Hirdetés

Félelmek és érdekek Moszkva árnyékában román és magyar megközelítésből

Előtérben a globális kérdések. Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor sok tekintetben hasonlóan látja a világ átalakulását •  Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Előtérben a globális kérdések. Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor sok tekintetben hasonlóan látja a világ átalakulását

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Óriási a különbség Oroszország megítélését illetően Romániában, illetve Magyarországon. A lapunk által megkérdezett szakértők szerint a bukaresti politikum, a média a félelmeket erősíti, a budapesti kormány viszont a pragmatizmust helyezi előtérbe. Az sem mellékes ugyanakkor, hogy mennyire kiszolgáltatott a két állam Vla­gyimir Putyin Oroszországának.

Pataky István

2019. november 07., 13:592019. november 07., 13:59

2019. november 07., 14:052019. november 07., 14:05

„Románia kiszolgáltatottsága Oroszországnak leginkább a szükségletek húsz százalékát fedező gázimportban, a fémiparban lévő csekély orosz jelenlétben, a Moldovai Köztársasághoz fűződő nemzetpolitikájában és a fekete-tengeri biztonságpolitikájában jelentkezik” – állapította meg lapunknak Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója. A szakértő úgy véli, bár az ortodox egyház és a román Szociáldemokrata Párt (PSD) hagyományosan jó kapcsolatokat igyekszik építeni a keleti óriással, az elmúlt évek atlantista politikája jelentősen rontotta a viszonyt. Mint fogalmazott,

Bukarestben legújabban az idegen zászló alatt jelentkező orosz befolyástól tartanak.

Hirdetés

A szakértő felidézte a legnézettebb tévécsatorna eladásának botrányát, amely a napokban pattant ki azzal, hogy Petr Kellner cseh milliárdos felvásárolta a román Pro Tv-t az amerikai AT&T csoporttól. Barabás T. János ennek kapcsán megemlítette: egy, a román polgári titkosszolgálathoz közel álló hírportál szerint Kellner a volt csehszlovák kémszolgálat tagja, orosz befolyásolási ügynök kiemelt moszkvai kapcsolatokkal. Kellnernek hitelintézete, nagykereskedelmi, valamint bányaipari vállalata van Oroszországban, s a cseh államfő támogatójaként állítólag „Csehország oroszbarát reorientációjáért” küzd.

Eltúlzott az aggodalom

Számos román politikusi és sajtóvélemény szerint Oroszország a következő években – hibrid eszközökkel, például nyugati gazdasági partnerei révén is – megpróbálja visszaszerezni balkáni hatalmi befolyását. Ezt az elemző erősen eltúlzott aggodalomnak tartja, hiszen gazdasági téren is éppen hogy visszaszorulóban vannak az oroszok a térségben. „Inkább olyan információs küzdelemnek vagyunk tanúi, amelyben Románia frontország. Kellner messze a leggazdagabb üzletember térségünkben, és valóban oroszbarát, de ilyen szimpátiájú üzletemberek találhatóak Ausztriában és Németországban is, nem veszélyeztetve euroatlanti elkötelezettségüket” – hívta fel a figyelmet Barabás. Egy májusban közzétett romániai felmérés szerint

a megkérdezettek 64 százaléka egyetértett azzal, hogy „Oroszország jelentette és jelenti a legfőbb fenyegetést Románia biztonsága számára”.

De mi a helyzet Magyarországon? Mennyire kiszolgáltatott jelenleg Magyarország Oroszországnak? Hogyan viszonyul a magyar társadalom, a politikum, a sajtó Vlagyimir Putyin Oroszországához? Stier Gábor, a szláv világgal foglalkozó Moszkvatér.com portál főszerkesztője a Krónika megkeresésére elmondta, Magyarország annyira függ Oroszországtól, mint általában Közép-Európa. „Az ország geopolitikai helyzeténél fogva sem biztonságpolitikai, sem pedig gazdasági szempontból nem kerülheti meg Oroszországot. Pontosabban, figyelmen kívül hagyhatja, csak nem éri meg. Magyarország a leginkább energetikai téren kiszolgáltatott. Az olaj tekintetében valamivel több, a gáz esetében pedig valamivel kevesebb, mint ötven százalékban, Paks pedig az áramszükséglet negyven százalékát adja. Ezért próbálja Magyarország például a gáz tranzitja és forrásai terén megteremteni az alternatívákat. Ez lényegében már meg is van, s innen már az ár számít. A szoros kapcsolattól egyébként Budapest azt is reméli, hogy jobb alkukat tud kötni e téren” – tájékoztatott a külpolitikai szakújságíró.

A pragmatizmus a kulcsszó

Stier Gábor szerint gazdasági téren Oroszország inkább lehetőséget jelentene Magyarországnak, hiszen az export tekintetében csupán a tizenhetedik legnagyobb partnere. A 6,5 milliárdos kereskedelmi forgalomban jelentkező egyensúlytalanság csökkentéséhez exportra alkalmas áru és tőke kellene – tette hozzá. Úgy véli,

Magyarország nem függ vészesen Oroszországtól, s igyekszik kiegyensúlyozni a függőséget.

Ez utóbbira jó példaként említette a paksi bővítést, amelyben az oroszok mellett komoly részt kapott a General Electric és a Siemens is. „Magyarország az Oroszországhoz viszonyulás tekintetében a társadalmi szimpátiát tekintve a térségben valahol a középmezőnyben van. Ugyan a lakosság többsége már nem nagyon fonná szorosabbra a viszonyt, a Nézőpont Intézet friss felmérése alapján

Idézet
a magyar közvélemény 43 százaléka pozitív, míg 36 százaléka negatív véleménnyel van Oroszországról.

Moszkva megítélése tehát nem olyan rossz, mint Lengyelországban, ugyanakkor elmarad a szerbiai vagy a bolgár mutatóktól” – vázolta a helyzetet Stier. Kihangsúlyozta: a társadalom hozzáállását jelentős mértékben meghatározza a politikai szimpátia is. „Most például, amikor a Fidesz jó kapcsolatokat ápol Moszkvával, a jobboldali tábor is pozitívan áll Oroszországhoz, míg a 2000-es években ez éppen az ellenkezője volt. A politikus hozzáállását mindig a hatalomban elfoglalt hely határozza meg. A liberálisok ugyan mindig ellenszenvvel viseltettek Moszkva iránt, a többi párt azonban hatalmon igyekszik jó kapcsolatokat kialakítani, míg ellenzékben élesen bírálja Oroszországot. Alapvetően a sajtó is leköveti ezt, ám az egyértelmű, hogy a média összességében oroszellenesebb, mint a politikum” – fogalmazott a Moszkvatér.com főszerkesztője.

Kiegyensúlyozott függőség. A magyarországi média összességében oroszellenesebb, mint a politikum Galéria

Kiegyensúlyozott függőség. A magyarországi média összességében oroszellenesebb, mint a politikum

Ami a magyar kormány Oroszország-politikáját illeti, Stier Gábor azt alapvetően pragmatikusnak nevezte, hozzátéve: a méretek, a politikai súly közötti különbségek miatt a kétoldalú kapcsolatok nem egyenrangúak.

Idézet
Orbán Viktort elsősorban az mozgatja, hogy politikai, ideológiai, gazdasági értelemben szélesíti a mozgásteret. Még hízelgőbb lenne ez a pragmatizmus a kormányra nézve, ha a jó politikai viszonyt konvertálni tudná gazdasági téren. Ebben sokkal jobbak az osztrákok, akik általában csendesen, különösebb hangoskodás nélkül lefölözik a kiváló orosz kapcsolataik hasznát”

– magyarázta a külpolitikai szakújságíró. Úgy vélte, a legnagyobb probléma, hogy a viszony nem eléggé átlátható, ám az erős túlzás, hogy Orbán Viktor lenne a Kreml „trójai falova” az Európai Unióban. „Sőt azt mondanám, hogy Orbán ma már nagyon ki sem lóg a sorból. Európa lassan megérkezik oda, ahol a magyar kormány már tíz éve áll, Orbán Viktor már akkor tárgyalt Vlagyimir Putyinnal, amikor a Nyugat még Oroszország kirekesztésével volt elfoglalva. Azóta azonban nagyot változott a világ. Az orosz elnökkel nemcsak hagyományos uniós partnerei, így az olasz, az osztrák, a finn vagy a görög politikusok találkoznak rendszeresen, de

látványosan nyitott Moszkva felé az Unió jelenleg legaktívabb vezetője, Emmanuel Macron is.

A francia elnök kijelentette, hogy Oroszország Európa része, és nélküle nem lehet az európai biztonságról beszélni. Rendezné Moszkvával a kapcsolatokat Donald Trump is, ha hagyná ezt az amerikai elit oroszellenes része” – mondta Stier Gábor.

Orbán és Putyin kapcsolata

A Moszkvatér.com portál főszerkesztője szerint nem nevezhető oroszbarátnak a Fidesz, amelyben ugyan manapság háttérbe szorult az atlantista szárny, ám sokan inkább igazodnak a kormányfő irányvonalához, még ha ezt nem is teljesen így gondolják. A szakújságíró úgy látja, a magyar–orosz viszony a közös érdekekből kiinduló pragmatizmus mellett lényegében Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin különleges kapcsolatán alapul. „A két politikus sok tekintetben hasonlóan látja a világ átalakulását, hasonlóan viszonyulnak az ideológiai alapú liberalizmushoz, és mindkettőjüket inkább a globális kérdések érdeklik. A magyar miniszterelnök érezhetően tiszteli az orosz államfőt, és láthatóan imponál neki, hogy rendszeresen a világ egyik legbefolyásosabb politikusának társaságában mutatkozhat. Putyin is értékeli Orbán kvalitásait, és ezeken a találkozókon a nehezebb időkben is demonstrálhatta, hogy Oroszországot nem lehet és nem is érdemes elszigetelni” – összegzett a Krónikának Stier Gábor.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 02., csütörtök

Nicuşor Dan: a románok szeretik az Egyesült Államokat és Trumpot, szoros és tartós a szövetség

Az Egyesült Államok és Románia közötti szövetség erős, a románok tisztelik Amerikát és Donald Trump elnököt – szögezte le Nicuşor Dan román államfő egy publicisztikában.

Nicuşor Dan: a románok szeretik az Egyesült Államokat és Trumpot, szoros és tartós a szövetség
Hirdetés
2026. július 02., csütörtök

Zelenszkij a magyar ellenkezés dacára is gyors EU-csatlakozást akar

Volodimir Zelenszkij elnök szerdai írországi hivatalos látogatása során felszólította az Európai Uniót, hogy mozdítsa előre Ukrajna csatlakozási folyamatát.

Zelenszkij a magyar ellenkezés dacára is gyors EU-csatlakozást akar
2026. július 02., csütörtök

Áder János: hideg polgárháború kezdetének nevezhető Sulyok Tamás eltávolítása

Alkotmányellenesnek nevezte Sulyok Tamás államfő és a többi közjogi méltóság tervezett elmozdítását Áder János volt köztársasági elnök a közmédia Kell még valamit mondanom, Ildikó? című podcastjében.

Áder János: hideg polgárháború kezdetének nevezhető Sulyok Tamás eltávolítása
2026. július 01., szerda

WHO: az Európát sújtó hőhullám a főpróba, az elkövetkező nyarak még nehezebbek lesznek

Az Európát sújtó hőhullám az Egészségügyi Világszervezet (WHO) értékelése szerint előhírnöke annak, ami a kontinensre vár az elkövetkező években.

WHO: az Európát sújtó hőhullám a főpróba, az elkövetkező nyarak még nehezebbek lesznek
Hirdetés
2026. június 30., kedd

Náci rendszert akart létrehozni Romániában egy Németországban lekapcsolt szélsőjobboldali fiatal

Németországban kedden letartóztattak egy román állampolgárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy megkísérelt létrehozni egy szélsőjobboldali terrorista szervezetet, amelynek célja egy „terrorháború” kirobbantása Romániában.

Náci rendszert akart létrehozni Romániában egy Németországban lekapcsolt szélsőjobboldali fiatal
2026. június 29., hétfő

Budapestre készül? Fontos változások jönnek a parkolásban és a közösségi közlekedésben

Szerdától kizárólag mobiltelefon használatával lehet Budapesten fizetni a parkolásért: ezt meg lehet tenni alkalmazáson keresztül, sms-sel vagy hanghívással. Emellett zónától függően 33–50 százalékkal emelkednek a parkolási díjak.

Budapestre készül? Fontos változások jönnek a parkolásban és a közösségi közlekedésben
2026. június 29., hétfő

Putyin elismeri, hogy gondot okoznak az ukrán csapások és a háború folytatását ígéri

Vlagyimir Putyin elnök vasárnap kijelentette, hogy Oroszország továbbra is kitart a négy ukrán régió teljes elfoglalására irányuló hadi célja mellett, és elutasította Ukrajna új javaslatát a több mint négy éve dúló háborúban a harcok visszafogására.

Putyin elismeri, hogy gondot okoznak az ukrán csapások és a háború folytatását ígéri
Hirdetés
2026. június 27., szombat

Újabb földrengés volt Venezuelában, ahol meghaladta az ezret az áldozatok száma

A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.

Újabb földrengés volt Venezuelában, ahol meghaladta az ezret az áldozatok száma
2026. június 27., szombat

Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott, Teherán válaszul Bahreint lőtte

Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).

Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott, Teherán válaszul Bahreint lőtte
2026. június 26., péntek

Sandu szerint irreleváns a Moldova és Románia egyesüléséről hallgatólagosan elfogadott törvény

Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.

Sandu szerint irreleváns a Moldova és Románia egyesüléséről hallgatólagosan elfogadott törvény
Hirdetés
Hirdetés