EU-csúcs: háborús üzemmódba kapcsolnák az Európai Uniót, tovább támogatnák Ukrajnát

•  Fotó: Európai Tanács

Fotó: Európai Tanács

„Növelnünk kell védelmi felkészültségünket és háborús alapra kell helyeznünk a gazdaságokat, hogy megfeleljünk a fenyegetések jelentette kihívásoknak” – jelentette ki Charles Michel, az uniós tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke Brüsszelben csütörtök este.

Hírösszefoglaló

2024. március 22., 08:012024. március 22., 08:01

Charles Michel a kétnapos uniós csúcstalálkozó első munkanapját követően tartott sajtótájékoztatón kijelentette: az Európai Unió céljai között szerepel Ukrajna folytatódó és azonnali támogatása mindaddig, ameddig arra szükség van. A célok között említette a védelmi kiadások összehangolását és felgyorsítását, valamint azt, hogy könnyebb hozzáférést teremtenének a köz- és magánfinanszírozáshoz a védelmi szektor számára.

Idézet
Felgyorsítjuk katonai támogatásunkat, lőszert, rakétákat és légvédelmi rendszereket szállítunk Ukrajnának”

– fogalmazott.

Az Európai Tanács elnöke elmondta, a tagállami vezetők felülvizsgálták és a megbeszélések folytatásáról határoztak az európai bankokban tárolt, majd az ukrajnai háború miatt befagyasztott orosz vagyon profitjának felhasználásának lehetőségeiről Ukrajna számára. Kijelentette, a vezetők „eltökéltek a gyors cselekvés mellett” annak érdekében, hogy ezeket a pénzeket Ukrajna támogatására fordítsák, beleértve a katonai támogatást is.

Michel közölte, a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával még június vége előtt megkezdődhetnek, az Európai Unió Tanácsának soros belga elnökségének ideje alatt.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a sajtótájékoztatón azt mondta,

a tagállamok készek jóváhagyni, hogy a befagyasztott orosz pénzezközök nyereségét Ukrajna céljaira fordítsák.

Kijelentette: az európai bankokban tárolt orosz vagyon mintegy hárommilliárd eurót kitevő idei nyeresége finanszírozni foga katonai felszerelések beszerzését Ukrajna számára.

Közölte,

az Európai Bizottság az orosz és a fehérorosz gabonára kivetett vámok emelését javasolja, hogy megvédje az európai gazdákat, és „megbüntesse Moszkvát” az Ukrajna ellen indított háború miatt.

•  Fotó: Európai Tanács Galéria

Fotó: Európai Tanács

Az intézkedés „megakadályozza majd, hogy az orosz gabona destabilizálja az EU piacát, megakadályozza, hogy Oroszország bejuttassa az Ukrajnától lopott gabonát az Európai Unió területére, és felhasználja az érintett áruk exportjából származó bevételeit” az Ukrajna elleni háború folytatásához – húzta alá.

A bizottsági elnök elmondta azt is, hogy az Európai Uniónak javítania kell védelmi felkészültségét és fel kell számolnia a védelmi ipar töredezettségét.

„Az Európai Tanács a fokozott és összehangolt katonai és polgári felkészültség és a stratégiai válságkezelés elengedhetetlen szükségességét hangsúlyozta a változó fenyegetettségi környezet összefüggésében” – idézte az elfogadott zárónyilatkozat szövegét Ursula von der Leyen. Nemcsak többet, hanem jobban kell költeni az európai védelem megerősítése érdekében - húzta alá.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a brüsszeli EU-csúcson videókapcsolaton keresztül elmondott beszédében kijelentette: teljes egészében fel kell használni az uniós bankokban tárolt, majd az ukrajnai háború miatt befagyasztott orosz pénzeszközöket Ukrajna támogatására, az agresszornak ugyanis a legmagasabb árat kell fizetnie a háborúért.

Az Európai Tanács által közreadott beszédben az ukrán elnök kijelentette: a befagyasztott orosz vagyont védekezésre és helyreállításra kell felhasználni, és fegyvereket kell vásárolni belőlük „az orosz terror megállítására”.

„Oroszországnak éreznie kell a háború valódi árát és az igazságos béke szükségességét” – fogalmazott.

Az ukrán elnök kijelentette:

Idézet
Vlagyimir Putyin rendszerének veszítenie kell az Ukrajna elleni háborúban. A háború ugyanis nemcsak Ukrajna ellen, hanem „mindannyiunk ellen, az önök országai ellen is, egész Európánk és az európai életforma ellen zajlik”

– mondta.

Ez létkérdés. Európában sehol sem szabad érvényesülnie az erőszaknak – emelte ki.

Elmondta: Ukrajna nagyra értékeli a védelme számára biztosított támogatást, a meglévő légvédelmi rendszerek azonban nem elegendőek ahhoz, hogy Ukrajna egész területét megvédjék az orosz terrortól. El kell érni, hogy Putyin elveszítse az ukrán égbolt birtoklásáért vívott harcát, és ha ez megtörténik, akkor az elbitorolt ukrán földet is elveszíti.

•  Fotó: Európai Tanács Galéria

Fotó: Európai Tanács

Szavai szerint a lőszerek biztosítása továbbra is létfontosságú Ukrajna számára. Kiemelte ugyanakkor: fontos bebizonyítani, hogy Európa többet tud nyújtani.

Ha van elegendő támogatás, az megmutatja Putyinnak és szövetségeseinek, hogy lesz elég támogatás akkor is, ha elrendeli az agresszió kiterjesztését más európai országokra is

– jelentette ki.

Zelenszkij továbbá fontosnak nevezte az EU-val folytatott kereskedelmi liberalizációs rendszer fenntartását az orosz agressziónak való ellenállóképesség megerősítése szempontjából. Azt mondta, az ukrán gabona fontos az EU déli országai, nevezetesen a spanyol és olasz mezőgazdasági szektor számára, az ukrán cukor pedig kell a román piacra. Európa haszonra fog szert tenni az Ukrajnával ápolt együttműködésből – tette hozzá.

Az ukrán elnök végezetül az országa uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdésének fontosságát hangsúlyozta. „Ez az egyik kulcseleme annak, hogy motiváljuk népünket az Oroszország elleni harcban. Ukrajna teljesíti a reformokra vonatkozó kötelezettségvállalásait, az ukránoknak pedig látniuk kell, hogy az EU egyre közelebb kerül – tette hozzá Zelenszkij.

Magas rangú NATO-tisztségviselő: Ukrajna képes megnyerni a háborút
Óva intett a túlzott pesszimizmustól Rob Bauer, a NATO katonai bizottságának elnöke Ukrajna azon képességével kapcsolatban, hogy képes megnyerni a háborút, és Kijev folyamatos támogatására szólított fel.
„Míg a világ 2023-ban túlságosan optimista volt, nem szabad elkövetnünk azt a hibát, hogy 2024-ben pedig túlságosan pesszimistává válunk” – fogalmazott a holland tengernagy csütörtökön egy kijevi biztonsági fórumon. Megjegyezte, hogy „a pesszimisták nem nyernek háborút”.
Bauer hangsúlyozta: ha a tényeket nézzük, minden okunk megvan arra, hogy bízzunk Ukrajna sikerében. „Az egyetlen dolog, amire szüksége van Ukrajnának, az a segítségünk. A NATO-tagországok és a világ számos más országa példátlan támogatást nyújt Ukrajnának, és ez valóban jobbra változtatta a helyzetet, de még több támogatásra van szüksége Ukrajnának” – mondta, kiemelve, hogy az ukrán hadsereg „alapvetően megváltoztatta a modern hadviselés számos aspektusát”. „Az első világháborús lövészárkok és tüzérségi védvonalak mellett gyorsan alkalmazkodtak a 21. századi drónokkal és mesterséges intelligenciával folytatott hadviseléshez, és visszavágtak, úttörő szerepet játszva az innovációban, ötvözve a szovjet technológiát a modern nyugati fegyverekkel” – magyarázta Bauer.
A magas rangú tisztségviselő kifejtette azon véleményét, hogy további mozgósításra van szükség Ukrajnában. Leszögezte, hogy a háború folytatásához Ukrajnának nemcsak fegyverekre, hanem emberekre is szüksége van. „Nemcsak gránátokra van szükség, hanem emberekre, akik pótolják az elesetteket és a sebesülteket. Ez pedig mozgósítást jelent” – fogalmazott.
Mély tiszteletét fejezte ki egyúttal az ukránok által a csatatéren és azon túl tanúsított bátorságuk és erejük iránt. Bauer szerint Ukrajna és a NATO napról napra közelebb kerül egymáshoz, és együtt teszik meg a szükséges erőfeszítéseket az orosz agresszió célpontjává vált ország euroatlanti integrációja érdekében.
„Nem a svéd zászló lesz az egyetlen kék-sárga zászló a NATO-székház előtt” – jegyezte meg az észak-atlanti szövetség képviselője. Hangsúlyozta, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnök által indított háborúnak – ellentétben a Kreml állításával – soha nem volt semmi köze ahhoz, hogy Ukrajna vagy a NATO bármiféle valós biztonsági fenyegetést jelentene Oroszországra nézve.
„Ez a háború annak következménye, hogy Putyin elnök fél valamitől, ami akármelyik fizikai fegyvernél sokkal erősebb a földön: a demokráciától. Ha az ukránoknak valódi demokratikus jogaik lehetnek, akkor hamarosan az oroszok is azokat fogják követelni maguknak” – mutatott rá.
Rob Bauer NATO-küldöttség élén most először látogatott Kijevbe az Ukrajna elleni orosz támadás bő két évvel ezelőtti kezdete óta.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 02., kedd

Brit katonai hírszerzés: a jelenlegi ütemben több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása

A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.

Brit katonai hírszerzés: a jelenlegi ütemben több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása
2025. szeptember 01., hétfő

Rátámadtak a volt cseh kormányfőre egy kampányrendezvényen

Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.

Rátámadtak a volt cseh kormányfőre egy kampányrendezvényen
2025. szeptember 01., hétfő

Orosz elnök: béke csak a NATO keleti bővítésének rendezése után lehetséges

A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.

Orosz elnök: béke csak a NATO keleti bővítésének rendezése után lehetséges
2025. szeptember 01., hétfő

Kongatják a vészharangot: a külföldön élő román szülők gyerekeinek többsége már nem beszél románul

A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.

Kongatják a vészharangot: a külföldön élő román szülők gyerekeinek többsége már nem beszél románul
2025. szeptember 01., hétfő

Letartóztatták Andrij Parubij volt ukrán házelnök feltételezett gyilkosát

Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.

Letartóztatták Andrij Parubij volt ukrán házelnök feltételezett gyilkosát
2025. szeptember 01., hétfő

Pusztító erejű földrengés rázta meg Afganisztánt, több százan vesztették életüket

Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.

Pusztító erejű földrengés rázta meg Afganisztánt, több százan vesztették életüket
2025. augusztus 31., vasárnap

Fordulat: vezetnek a migránsellenes pártok az EU három legerősebb országában

Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.

Fordulat: vezetnek a migránsellenes pártok az EU három legerősebb országában
2025. augusztus 31., vasárnap

Chișinăuban fogadta Maia Sandu Nicușor Dan államfőt

Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.

Chișinăuban fogadta Maia Sandu Nicușor Dan államfőt
2025. augusztus 30., szombat

Ukrán miniszterelnök: Volodimir Zelenszkij készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyinnal bármilyen formátumban

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.

Ukrán miniszterelnök: Volodimir Zelenszkij készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyinnal bármilyen formátumban
2025. augusztus 30., szombat

Izrael egyetlen csapással lefejezte a jemeni húszik vezetését

Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.

Izrael egyetlen csapással lefejezte a jemeni húszik vezetését