Érettségi nélkül a chişinăui kormányfő

Az üzleti szférából a politikai pályára lépett Chiril Gaburici foghíjas tanulmányairól a Ziarul de Gardă című chişinăui újság rántotta le a leplet, feltárva azt is, hogy a kormányfőt kicsapták a gimnáziumból, később – látogatás nélküli szakon – mégis egyetemi oklevelet szerzett.

A lap egy névtelen levél nyomán indított ankétot a témában a Gaburici-kabinet február 18-ai beiktatása után. Kiderült, hogy a politikus 1992–1995 között a chişinăui mikroelektronikai és műszaki kollégium diákja volt, ahonnan kizárták ugyan, mégis részt vett az érettségi vizsgán, ám oklevelet nem szerzett.

1999-ben beiratkozott a Moldovai Közgazdaságtudományi Akadémiára (ASEM), amelynek rektora, Grigore Belostecinic azonban az adatok személyes jellegére hivatkozva nem kívánt nyilatkozni arról, volt diákjuk milyen feltételek mellett nyert felvételt a felsőoktatási intézménybe. Nem sokkal később Gaburici átiratkozott egy 2003-ban akkreditált magánegyetem látogatás nélküli szakára, ahol 2004-ben diplomázott, egy harmadik egyetemen mesterizett marketingből és menedzsmentből, jelenleg pedig doktori tanulmányait folytatja az ASEM-en.

A sajtócikkre reagálva a moldovai kormány a hétvégén közleményt bocsátott ki, amely elismeri, hogy Chiril Gaburici nem rendelkezik érettségi oklevéllel. A kabinet sajtóosztálya ugyanakkor megállapítja, hogy a kilencvenes évek közepén az érettségi oklevél nem jelentett kizáró okot ahhoz, hogy egy diák felvételt nyerjen egy moldovai felsőoktatási intézménybe.

Pengeváltás az oroszokkal

Tiltakozásuknak adtak hangot a hétvégén a moldovai hatóságok amiatt, hogy szerintük Moszkva beavatkozik az ország belügyeibe és választási folyamatába. Valeriu Chiveri helyettes külügyminiszter pénteken bekérette Oroszország chişinăui nagykövetét, megengedhetetlennek nevezve, hogy Moszkva többször nyílt támogatásáról biztosította a Moldovai Köztársaság autonóm tartománya, Gagauzia kormányzói tisztségére pályázó egyik jelöltet. A közel 170 ezer lelkes autonóm terület lakossága március 22-én választ magának bașkant a következő négy évre. A gagauzok korábban azzal fenyegetőztek, hogy Moldova uniós integrációja esetén kikiáltják a tartomány függetlenségét.

A korábban a moldovai, majd az azeri mobilszolgáltató társaságoknál vezérigazgatói tisztséget betöltő Gaburici a volt szovjet tagköztársaság politikai életében teljesen ismeretlenként került a miniszterelnöki székbe.

Színre lépésében közrejátszott, hogy a tavaly decemberi parlamenti választásokon többséget szerzett három Európa-barát moldovai párt nem tudott koalíciós egyezséget kötni, a liberálisok támogatása híján pedig februárban elbukott a parlamentben Iurie Leancă eddigi kormánya. (A történtek nyomán a magyarul is jól beszélő Leancă kilépett a moldovai liberális-demokrata pártból (PLDM), és bejelentette egy új politikai alakulat létrehozását).

Egyébként a PLDM által javasolt Gaburici – akinek kisebbségi kabinete végül az ellenzéki kommunisták szavazataival kapott bizalmat a törvényhozásban – személyét nem először övezi botrány.

Bár a Moldcell mobilszolgáltató igazgatójaként azt állította, hogy a 2009 áprilisi kommunistaellenes tüntetések idején a rendszer túlterheltsége miatt omlott össze a Pruton túli országban az internethálózat, az ügyben eljáró parlamenti vizsgálóbizottság megállapította, hogy a társaság szándékosan függesztette fel a szolgáltatást.