Fotó: MTI/EPA
A párizsi büntetőbíróság börtönbüntetésre ítélte pénteken annak az ultrajobboldali nézeteket valló csoportnak a négy tagját, amelyet, azzal vádoltak, hogy mások között Emmanuel Macron francia államfő ellen tervezett merényletet 2018 novemberében. Másik kilenc embert viszont felmentettek a vádak alól.
2023. február 17., 19:052023. február 17., 19:05
2023. február 17., 19:062023. február 17., 19:06
A Barjols-csoport tagjai közül hárman terrorista bűnszövetkezet miatt három év szabadságvesztést kaptak, egy negyedik gyanúsítottat hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték tiltott fegyvertartás miatt. „A Barjols-csoport tagjai által tervezett erőszakos cselekmények a közrend súlyos megzavarására irányultak megfélemlítés vagy terror útján. Ezen belül az államfő és a kormánytagok elleni erőszakcselekmények az intézményrendszer megdöntését célozták, másrészt a szimbolikus helyek – mecsetek és migránsok csoportjai – kijelölésével a kormány politikájának meggyengítése volt a céljuk” – olvasható a vádiratban.
Ugyanakkor a testület úgy látta, hogy a többi vádlottat nem lehet elítélni „erőszakos cselekmények” miatt.
Az ügyben egy titkosszolgálati információ alapján 2018. november 6-án indult eljárás, amikor is a radikális szélsőjobboldal több szimpatizánsát előállították. A gyanúsítottak az interneten, telefonon vagy paramilitáris jellegű találkozókon – amelyeken túlélési és lőgyakorlatokat tartottak – arról beszéltek egymással, hogy puccsot akarnak szervezni, valamint képviselőket elrabolni, migránsokat megölni, és mecsetek ellen támadásokat előkészíteni.
A nyomozók akkor léptek közbe, amikor egyértelművé vált, hogy a Facebook-csoport egyik adminisztrátora, a 66 éves, büntetlen előéletű Jean-Pierre Bouyer meg akarja ölni Emmanuel Macron államfőt az első világháborút lezáró fegyverszüneti egyezmény 1918. november 11-i aláírásának 100. évfordulóján rendezett egyik megemlékezésen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!