Az incidens a Fekete-tenger felett történt (archív műholdkép)
Fotó: Jeff Schmaltz/NASA/GSFC/Wikipédia
Nem történt csúcsszintű orosz-amerikai kapcsolatfelvétel a Krímhez közeli drónincidens ügyében – közölte Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő szerdán újságírókkal.
2023. március 15., 17:032023. március 15., 17:03
Mint mondta, Vlagyimir Putyin orosz elnöknek beszámoltak a történtekről.
„Természetesen minden ország a saját álláspontját fogja védelmezni a párbeszéd során, de Oroszország sosem utasította el a párbeszédet, és most sem utasítja el” – mondta az MTI szerint. Peszkov szerint az orosz védelmi tárca kimerítő magyarázatot adott a történtekre.
Romániai támaszpontról szállt fel az az amerikai drón, amely orosz repülőgépek miatt zuhant kedden a Fekete-tengerbe – közölte a New York Timesnak nyilatkozva egy magas rangú amerikai katonai tisztviselő.
A Pentagon és az amerikai katonai erők európai parancsnoksága kedden arról számolt be, hogy a Fekete-tenger felett összeütközött egy orosz Szu-27-es vadászgép és egy MQ-9 Reaper amerikai felderítő drón. Az amerikai fél szerint a Szu-27-es nekicsapódott az MQ-9-es légcsavarjának, a drón emiatt irányíthatatlanná vált, és az amerikai hadseregnek meg kellett semmisítenie a gépet.
Az orosz védelmi minisztérium a maga részéről azt közölte, hogy kedd reggel egy amerikai drón kikapcsolt jeladóval repült az orosz államhatár irányába a Krím-félsziget közelében. A tárca szerint a Reaper repülése irányíthatatlanná vált, ami magasságvesztéssel járt, és a gép „hirtelen manőver következtében” a vízfelszínnek ütközött. A minisztérium szerint az orosz vadászgépek nem használták fedélzeti fegyvereiket, és nem léptek érintkezésbe az amerikai drónnal.
Anatolij Antonovot, Oroszország washingtoni nagykövetét az incidenssel kapcsolatban kedden bekérették a külügyminisztériumba, ahol a diplomata ismertette Moszkvának a „provokációval” kapcsolatos hivatalos álláspontját. A diplomata egyebek között rámutatott, hogy a drónok segítségével gyűjtött hírszerzési adatokat végeredményben Kijev az orosz hadsereg és területek elleni csapásokhoz használja fel. Mint mondta, kifejezte Moszkva aggályait az amerikai hadsereg „megengedhetetlen” tevékenysége miatt az orosz határok közelében.
Biztos vagyok benne, hogy az amerikai hadsereg fellépése megalkuvást nem tűrő lenne, és nem engedné meg, hogy »betörjenek« az ország légterébe vagy felségvizeire” – hangsúlyozta Antonov.
Azzal vádolta meg Washingtont, hogy a közvetlen fegyveres konfliktussal fenyegető szándékos eszkaláció felé vezeti az ukrajnai konfliktus körüli helyzetet. Ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy a kommunikáció csatornái nyitva maradjanak, és leszögezte, hogy Oroszország nem törekszik a konfrontációra, a pragmatikus kétoldalú együttműködés híve.
Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója a Rosszija 1 televízónak nyilatkozva azt mondta, hogy az amerikaiak nagyon aktív hírszerző tevékenységet folytatnak a Fekete-tenger térségében, amihez sokféle űr-, vizuális és akusztikus eszközt használnak.
A bolgár hivatali kollégájával, Rumen Radevvel folytatott szófiai megbeszélése utáni sajtótájékoztatón egyebek mellett arról faggatták Iohannist az újságírók, hogy milyen biztonsági vonatkozásai vannak az incidensnek. „A tegnapi drónos incidens súlyos és sajnálatos. Az ilyen ügyekről az amerikai fél ad hivatalos tájékoztatást” – mondta az Agerpres szerint Iohannis.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oroszország nem fogja „befagyasztani” az ukrajnai katonai műveleteket anélkül, hogy a háború „mélyebb okait” kezelné – jelentette ki Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!