ENSZ-iskolában történt robbanás Gázában, sokan meghaltak

•  Fotó: UNRWA

Fotó: UNRWA

Sok nő és gyermek halt meg, amikor szombaton robbanás rázta meg az ENSZ egyik iskoláját Gáza északi részén – erősítette meg az ENSZ segélyszervezete.

Hírösszefoglaló

2023. november 19., 10:392023. november 19., 10:39

. A helyszínről – a dzsabalijai al-Fakúra iskoláról – készült videón véres holttestek láthatók az épület két emeletén lévő szobákban, amelyeket menekült palesztinok számára használtak menedékhelyként.

A szombati incidens volt a második alkalom 24 órán belül, hogy egy, az ENSZ Palesztin Menekülteket Segélyező és Munkaközvetítő Hivatala által működtetett iskolát találat ért – közölte az ügynökség. Pénteken a Zejtúnban működő, 4000 menekült elszállásolására használt intézményt érte több találat.

További részleteket nem közölt arról, hogy mi okozta a robbanást, vagy ki volt a felelős.

Eközben

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szombati sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a Palesztin Hatóság jelenlegi formájában „nem alkalmas” Gáza vezetésére.

Netanjahu azzal vádolta Mahmúd Abbászt, a Palesztin Hatóság elnökét, hogy nem ítélte el a Hamász október 7-i, Izrael elleni támadását, és azt mondta, hogy Abbász néhány magas rangú minisztere ünnepelte a támadást.

„Miután harcoltunk és meghúztuk ezt az egészet, odaadnánk nekik?” – mondta Netanjahu.

„Nagyon jól tudják, hogyan nevelik a gyerekeiket” – tette hozzá. „Ha ez nem változik, akkor mit értünk el?”

A miniszterelnök megjegyzései azután hangzottak el, hogy Joe Biden amerikai elnök egy szombaton megjelent véleménycikkében leszögezte, hogy Gázát és Ciszjordániát az Izrael és a Hamász közötti háború után végül egy „újjáélesztett” Palesztin Hatóság keretében kellene újraegyesíteni.

Biden a cikkben elutasította a gázai tűzszünetre vonatkozó egyre erősödő felhívásokat, és kijelentette, hogy ez nem vezetne a békéhez.

Idézet
Amíg a Hamász ragaszkodik a pusztítás ideológiájához, addig a tűzszünet nem jelent békét. A Hamász tagjai számára minden tűzszünet olyan idő, amelyet arra használnak ki, hogy újragyártsák rakétakészleteiket, újrapozícionálják harcosaikat, és újrakezdjék a gyilkolást, újra ártatlanokat támadva”

– írta a Washington Postnak írt cikkében. „A célunknak nem egyszerűen annak kellene lennie, hogy ma leállítsuk a háborút – a célunknak annak kellene lennie, hogy örökre véget vessünk a háborúnak, megtörjük a szüntelen erőszak körforgását, és valami erősebbet építsünk Gázában és az egész Közel-Keleten, hogy a történelem ne ismételje önmagát”.

Biden felszólította Izraelt, hogy tartsa tiszteletben a humanitárius jogot és minimalizálja a civil életek elvesztését, és azt mondta, hogy a Tel-Avivba tett útja során azt tanácsolta az izraeli tisztviselőknek, hogy „ne hagyják, hogy a sértettség és a düh félrevezesse őket, és ne kövessenek el olyan hibákat, amelyeket mi magunk is elkövettünk a múltban”.

Biden szerint a kétállami megoldás az egyetlen megoldás a térségben fennálló tartós konfliktusra, és addig is a Palesztin Hatóság alatt kell kormányozni.

A Hamász szombat este közölte, hogy a Gázai övezet elleni izraeli légicsapások miatt megszakadt a kapcsolata néhány izraeli foglyokat őrző osztagával.

Abu Ubaida, a szélsőséges palesztin szervezet fegyveres szárnyának, az Ezzedin al-Kasszám Brigádok szóvivője sajtóközleményében közölte, hogy a foglyok és őrizetesek sorsa továbbra is ismeretlen, egyéb részletekről azonban nem tájékoztatott.

Izrael az elmúlt hetekben indított támadásokat Gáza ellen, hogy megtorolja a Hamász október 7-i izraeli terrorakcióját. A konfliktusban eddig több mint 11 500 palesztin vesztette életét Gázában, míg az izraeli oldalon mintegy 1200 a halálos áldozatok száma, többségük a Hamász támadásakor vesztette életét.

Recep Tayyip Erdogan török elnök szombaton Isztambulban kijelentette, hogy Törökország nemzetközi bíróság elé viszi „a gázai tömegmészárlás” ügyét.

„Elengedhetetlen, hogy ezt a bűncselekményt nyomon kövessék és kivizsgálják nemzetközi szinten, és hogy az elkövetők megkapják megérdemelt büntetésüket” – mondta Erdogan egy isztambuli rendezvényen, amiről az NTV török televízió tudósított.

A török elnök pénteken Berlinben német vezetőkkel tárgyalt az Izrael és a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet közötti konfliktusról. Hazatérőben a repülőgépen arról is beszélt a török média jelentése szerint, hogy ha létrejön a tűzszünet, Törökország segíteni fog a Gázai övezet infrastruktúrájának, kórházainak, iskoláinak újjáépítésében.

A török elnök, miután a napokban felszólította Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőt, hogy közölje, rendelkezik-e Izrael atomfegyverekkel, szombaton ismét visszatért a témára a sajtónak nyilatkozva, és a nukleáris fegyverek ellenőrzését követelte Izraelben.

Erdogan azt is megemlítette, hogy

a Hamász által fogvatartott izraeli túszok családjai levélben kérték őt: járjon közben a foglyok szabadon bocsátása érdekében, és mint mondta, az ügyre már ráállították a török titkosszolgálatot.

A Hamász szombaton közölte, hogy már 12 300 palesztin halt meg az izraeli bombázásokban október 7-e óta, amikor fegyveresei meglepetésszerűen megtámadtak izraeli településeket, meggyilkoltak mintegy ezerkétszáz embert, megsebesítettek háromezret, és túsznak elhurcoltak a Gázai övezetbe 240-et.

A Hamász szerint a 12 300 halott között több mint ötezer gyerek és 3300 nő van. További harmincezer palesztin megsebesült az izraeli légicsapásokban – tették hozzá. A Hamász egészségügyi minisztériuma azt közölte, hogy több tucatnyi halott fekszik az utcákon az övezet északi részén, de képtelenség őket elszállítani, illetve megszámolni, mert az izraeli csapatok a mentőkre és az önkéntes segítőkre is lőnek.

A Hamász megerősítette szombaton, hogy izraeli légitámadásban életét vesztette politikai irodájának egyik tagja, a 74 éves Ahmed Bahar,

akinek a halálát az előző nap Ciszjordániában már bejelentették. Bahar a palesztin parlament vezetője volt a 2006-os választások után, amikor a Hamász hatalomra került Gázában. Ő a legmagasabb rangú Hamász-vezető, akinek a halálát a szervezet hivatalosan elismerte októbert 7-e óta.

A Fehér Ház szombaton közölte,

továbbra is dolgozik azon, hogy Izrael és a Hamász iszlamista mozgalom között megállapodás szülessen a túszok kiszabadításáról és a harcok szüneteltetéséről.

„Még nem jutottunk megállapodásra, de továbbra is keményen dolgozunk” ezen a téren – írta Adrienne Watson, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője az X közösségi oldalon, cáfolva a Washington Post című lap értesülését, amely szerint a harcoló felek között létrejött egy olyan megállapodás, amely a túszok szabadon bocsátását írja elő a harcok ötnapos szüneteléséért cserébe.

Szombaton palesztinpárti tüntetéseket hirdettek meg az Egyesült Államok több városába, egy nappal azután, hogy Washingtonban és New Yorkban is rendőröknek kellett beavatkozni a tiltakozásokon.

Péntek este New Yorkban és Washingtonban a csúcsforgalom idején tartottak tömegtüntetést. New York vasútállomása, a Penn Station bejáratát elzárták a tűzszünetet követelő tüntetők. Washingtonban a Union Station fő pályaudvar bejáratát zárták el a tüntetők, akik közül három embert őrizetbe vett a rendőrség.

A tiltakozó táblákon az Izraelnek küldött amerikai támogatások leállítását követelték,

valamint az Izrael megalakulása előtti, 1948-as határokat a Közel-Keleten, „imperialista mohóságot” emlegettek az izraeli válaszcsapás nyomán, és a „Tisztelet a palesztin mártíroknak” felirattal vonultak.

Izrael az elmúlt hetekben indított támadásokat Gáza ellen, hogy megtorolja a Hamász iszlamista mozgalom október 7-i izraeli terrorakcióját.

Közben Jeruzsálembe érkezett szombaton az a mintegy húszezer tüntető, akik kedden indultak Tel-Avivból az öt napos demonstrációra, amellyel a Hamász által a Gázai övezetben fogva tartott izraeli túszokkal való szolidaritásukat akarják kifejezni.

A Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatalához izraeli zászlókkal érkezett tüntetők sárga léggömböket engedtek el a túszokkal való együttérzésük jelképeként. Sokan tartottak a Hamász által október 7-én elhurcolt túszokat ábrázoló képeket is.

„Most, most, most” – skandálta a tömeg. „Humanitárius segítség csak a túszok elengedéséért” – követelték az egyik transzparensen.

A tüntetők felszólították a kormányt, hogy azonnal kössön egyezséget a túszok elengedéséért.

A Hamász a terrortámadás során mintegy 240 túszt hurcolt el.

Négyet azóta szabadon engedtek, egyet kiszabadítottak, két túszul ejtett nő holttestét pedig a Gázai övezetbe behatoló izraeli katonák találták meg.

Az izraeli kormány szerint a gázai offenzíva javítja a túszok kiszabadulásának esélyét, esetleg egy közvetített fogolycsere révén. Sok izraeli azonban azzal vádolja a kormányt, hogy felkészületlenül érte a Hamász támadása.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 02., kedd

Brit katonai hírszerzés: a jelenlegi ütemben több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása

A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.

Brit katonai hírszerzés: a jelenlegi ütemben több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása
2025. szeptember 01., hétfő

Rátámadtak a volt cseh kormányfőre egy kampányrendezvényen

Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.

Rátámadtak a volt cseh kormányfőre egy kampányrendezvényen
2025. szeptember 01., hétfő

Orosz elnök: béke csak a NATO keleti bővítésének rendezése után lehetséges

A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.

Orosz elnök: béke csak a NATO keleti bővítésének rendezése után lehetséges
2025. szeptember 01., hétfő

Kongatják a vészharangot: a külföldön élő román szülők gyerekeinek többsége már nem beszél románul

A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.

Kongatják a vészharangot: a külföldön élő román szülők gyerekeinek többsége már nem beszél románul
2025. szeptember 01., hétfő

Letartóztatták Andrij Parubij volt ukrán házelnök feltételezett gyilkosát

Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.

Letartóztatták Andrij Parubij volt ukrán házelnök feltételezett gyilkosát
2025. szeptember 01., hétfő

Pusztító erejű földrengés rázta meg Afganisztánt, több százan vesztették életüket

Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.

Pusztító erejű földrengés rázta meg Afganisztánt, több százan vesztették életüket
2025. augusztus 31., vasárnap

Fordulat: vezetnek a migránsellenes pártok az EU három legerősebb országában

Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.

Fordulat: vezetnek a migránsellenes pártok az EU három legerősebb országában
2025. augusztus 31., vasárnap

Chișinăuban fogadta Maia Sandu Nicușor Dan államfőt

Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.

Chișinăuban fogadta Maia Sandu Nicușor Dan államfőt
2025. augusztus 30., szombat

Ukrán miniszterelnök: Volodimir Zelenszkij készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyinnal bármilyen formátumban

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.

Ukrán miniszterelnök: Volodimir Zelenszkij készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyinnal bármilyen formátumban
2025. augusztus 30., szombat

Izrael egyetlen csapással lefejezte a jemeni húszik vezetését

Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.

Izrael egyetlen csapással lefejezte a jemeni húszik vezetését