Európát követelik az ukránok

A hatósági tiltás dacára újabb nagyszabású tüntetés kezdődött vasárnap Kijev belvárosában az Európai Unió (EU) mellett, illetve Viktor Janukovics elnök és a kormány ellen. A demonstrálók egy csoportja behatolt a fővárost irányító adminisztráció épületébe, és elfoglalta annak első szintjét. A városházába behatolók között sok a maszkot viselő férfi, akik a nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt aktivistái; magyarázatuk szerint arra kell a helyiség, hogy megmelegedhessenek. Bár a hatóságok megtiltottak minden politikai megmozdulást a belvárosban, több tízezren vonultak a központi Függetlenség térre nemzeti és európai uniós lobogók, illetve az ellenzéki pártok zászlai alatt, az államfővel szemben ellenséges jelszavakat skandálva.

A felvonulók hangosbeszélőin a „Forradalom” és az „Ukrajna Európához tartozik” jelszavak szóltak. Később a becslések 100 ezer és félmillió közé tették a téren és környékén összegyűltek létszámát. A menet élén a megmozdulást szervező három ellenzéki párt vezetői haladtak, közöttük Vitalij Klicsko ökölvívó-világbajnok, az Ütés (UDAR) párt elnöke, aki lemondásra szólította fel Janukovicsot és kormányát, mondván, „ellopták” Ukrajna álmát az Európába való betagozódásról. Az ellenzék vezetői általános sztrájkra szólították fel az egész országot. A tüntetők közül többen felmásztak és zászlókkal díszítették fel az újévi fenyő épülő rögzítővázát.

Szombaton az ukrán rendőrség azzal magyarázta az európai integrációért tüntető diákok békés, pártsemleges tüntetésének erőszakos feloszlatását, hogy a demonstráció akadályozta Kijev újévi fenyőfájának felállítását. A péntek éjjeli összecsapásokat sajtóhírek szerint sportos megjelenésű, vélhetően felbérelt provokátorok szították, ennek következtében a rohamrendőrök könnygáz és gumibotok bevetésével feloszlatták a tüntetést. Szemtanúk szerint a zömében egyetemistákból álló tüntetőket gumibotokkal verték és rugdosták a rendőrök, még azokat is, akik menekülni próbáltak, és semmiféle ellenállást nem tanúsítottak az oszlatással szemben.

Viktor Janukovics szombaton mélységes felháborodásának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy erőszakba fulladt az EU-párti tüntetés, de nem nevezte meg a rendőrséget az erőszak felelőseként. „Megerősítem: egységben vagyunk a közös európai jövőnkkel kapcsolatos választást illetően” – írta internetes oldalán kiadott közleményében az ukrán elnök.

Csakhogy az ukrán ellenzék hívei éppen azért tiltakoznak, mert az államfő orosz nyomásra pénteken nem írta alá a társulási szerződést az EU-val a pénteki keleti partnerségi csúcson. Moszkva azzal kényszerítette Kijevet a visszalépésre, hogy embargóval sújtotta az ukrán termékeket, majd azzal fenyegetőzött, hogy felemeli a földgáz árát. Később pedig az oroszok azt mondták: nem szállítanak gázt az országnak, mert Ukrajna túl sok pénzzel tartozik. Mikola Azarov ukrán miniszterelnök az Európai Parlament elnökéhez írt levelében jelezte, a visszalépés indoka az orosz nyomásgyakorlás és az ukrán kereskedelmi forgalom veszteségei. Janukovics elnök pénteki vilniusi sajtótájékoztatóján kijelentette: Ukrajna gazdasági és pénzügyi támogatást vár az EU-tól, mielőtt aláírná vele a tervezett társulási szerződést.

Különben a vilniusi csúcson José Manuel Barroso Oroszországra utalva kijelentette: egy kétoldalú megállapodásba nincs beleszólása, főleg nincs vétójoga egy harmadik félnek. „Európában vége a korlátozott szuverenitás időszakának” – szögezte le az Európai Bizottság elnöke. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács vezetője ugyanakkor azt mondta: az EU kapuja továbbra is nyitva áll Ukrajna előtt, tovbábbá az EU–ukrán társulásból Oroszország is hasznot tudna húzni, mivel az az egész régió gazdasági fejlődésére pozitív hatással lenne.