Nem változnak. Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc szavaz
Fotó: MTI
A közelgő magyarországi parlamenti választások a pártpolitikai csatározások színterére emelhetik a határon túli magyarokat. A Demokratikus Koalíció (DK) megvonná a szavazati jogot a külhoni magyaroktól, de a Jobbik is vitatja a jelenlegi szabályozást.
2021. szeptember 03., 15:062021. szeptember 03., 15:06
Ismét a külhoni magyar kettős állampolgárok szavazati jogának megvonásáról beszélt a magyarországi ellenzéki szövetség egyik legnagyobb pártja, a Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök vezette Demokratikus Koalíció (DK). Dobrev Klára, a párt miniszterelnök-jelöltje, a DK-vezér felesége az Index hírportálnak adott interjúban azt mondta, a határon túli magyarok szavazati jogával kapcsolatban a DK álláspontja nem változott. „Mi úgy gondoljuk, hogy csak az szavazzon Magyarországon, aki itt él, aki viseli a döntéseinek a következményét is” – nyilatkozta a politikus.
Az interjú apropóján a Magyar Nemzet című napilap összeállításában arra emlékeztetett, hogy a magyarországi balliberális párt már évek óta kampányol a külhoni magyarok ellen. Márciusban Vadai Ágnes, a DK politikusa a járványkezeléssel összefüggésben támadta a határon túli magyarokat: „Jönnek! Felvenni a nyugdíjat, vásárolni, és a hírek szerint oltakozni is”.
Gyurcsány Ferenc már 2001-ben, Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelölt tanácsadójaként azt javasolta: azzal kampányoljanak a közelgő választáson, hogy 23 millió román munkavállaló fogja elözönleni Magyarországot az Orbán Viktor és Adrian Năstase közötti megállapodás miatt, ami elveszi milliók munkáját. A két akkori miniszterelnök egyébként a magyar státustörvényről egyezett meg annak idején. Gyurcsány külhoniak elleni offenzívája 2004-ben csúcsosodott ki, amikor miniszterelnökként a kettős állampolgárság témájában tartott referendumon arra buzdított: ne támogassák a határon túl élő magyarok állampolgársághoz jutását. A politikus akkor azzal kampányolt, hogy amennyiben a külhoniak magyar állampolgárságot kapnak, azonnal áttelepül Magyarországra nyolcszázezer ember, és elveszi a nyugdíjat és a munkát az anyaországban élőktől – idézte fel a történteket a Magyar Nemzet.
Az anyaországi ellenzéki összefogás másik nagyobb pártja, a szélsőjobbról most balra húzó Jobbik is vitatja a határon túliak szavazati jogát. Jakab László pártelnök egy korábbi YouTube-os műsorban a szabályozás „megreformálásáról” beszélt. „A határon túli magyarok ne a magyarországi pártlistákat, hanem a saját hangjukat erősítsék a szavazatukkal. Például egy székely ember mondhassa el a saját véleményét egy székely képviselőn, mondjuk egy szószólón keresztül” – vetette fel Jakab.
Jelenleg egyébként tizenhárom magyarországi nemzetiség küldhet szószólót a budapesti parlamentbe, nekik azonban nincs szavazati joguk, azaz alig van befolyásuk a törvényalkotásra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!