Nem változnak. Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc szavaz
Fotó: MTI
A közelgő magyarországi parlamenti választások a pártpolitikai csatározások színterére emelhetik a határon túli magyarokat. A Demokratikus Koalíció (DK) megvonná a szavazati jogot a külhoni magyaroktól, de a Jobbik is vitatja a jelenlegi szabályozást.
2021. szeptember 03., 15:062021. szeptember 03., 15:06
Ismét a külhoni magyar kettős állampolgárok szavazati jogának megvonásáról beszélt a magyarországi ellenzéki szövetség egyik legnagyobb pártja, a Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök vezette Demokratikus Koalíció (DK). Dobrev Klára, a párt miniszterelnök-jelöltje, a DK-vezér felesége az Index hírportálnak adott interjúban azt mondta, a határon túli magyarok szavazati jogával kapcsolatban a DK álláspontja nem változott. „Mi úgy gondoljuk, hogy csak az szavazzon Magyarországon, aki itt él, aki viseli a döntéseinek a következményét is” – nyilatkozta a politikus.
Az interjú apropóján a Magyar Nemzet című napilap összeállításában arra emlékeztetett, hogy a magyarországi balliberális párt már évek óta kampányol a külhoni magyarok ellen. Márciusban Vadai Ágnes, a DK politikusa a járványkezeléssel összefüggésben támadta a határon túli magyarokat: „Jönnek! Felvenni a nyugdíjat, vásárolni, és a hírek szerint oltakozni is”.
Gyurcsány Ferenc már 2001-ben, Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelölt tanácsadójaként azt javasolta: azzal kampányoljanak a közelgő választáson, hogy 23 millió román munkavállaló fogja elözönleni Magyarországot az Orbán Viktor és Adrian Năstase közötti megállapodás miatt, ami elveszi milliók munkáját. A két akkori miniszterelnök egyébként a magyar státustörvényről egyezett meg annak idején. Gyurcsány külhoniak elleni offenzívája 2004-ben csúcsosodott ki, amikor miniszterelnökként a kettős állampolgárság témájában tartott referendumon arra buzdított: ne támogassák a határon túl élő magyarok állampolgársághoz jutását. A politikus akkor azzal kampányolt, hogy amennyiben a külhoniak magyar állampolgárságot kapnak, azonnal áttelepül Magyarországra nyolcszázezer ember, és elveszi a nyugdíjat és a munkát az anyaországban élőktől – idézte fel a történteket a Magyar Nemzet.
Az anyaországi ellenzéki összefogás másik nagyobb pártja, a szélsőjobbról most balra húzó Jobbik is vitatja a határon túliak szavazati jogát. Jakab László pártelnök egy korábbi YouTube-os műsorban a szabályozás „megreformálásáról” beszélt. „A határon túli magyarok ne a magyarországi pártlistákat, hanem a saját hangjukat erősítsék a szavazatukkal. Például egy székely ember mondhassa el a saját véleményét egy székely képviselőn, mondjuk egy szószólón keresztül” – vetette fel Jakab.
Jelenleg egyébként tizenhárom magyarországi nemzetiség küldhet szószólót a budapesti parlamentbe, nekik azonban nincs szavazati joguk, azaz alig van befolyásuk a törvényalkotásra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!