
Fotó: Facebook/Recep Tayyip Erdoğan
Recep Tayyip Erdogan török elnök vasárnap Isztambulban azt javasolta Görögországnak, hogy Törökországhoz hasonlóan nyissa meg „kapuit” a migránsok előtt, mondván: az emberek csak keresztülhaladnának rajta Európa más országai felé.
2020. március 08., 17:422020. március 08., 17:42
2020. március 08., 17:442020. március 08., 17:44
„Görögország! Hát, ezek az emberek nem is maradnának nálad. Rajtad csak keresztülhaladnának Európa egy másik országába tartva. Mi a gondod ezzel?” – fogalmazott a török elnök A török család-, munka- és társadalomügyi minisztériumnak a nemzetközi nőnap alkalmából tartott rendezvényén.
Ha igazságos tehermegosztásról beszélünk, akkor mi ehhez az igazságos tehermegosztáshoz keresünk partnert. Jelenleg még mindig 3,5 millió menekült van nálunk” – tette hozzá.
A török vezetés február végén jelentette be, hogy többé már nem áll módjában visszatartani az Európai Unióba vágyó migránsokat és menekülteket, ahogy azt a Brüsszel és Ankara közötti 2016-os migrációs megállapodás rögzítette. A lépés következtében
Erdogan ismételten nehezményezte, hogy tudomása szerint eddig senki nem ítélte el a görög határrendészek fellépését, azt, hogy bántalmazzák a nőket, megverik, vagy akár meg is lövik a migránsokat, majd igyekeznek visszatoloncolni őket. „Senki nem emeli fel szavát Görögország embertelen megnyilvánulásai ellen” – fejezte ki felháborodását a török elnök.
Erdogan pénteken telefonon beszélt Angela Merkel német kancellárral és a 2016-os EU–török egyezmény felülvizsgálatát kérte tőle, mert szerinte az abban foglaltak nem működnek. A török államfő vasárnapi felszólalásában arra emlékeztetett, hogy március 9-én, hétfőn egynapos látogatásra Brüsszelbe utazik, hogy az Európai Unió tisztségviselőivel beszéljen a migránsválságról. Erdogan reményét fejezte ki, hogy (az eddigiektől) „eltérő eredményekkel” tér haza.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
szóljon hozzá!