
Fotó: Twitter
Akár több ezerrel is magasabb lehet az ukrajnai háború civil áldozatainak száma a hivatalos becsléseknél – jelentette ki kedden az ENSZ ukrajnai emberi jogi missziójának vezetője Genfben.
2022. május 11., 10:322022. május 11., 10:32
„Az orosz támadás kezdete óta mostanáig összesen 7061 civil áldozatról tudunk, 3381 halottról és 3680 sebesültről, de a valódi számok ennél magasabbak, s azon dolgozunk, hogy minden esetet dokumentáljunk” – fogalmazott sajtótájékoztatóján Matilda Bogner.
Hozzátette, hogy országszerte rengeteg épület megsemmisült vagy megrongálódott, a többi között legalább 50 keresztény, zsidó és iszlám imahely. Elmondta azt is, hogy a heves összecsapások miatt óvóhelyekre kényszerült emberek közül több súlyosan beteg és idős ember meghalt, mert nem kapott időben orvosi segítséget.
Az amerikai hírszerzés eközben úgy véli, hogy az ukrajnai háború valószínűleg „kiszámíthatatlanná válik és intenzívebb lehet” a következő hónapokban – mondta kedden Avril Haines, az amerikai Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) vezetője a szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottsága előtti meghallgatásán.
A valamennyi amerikai hírszerző szervezetet összefogó DNI igazgatója szerint semmi jel nem utal arra, hogy az oroszok két hónapja tartó támadása véget érne. Még ha Oroszország sikereket is ér el a kelet-ukrajnai Donbasz régióban, „nem vagyunk biztosak abban, hogy a donbaszi harc ténylegesen véget vet a háborúnak” – jelentette ki Haines.
A hírszerzési igazgató úgy vélekedett, hogy az orosz elnök az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatás „kifulladására” számít. Szerinte Oroszország lépéseiről az elkövetkező hónapokban is egyetlen ember, Vlagyimir Putyin dönt majd. Az orosz elnök döntéseit pedig a hírszerző közösség egyre nehezebben tudja megjósolni – tette hozzá Haines. „Putyin ambíciói és Oroszország jelenlegi konvencionális katonai képességei között eltérés mutatkozik” – fogalmazott.
Az igazgató elmondta: az amerikai hírszerző közösség szerint, ha Oroszország el akarja érni a céljait, akkor valószínűleg Oroszországon belül el kell indítania a teljes katonai mozgósítást, amelyet eddig nem tett meg.
Putyin rövid távon teljesen el akarja foglalni a két keleti megyét, Donyecket és Luhanszkot, „meg akarja semmisíteni” a térségért felelős ukrán erőket, el akarja foglalni a herszoni régiót, valamint ellenőrzése alá akarja vonni a Krím vízkészletét – állította Haines. Úgy vélekedett, hogy egyelőre rövid távon nincs esély a konfliktus tárgyalásokkal történő megoldására, mert szerinte mindkét fél azt gondolja, hogy „előre léphet katonailag”.
Haines szerint Putyin valószínűleg csak akkor vetne be atomfegyvert, ha fenyegetést észlelne akár a rendszerére, akár Oroszországra nézve, vagy azt hinné, hogy elvesztette az ukrajnai háborút, különösen, ha úgy gondolná, hogy a NATO „vagy beavatkozik, vagy beavatkozni készül”.
Az igazgató kiemelte, hogy az Egyesült Államok „nyilvánvalóan támogatja Ukrajnát, de nem szeretné kirobbantani a harmadik világháborút, és azt sem szeretnék, ha a harcoló felek nukleáris fegyvereket vetnének be”.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
szóljon hozzá!