Hirdetés

ENSZ-iskolában történt robbanás Gázában, sokan meghaltak

•  Fotó: UNRWA

Fotó: UNRWA

Sok nő és gyermek halt meg, amikor szombaton robbanás rázta meg az ENSZ egyik iskoláját Gáza északi részén – erősítette meg az ENSZ segélyszervezete.

Hírösszefoglaló

2023. november 19., 10:392023. november 19., 10:39

. A helyszínről – a dzsabalijai al-Fakúra iskoláról – készült videón véres holttestek láthatók az épület két emeletén lévő szobákban, amelyeket menekült palesztinok számára használtak menedékhelyként.

A szombati incidens volt a második alkalom 24 órán belül, hogy egy, az ENSZ Palesztin Menekülteket Segélyező és Munkaközvetítő Hivatala által működtetett iskolát találat ért – közölte az ügynökség. Pénteken a Zejtúnban működő, 4000 menekült elszállásolására használt intézményt érte több találat.

Hirdetés

További részleteket nem közölt arról, hogy mi okozta a robbanást, vagy ki volt a felelős.

Eközben

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szombati sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a Palesztin Hatóság jelenlegi formájában „nem alkalmas” Gáza vezetésére.

Netanjahu azzal vádolta Mahmúd Abbászt, a Palesztin Hatóság elnökét, hogy nem ítélte el a Hamász október 7-i, Izrael elleni támadását, és azt mondta, hogy Abbász néhány magas rangú minisztere ünnepelte a támadást.

„Miután harcoltunk és meghúztuk ezt az egészet, odaadnánk nekik?” – mondta Netanjahu.

„Nagyon jól tudják, hogyan nevelik a gyerekeiket” – tette hozzá. „Ha ez nem változik, akkor mit értünk el?”

A miniszterelnök megjegyzései azután hangzottak el, hogy Joe Biden amerikai elnök egy szombaton megjelent véleménycikkében leszögezte, hogy Gázát és Ciszjordániát az Izrael és a Hamász közötti háború után végül egy „újjáélesztett” Palesztin Hatóság keretében kellene újraegyesíteni.

Biden a cikkben elutasította a gázai tűzszünetre vonatkozó egyre erősödő felhívásokat, és kijelentette, hogy ez nem vezetne a békéhez.

Idézet
Amíg a Hamász ragaszkodik a pusztítás ideológiájához, addig a tűzszünet nem jelent békét. A Hamász tagjai számára minden tűzszünet olyan idő, amelyet arra használnak ki, hogy újragyártsák rakétakészleteiket, újrapozícionálják harcosaikat, és újrakezdjék a gyilkolást, újra ártatlanokat támadva”

– írta a Washington Postnak írt cikkében. „A célunknak nem egyszerűen annak kellene lennie, hogy ma leállítsuk a háborút – a célunknak annak kellene lennie, hogy örökre véget vessünk a háborúnak, megtörjük a szüntelen erőszak körforgását, és valami erősebbet építsünk Gázában és az egész Közel-Keleten, hogy a történelem ne ismételje önmagát”.

Biden felszólította Izraelt, hogy tartsa tiszteletben a humanitárius jogot és minimalizálja a civil életek elvesztését, és azt mondta, hogy a Tel-Avivba tett útja során azt tanácsolta az izraeli tisztviselőknek, hogy „ne hagyják, hogy a sértettség és a düh félrevezesse őket, és ne kövessenek el olyan hibákat, amelyeket mi magunk is elkövettünk a múltban”.

Biden szerint a kétállami megoldás az egyetlen megoldás a térségben fennálló tartós konfliktusra, és addig is a Palesztin Hatóság alatt kell kormányozni.

A Hamász szombat este közölte, hogy a Gázai övezet elleni izraeli légicsapások miatt megszakadt a kapcsolata néhány izraeli foglyokat őrző osztagával.

Abu Ubaida, a szélsőséges palesztin szervezet fegyveres szárnyának, az Ezzedin al-Kasszám Brigádok szóvivője sajtóközleményében közölte, hogy a foglyok és őrizetesek sorsa továbbra is ismeretlen, egyéb részletekről azonban nem tájékoztatott.

Izrael az elmúlt hetekben indított támadásokat Gáza ellen, hogy megtorolja a Hamász október 7-i izraeli terrorakcióját. A konfliktusban eddig több mint 11 500 palesztin vesztette életét Gázában, míg az izraeli oldalon mintegy 1200 a halálos áldozatok száma, többségük a Hamász támadásakor vesztette életét.

Recep Tayyip Erdogan török elnök szombaton Isztambulban kijelentette, hogy Törökország nemzetközi bíróság elé viszi „a gázai tömegmészárlás” ügyét.

„Elengedhetetlen, hogy ezt a bűncselekményt nyomon kövessék és kivizsgálják nemzetközi szinten, és hogy az elkövetők megkapják megérdemelt büntetésüket” – mondta Erdogan egy isztambuli rendezvényen, amiről az NTV török televízió tudósított.

A török elnök pénteken Berlinben német vezetőkkel tárgyalt az Izrael és a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet közötti konfliktusról. Hazatérőben a repülőgépen arról is beszélt a török média jelentése szerint, hogy ha létrejön a tűzszünet, Törökország segíteni fog a Gázai övezet infrastruktúrájának, kórházainak, iskoláinak újjáépítésében.

A török elnök, miután a napokban felszólította Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőt, hogy közölje, rendelkezik-e Izrael atomfegyverekkel, szombaton ismét visszatért a témára a sajtónak nyilatkozva, és a nukleáris fegyverek ellenőrzését követelte Izraelben.

Erdogan azt is megemlítette, hogy

a Hamász által fogvatartott izraeli túszok családjai levélben kérték őt: járjon közben a foglyok szabadon bocsátása érdekében, és mint mondta, az ügyre már ráállították a török titkosszolgálatot.

A Hamász szombaton közölte, hogy már 12 300 palesztin halt meg az izraeli bombázásokban október 7-e óta, amikor fegyveresei meglepetésszerűen megtámadtak izraeli településeket, meggyilkoltak mintegy ezerkétszáz embert, megsebesítettek háromezret, és túsznak elhurcoltak a Gázai övezetbe 240-et.

A Hamász szerint a 12 300 halott között több mint ötezer gyerek és 3300 nő van. További harmincezer palesztin megsebesült az izraeli légicsapásokban – tették hozzá. A Hamász egészségügyi minisztériuma azt közölte, hogy több tucatnyi halott fekszik az utcákon az övezet északi részén, de képtelenség őket elszállítani, illetve megszámolni, mert az izraeli csapatok a mentőkre és az önkéntes segítőkre is lőnek.

A Hamász megerősítette szombaton, hogy izraeli légitámadásban életét vesztette politikai irodájának egyik tagja, a 74 éves Ahmed Bahar,

akinek a halálát az előző nap Ciszjordániában már bejelentették. Bahar a palesztin parlament vezetője volt a 2006-os választások után, amikor a Hamász hatalomra került Gázában. Ő a legmagasabb rangú Hamász-vezető, akinek a halálát a szervezet hivatalosan elismerte októbert 7-e óta.

A Fehér Ház szombaton közölte,

továbbra is dolgozik azon, hogy Izrael és a Hamász iszlamista mozgalom között megállapodás szülessen a túszok kiszabadításáról és a harcok szüneteltetéséről.

„Még nem jutottunk megállapodásra, de továbbra is keményen dolgozunk” ezen a téren – írta Adrienne Watson, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője az X közösségi oldalon, cáfolva a Washington Post című lap értesülését, amely szerint a harcoló felek között létrejött egy olyan megállapodás, amely a túszok szabadon bocsátását írja elő a harcok ötnapos szüneteléséért cserébe.

Szombaton palesztinpárti tüntetéseket hirdettek meg az Egyesült Államok több városába, egy nappal azután, hogy Washingtonban és New Yorkban is rendőröknek kellett beavatkozni a tiltakozásokon.

Péntek este New Yorkban és Washingtonban a csúcsforgalom idején tartottak tömegtüntetést. New York vasútállomása, a Penn Station bejáratát elzárták a tűzszünetet követelő tüntetők. Washingtonban a Union Station fő pályaudvar bejáratát zárták el a tüntetők, akik közül három embert őrizetbe vett a rendőrség.

A tiltakozó táblákon az Izraelnek küldött amerikai támogatások leállítását követelték,

valamint az Izrael megalakulása előtti, 1948-as határokat a Közel-Keleten, „imperialista mohóságot” emlegettek az izraeli válaszcsapás nyomán, és a „Tisztelet a palesztin mártíroknak” felirattal vonultak.

Izrael az elmúlt hetekben indított támadásokat Gáza ellen, hogy megtorolja a Hamász iszlamista mozgalom október 7-i izraeli terrorakcióját.

Közben Jeruzsálembe érkezett szombaton az a mintegy húszezer tüntető, akik kedden indultak Tel-Avivból az öt napos demonstrációra, amellyel a Hamász által a Gázai övezetben fogva tartott izraeli túszokkal való szolidaritásukat akarják kifejezni.

A Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatalához izraeli zászlókkal érkezett tüntetők sárga léggömböket engedtek el a túszokkal való együttérzésük jelképeként. Sokan tartottak a Hamász által október 7-én elhurcolt túszokat ábrázoló képeket is.

„Most, most, most” – skandálta a tömeg. „Humanitárius segítség csak a túszok elengedéséért” – követelték az egyik transzparensen.

A tüntetők felszólították a kormányt, hogy azonnal kössön egyezséget a túszok elengedéséért.

A Hamász a terrortámadás során mintegy 240 túszt hurcolt el.

Négyet azóta szabadon engedtek, egyet kiszabadítottak, két túszul ejtett nő holttestét pedig a Gázai övezetbe behatoló izraeli katonák találták meg.

Az izraeli kormány szerint a gázai offenzíva javítja a túszok kiszabadulásának esélyét, esetleg egy közvetített fogolycsere révén. Sok izraeli azonban azzal vádolja a kormányt, hogy felkészületlenül érte a Hamász támadása.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 10., kedd

Több mint ötezer román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus térségéből

Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.

Több mint ötezer román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus térségéből
Hirdetés
2026. március 10., kedd

Hegseth: nem csitul a háború, amíg teljesen le nem győzzük Iránt

Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.

Hegseth: nem csitul a háború, amíg teljesen le nem győzzük Iránt
2026. március 10., kedd

Krasznahorkai szerint „Magyarország egy tébolyda”, minden erejével küzd a „magyarság” ellen

Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.

Krasznahorkai szerint „Magyarország egy tébolyda”, minden erejével küzd a „magyarság” ellen
2026. március 10., kedd

Aramco: katasztrofális következményei lehetnek, ha nem indul meg az olajszállítás a Hormuzi-szoroson

A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.

Aramco: katasztrofális következményei lehetnek, ha nem indul meg az olajszállítás a Hormuzi-szoroson
Hirdetés
2026. március 10., kedd

Szili Katalin: a székely szabadság ügye nemcsak a székelyek ügye, hanem közös európai felelősség

A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.

Szili Katalin: a székely szabadság ügye nemcsak a székelyek ügye, hanem közös európai felelősség
2026. március 10., kedd

Ukrajna szerint „fizikai és pszichológiai nyomást” alkalmaztak Magyarországon a titokzatos pénzszállítmány kísérői ellen

A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.

Ukrajna szerint „fizikai és pszichológiai nyomást” alkalmaztak Magyarországon a titokzatos pénzszállítmány kísérői ellen
2026. március 10., kedd

Irán és Amerika egymást fenyegeti a Hormuzi-szoros kapcsán, Teherán nem tárgyal

Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.

Irán és Amerika egymást fenyegeti a Hormuzi-szoros kapcsán, Teherán nem tárgyal
Hirdetés
2026. március 10., kedd

Trump szerint közel az iráni háború vége, bejelentésére zuhanni kezdett a kőolaj ára

Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.

Trump szerint közel az iráni háború vége, bejelentésére zuhanni kezdett a kőolaj ára
2026. március 09., hétfő

Uniós szóvivő: jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány

Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.

Uniós szóvivő: jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány
2026. március 09., hétfő

Újabb iráni rakétát lőttek le Törökország légterében, Putyin gratulált az új legfőbb vezetőnek

A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.

Újabb iráni rakétát lőttek le Törökország légterében, Putyin gratulált az új legfőbb vezetőnek
Hirdetés
Hirdetés