Hirdetés

ENSZ-iskolában történt robbanás Gázában, sokan meghaltak

•  Fotó: UNRWA

Fotó: UNRWA

Sok nő és gyermek halt meg, amikor szombaton robbanás rázta meg az ENSZ egyik iskoláját Gáza északi részén – erősítette meg az ENSZ segélyszervezete.

Hírösszefoglaló

2023. november 19., 10:392023. november 19., 10:39

. A helyszínről – a dzsabalijai al-Fakúra iskoláról – készült videón véres holttestek láthatók az épület két emeletén lévő szobákban, amelyeket menekült palesztinok számára használtak menedékhelyként.

A szombati incidens volt a második alkalom 24 órán belül, hogy egy, az ENSZ Palesztin Menekülteket Segélyező és Munkaközvetítő Hivatala által működtetett iskolát találat ért – közölte az ügynökség. Pénteken a Zejtúnban működő, 4000 menekült elszállásolására használt intézményt érte több találat.

Hirdetés

További részleteket nem közölt arról, hogy mi okozta a robbanást, vagy ki volt a felelős.

Eközben

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szombati sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a Palesztin Hatóság jelenlegi formájában „nem alkalmas” Gáza vezetésére.

Netanjahu azzal vádolta Mahmúd Abbászt, a Palesztin Hatóság elnökét, hogy nem ítélte el a Hamász október 7-i, Izrael elleni támadását, és azt mondta, hogy Abbász néhány magas rangú minisztere ünnepelte a támadást.

„Miután harcoltunk és meghúztuk ezt az egészet, odaadnánk nekik?” – mondta Netanjahu.

„Nagyon jól tudják, hogyan nevelik a gyerekeiket” – tette hozzá. „Ha ez nem változik, akkor mit értünk el?”

A miniszterelnök megjegyzései azután hangzottak el, hogy Joe Biden amerikai elnök egy szombaton megjelent véleménycikkében leszögezte, hogy Gázát és Ciszjordániát az Izrael és a Hamász közötti háború után végül egy „újjáélesztett” Palesztin Hatóság keretében kellene újraegyesíteni.

Biden a cikkben elutasította a gázai tűzszünetre vonatkozó egyre erősödő felhívásokat, és kijelentette, hogy ez nem vezetne a békéhez.

Idézet
Amíg a Hamász ragaszkodik a pusztítás ideológiájához, addig a tűzszünet nem jelent békét. A Hamász tagjai számára minden tűzszünet olyan idő, amelyet arra használnak ki, hogy újragyártsák rakétakészleteiket, újrapozícionálják harcosaikat, és újrakezdjék a gyilkolást, újra ártatlanokat támadva”

– írta a Washington Postnak írt cikkében. „A célunknak nem egyszerűen annak kellene lennie, hogy ma leállítsuk a háborút – a célunknak annak kellene lennie, hogy örökre véget vessünk a háborúnak, megtörjük a szüntelen erőszak körforgását, és valami erősebbet építsünk Gázában és az egész Közel-Keleten, hogy a történelem ne ismételje önmagát”.

Biden felszólította Izraelt, hogy tartsa tiszteletben a humanitárius jogot és minimalizálja a civil életek elvesztését, és azt mondta, hogy a Tel-Avivba tett útja során azt tanácsolta az izraeli tisztviselőknek, hogy „ne hagyják, hogy a sértettség és a düh félrevezesse őket, és ne kövessenek el olyan hibákat, amelyeket mi magunk is elkövettünk a múltban”.

Biden szerint a kétállami megoldás az egyetlen megoldás a térségben fennálló tartós konfliktusra, és addig is a Palesztin Hatóság alatt kell kormányozni.

A Hamász szombat este közölte, hogy a Gázai övezet elleni izraeli légicsapások miatt megszakadt a kapcsolata néhány izraeli foglyokat őrző osztagával.

Abu Ubaida, a szélsőséges palesztin szervezet fegyveres szárnyának, az Ezzedin al-Kasszám Brigádok szóvivője sajtóközleményében közölte, hogy a foglyok és őrizetesek sorsa továbbra is ismeretlen, egyéb részletekről azonban nem tájékoztatott.

Izrael az elmúlt hetekben indított támadásokat Gáza ellen, hogy megtorolja a Hamász október 7-i izraeli terrorakcióját. A konfliktusban eddig több mint 11 500 palesztin vesztette életét Gázában, míg az izraeli oldalon mintegy 1200 a halálos áldozatok száma, többségük a Hamász támadásakor vesztette életét.

Recep Tayyip Erdogan török elnök szombaton Isztambulban kijelentette, hogy Törökország nemzetközi bíróság elé viszi „a gázai tömegmészárlás” ügyét.

„Elengedhetetlen, hogy ezt a bűncselekményt nyomon kövessék és kivizsgálják nemzetközi szinten, és hogy az elkövetők megkapják megérdemelt büntetésüket” – mondta Erdogan egy isztambuli rendezvényen, amiről az NTV török televízió tudósított.

A török elnök pénteken Berlinben német vezetőkkel tárgyalt az Izrael és a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet közötti konfliktusról. Hazatérőben a repülőgépen arról is beszélt a török média jelentése szerint, hogy ha létrejön a tűzszünet, Törökország segíteni fog a Gázai övezet infrastruktúrájának, kórházainak, iskoláinak újjáépítésében.

A török elnök, miután a napokban felszólította Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőt, hogy közölje, rendelkezik-e Izrael atomfegyverekkel, szombaton ismét visszatért a témára a sajtónak nyilatkozva, és a nukleáris fegyverek ellenőrzését követelte Izraelben.

Erdogan azt is megemlítette, hogy

a Hamász által fogvatartott izraeli túszok családjai levélben kérték őt: járjon közben a foglyok szabadon bocsátása érdekében, és mint mondta, az ügyre már ráállították a török titkosszolgálatot.

A Hamász szombaton közölte, hogy már 12 300 palesztin halt meg az izraeli bombázásokban október 7-e óta, amikor fegyveresei meglepetésszerűen megtámadtak izraeli településeket, meggyilkoltak mintegy ezerkétszáz embert, megsebesítettek háromezret, és túsznak elhurcoltak a Gázai övezetbe 240-et.

A Hamász szerint a 12 300 halott között több mint ötezer gyerek és 3300 nő van. További harmincezer palesztin megsebesült az izraeli légicsapásokban – tették hozzá. A Hamász egészségügyi minisztériuma azt közölte, hogy több tucatnyi halott fekszik az utcákon az övezet északi részén, de képtelenség őket elszállítani, illetve megszámolni, mert az izraeli csapatok a mentőkre és az önkéntes segítőkre is lőnek.

A Hamász megerősítette szombaton, hogy izraeli légitámadásban életét vesztette politikai irodájának egyik tagja, a 74 éves Ahmed Bahar,

akinek a halálát az előző nap Ciszjordániában már bejelentették. Bahar a palesztin parlament vezetője volt a 2006-os választások után, amikor a Hamász hatalomra került Gázában. Ő a legmagasabb rangú Hamász-vezető, akinek a halálát a szervezet hivatalosan elismerte októbert 7-e óta.

A Fehér Ház szombaton közölte,

továbbra is dolgozik azon, hogy Izrael és a Hamász iszlamista mozgalom között megállapodás szülessen a túszok kiszabadításáról és a harcok szüneteltetéséről.

„Még nem jutottunk megállapodásra, de továbbra is keményen dolgozunk” ezen a téren – írta Adrienne Watson, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője az X közösségi oldalon, cáfolva a Washington Post című lap értesülését, amely szerint a harcoló felek között létrejött egy olyan megállapodás, amely a túszok szabadon bocsátását írja elő a harcok ötnapos szüneteléséért cserébe.

Szombaton palesztinpárti tüntetéseket hirdettek meg az Egyesült Államok több városába, egy nappal azután, hogy Washingtonban és New Yorkban is rendőröknek kellett beavatkozni a tiltakozásokon.

Péntek este New Yorkban és Washingtonban a csúcsforgalom idején tartottak tömegtüntetést. New York vasútállomása, a Penn Station bejáratát elzárták a tűzszünetet követelő tüntetők. Washingtonban a Union Station fő pályaudvar bejáratát zárták el a tüntetők, akik közül három embert őrizetbe vett a rendőrség.

A tiltakozó táblákon az Izraelnek küldött amerikai támogatások leállítását követelték,

valamint az Izrael megalakulása előtti, 1948-as határokat a Közel-Keleten, „imperialista mohóságot” emlegettek az izraeli válaszcsapás nyomán, és a „Tisztelet a palesztin mártíroknak” felirattal vonultak.

Izrael az elmúlt hetekben indított támadásokat Gáza ellen, hogy megtorolja a Hamász iszlamista mozgalom október 7-i izraeli terrorakcióját.

Közben Jeruzsálembe érkezett szombaton az a mintegy húszezer tüntető, akik kedden indultak Tel-Avivból az öt napos demonstrációra, amellyel a Hamász által a Gázai övezetben fogva tartott izraeli túszokkal való szolidaritásukat akarják kifejezni.

A Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatalához izraeli zászlókkal érkezett tüntetők sárga léggömböket engedtek el a túszokkal való együttérzésük jelképeként. Sokan tartottak a Hamász által október 7-én elhurcolt túszokat ábrázoló képeket is.

„Most, most, most” – skandálta a tömeg. „Humanitárius segítség csak a túszok elengedéséért” – követelték az egyik transzparensen.

A tüntetők felszólították a kormányt, hogy azonnal kössön egyezséget a túszok elengedéséért.

A Hamász a terrortámadás során mintegy 240 túszt hurcolt el.

Négyet azóta szabadon engedtek, egyet kiszabadítottak, két túszul ejtett nő holttestét pedig a Gázai övezetbe behatoló izraeli katonák találták meg.

Az izraeli kormány szerint a gázai offenzíva javítja a túszok kiszabadulásának esélyét, esetleg egy közvetített fogolycsere révén. Sok izraeli azonban azzal vádolja a kormányt, hogy felkészületlenül érte a Hamász támadása.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 21., péntek

Románia egyre inkább az orosz hibrid háborús akciók célkeresztjében van egy amerikai jelentés szerint

Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.

Románia egyre inkább az orosz hibrid háborús akciók célkeresztjében van egy amerikai jelentés szerint
Hirdetés
2026. augusztus 21., péntek

Szigorúbb ellenőrzés a szerb–észak‑macedón határon, torlódásokra figyelmeztet a román külügy

A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.

Szigorúbb ellenőrzés a szerb–észak‑macedón határon, torlódásokra figyelmeztet a román külügy
2026. augusztus 21., péntek

Romániába vezetett egy Berlin melletti fegyverraktár ügye, az orosz titkosszolgálat merényleteket tervezhetett

Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.

Romániába vezetett egy Berlin melletti fegyverraktár ügye, az orosz titkosszolgálat merényleteket tervezhetett
2026. augusztus 21., péntek

A bolgárok is csökkentik az atomerőmű termelését, és ez nem jó hír Románia számára

Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.

A bolgárok is csökkentik az atomerőmű termelését, és ez nem jó hír Románia számára
Hirdetés
2026. augusztus 20., csütörtök

Romániai drónincidens: von der Leyen fenyegetésről és elrettentésről beszél

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.

Romániai drónincidens: von der Leyen fenyegetésről és elrettentésről beszél
2026. augusztus 20., csütörtök

Újabb régi nagy fideszes név száll ki a parlamentből

Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.

Újabb régi nagy fideszes név száll ki a parlamentből
2026. augusztus 20., csütörtök

Zelenszkijre újabb korrupciós ügy árnyéka vetül, őrizetben az elnöki hivatal volt helyettes vezetője

Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.

Zelenszkijre újabb korrupciós ügy árnyéka vetül, őrizetben az elnöki hivatal volt helyettes vezetője
Hirdetés
2026. augusztus 20., csütörtök

Augusztus 20.: felvonták Magyarország nemzeti lobogóját, Magyar Péter országépítésről beszélt

Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.

Augusztus 20.: felvonták Magyarország nemzeti lobogóját, Magyar Péter országépítésről beszélt
2026. augusztus 20., csütörtök

Trump kemény gazdasági szankciókkal fenyeget mindenkit, aki támogatni meri Iránt

Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.

Trump kemény gazdasági szankciókkal fenyeget mindenkit, aki támogatni meri Iránt
2026. augusztus 19., szerda

Tarr Zoltán ismét bocsánatot kért a határon túli magyarok politikai eszközként való használatáért

Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.

Tarr Zoltán ismét bocsánatot kért a határon túli magyarok politikai eszközként való használatáért
Hirdetés
Hirdetés