véget érjen, mégpedig úgy, hogy Izrael biztonságban legyen, az összes túszt szabadon engedjék, a gázai palesztinok szenvedése véget érjen, és a palesztin nép gyakorolhassa a szabadsághoz, méltósághoz és önrendelkezéshez való jogát”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!