2011. április 03., 12:102011. április 03., 12:10
Tizennégy embert, közöttük nyolc külföldi alkalmazottat öltek meg a helyi ENSZ-kirendeltségre rátörő tüntetők pénteken az észak-afganisztáni Mazari-Saríf városban – közölte a rendőrség. Atta Momamed Núr, Balh tartomány kormányzója szerint hét ENSZ-alkalmazott halt meg, a kirendeltség öt nepáli állampolgárságú biztonsági őre és két európai, egy férfi és egy nő. A kormányzó sajtótájékoztatóján elmondta: öt tüntető is meghalt és húszan megsebesültek. A kormányzó szerint a támadást magukat tüntetőknek álcázó fegyveresek követték el.
A tüntetők egy csoportja tüzet nyitottak az őrökre, majd behatolt az épületbe és gyújtogatott. Az AFP tudósítója szerint a tüntetők mintegy fél ezren voltak, míg a rendőrség szerint a számuk meghaladta az ezret.
Egy nevének elhallgatását kérő rendőrségi illetékes szerint a misszió vezetője is megsebesült. Az áldozatok között norvég és svéd állampolgárságúak is vannak. Az afgán rendőrség szóvivője szerint két ENSZ-alkalmazottat lefejeztek. A sebesültek között volt egy orosz állampolgár is, akit kórházban ápolnak – közölte a moszkvai külügyminisztérium, amely felszólította az afgán kormányt és a nemzetközi biztonsági erőket az ENSZ-személyzet védelmére.
A román külügyminisztérium közölte, hogy a támadásban életét vesztette egy román állampolgár, aki az ENSZ alkalmazottjaként dolgozott Afganisztánban. A 43 éves Moţco Filaret politikai ügyekkel, nemzetközi joggal, válságmenedzsmenttel foglalkozott, afganisztáni misszióját megelőzően Tadzsikisztánban, az Észak-Kaukázusban, Csecsenföldön teljesített szolgálatot.
Az ENSZ nem hagyja el Afganisztánt a pénteki mazari-sarífi támadás miatt – jelentette ki szombat esti sajtóértekezletén Stiffan de Mistura, az ENSZ-főtitkár afganisztáni különmegbízottja.
Újabb erőszakos tüntetések robbantak ki vasárnap a dél-afganisztáni Kandahár tartományban, illetve a keleten fekvő Dzsalálábádban az egyesült államokbeli Korán-égetés miatt; helyi illetékesek szerint a rendbontásokban egy ember meghalt, és 16-an megsebesültek.
Az újabb tüntetések Kandahár tartomány azonos nevű székvárosában és két másik településén voltak. Egy névtelenül nyilatkozó illetékes egy halottról számolt be. Egy orvos azt mondta, hogy kórházába 16 sebesültet szállítottak, kövek okozta zúzódásokkal és lőtt sebekkel. Ketten közülük rendőrök, és két sebesültnek válságos az állapota – tette hozzá.
A kelet-afganisztáni Dzsalálábád városában is utcára vonult mintegy kétezer ember, tiltakozva a Korán-égetés ellen. A tüntetés békés volt, de szemtanúk szerint a tiltakozók három órán át lezárva tartottak egy főutat a városban, Amerika-ellenes jelszavakat skandáltak, és távozásra szólították fel az amerikai csapatokat.
Az afganisztáni zavargásokat Terry Jones amerikai keresztény lelkipásztor tette váltotta ki, miután Jones – bár tavaly a nemzetközi tiltakozás hatására egyszer már elállt ettől a tervétől – március 20-án hívei előtt mégis elégette a muzulmánok szent könyvének egy példányát.
| A Koránégető Terry Jones |
Az égetést egy hatórás „per” után ejtették meg a floridai Gainesville-ben, amelyen a „bíró” maga Terry Jones képesítés nélküli lelkipásztor volt. A „tárgyalást” mintegy 30 ember előtt ejtették meg. A „vádat” egy keresztény hitre áttért muszlim, a „védelmet” pedig egy dallasi imám képviselte, a Jones tiszteletes vezette, néhány tucat főt számláló gyülekezet által felépített Dove World Outreach Centerben. Az „ítéletet” egy „esküdtszék” hozta meg.
„Lefolytattuk a bírósági tárgyalást. Olyan igazságosan jártunk el, amennyire csak lehetséges, ami – mint képzelhetik –, nagyon nehéz volt” – nyilatkozott Jones tiszteletes.
Jones tagadta, hogy megszegte volna korábbi ígéretét amely szerint eláll a koránégetéstől. Azzal érvelt hogy az általa most meghirdetett a „Koránítéltetés Nemzetközi Napja” igazságosabb eljárás az iszlám szent könyvével szemben, mint a „Koránégetés Nemzetközi Napja”, amelyet tavaly szeptember 9-re hirdetett meg, a New York-i Ground Zero közelében megépítendő muszlim kulturális központ elleni tiltakozásként.
Mint mondta, ha az esküdtszék más ítéletet hozott volna, bocsánatot kért volna azért a kijelentéséért, miszerint a Korán gyűlöletet szít. Szavai szerint nem fog többé nemzetközi koránégetést kezdeményezni.
Jones és gyülekezete szeptemberben mintegy 30 korán elégetésére készült, amitől csak amerikai vallási vezetők, valamint az Obama-kormány védelmi miniszterének, Robert Gatesnek a személyes beavatkozása térítette el.
A koránégetést Terry Jones egyszeri eseménynek szánta. A tiszteletes ugyanakkor, Állj Ki Amerika néven új szervezetet alapított, amely a Korán, az iszlám törvénykezés és a „radikális iszlám” ellen kíván tiltakozni.
Barack Obama amerikai elnök szélsőségesen intoleránsnak és fanatikusnak nevezte szombat este kiadott közleményében mindenféle szent könyv meggyalázását, és vérlázítónak azt, hogy egy ilyen tettre válaszul bárki meggyilkoljon ártatlan embereket. „Egyik vallás sem engedi meg ártatlan emberek meggyilkolását, és nincs magyarázat egy ilyen gyalázatos tettre” – szögezte le Obama.
Izrael úgy véli, hogy a magas rangú iráni tisztségviselők és katonai vezetők ellen folytatott célzott likvidálási művelete „káoszt” szít az iráni rezsim vezetésében.
Az ukrán nagy hatótávolságú drónok már az orosz–ukrán határtól több mint 1500 kilométerre fekvő orosz Urál-vidéket is fenyegetik – jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára, volt védelmi miniszter kedden a tanács ülésén.
Még néhány óráig kérhető a levélben szavazók névjegyzékébe vétele az áprilisi magyarországi országgyűlési választásra.
Miközben Irán bosszút esküdött az országot de facto vezető Ali Laridzsáni, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetője megölése miatt, egyértelművé vált, hogy a felkért országok nem kívánnak segíteni Washingtonnak.
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
szóljon hozzá!