
Nem változnak. Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc szavaz
Fotó: MTI
A közelgő magyarországi parlamenti választások a pártpolitikai csatározások színterére emelhetik a határon túli magyarokat. A Demokratikus Koalíció (DK) megvonná a szavazati jogot a külhoni magyaroktól, de a Jobbik is vitatja a jelenlegi szabályozást.
2021. szeptember 03., 15:062021. szeptember 03., 15:06
Ismét a külhoni magyar kettős állampolgárok szavazati jogának megvonásáról beszélt a magyarországi ellenzéki szövetség egyik legnagyobb pártja, a Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök vezette Demokratikus Koalíció (DK). Dobrev Klára, a párt miniszterelnök-jelöltje, a DK-vezér felesége az Index hírportálnak adott interjúban azt mondta, a határon túli magyarok szavazati jogával kapcsolatban a DK álláspontja nem változott. „Mi úgy gondoljuk, hogy csak az szavazzon Magyarországon, aki itt él, aki viseli a döntéseinek a következményét is” – nyilatkozta a politikus.
Az interjú apropóján a Magyar Nemzet című napilap összeállításában arra emlékeztetett, hogy a magyarországi balliberális párt már évek óta kampányol a külhoni magyarok ellen. Márciusban Vadai Ágnes, a DK politikusa a járványkezeléssel összefüggésben támadta a határon túli magyarokat: „Jönnek! Felvenni a nyugdíjat, vásárolni, és a hírek szerint oltakozni is”.
Gyurcsány Ferenc már 2001-ben, Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelölt tanácsadójaként azt javasolta: azzal kampányoljanak a közelgő választáson, hogy 23 millió román munkavállaló fogja elözönleni Magyarországot az Orbán Viktor és Adrian Năstase közötti megállapodás miatt, ami elveszi milliók munkáját. A két akkori miniszterelnök egyébként a magyar státustörvényről egyezett meg annak idején. Gyurcsány külhoniak elleni offenzívája 2004-ben csúcsosodott ki, amikor miniszterelnökként a kettős állampolgárság témájában tartott referendumon arra buzdított: ne támogassák a határon túl élő magyarok állampolgársághoz jutását. A politikus akkor azzal kampányolt, hogy amennyiben a külhoniak magyar állampolgárságot kapnak, azonnal áttelepül Magyarországra nyolcszázezer ember, és elveszi a nyugdíjat és a munkát az anyaországban élőktől – idézte fel a történteket a Magyar Nemzet.
Az anyaországi ellenzéki összefogás másik nagyobb pártja, a szélsőjobbról most balra húzó Jobbik is vitatja a határon túliak szavazati jogát. Jakab László pártelnök egy korábbi YouTube-os műsorban a szabályozás „megreformálásáról” beszélt. „A határon túli magyarok ne a magyarországi pártlistákat, hanem a saját hangjukat erősítsék a szavazatukkal. Például egy székely ember mondhassa el a saját véleményét egy székely képviselőn, mondjuk egy szószólón keresztül” – vetette fel Jakab.
Jelenleg egyébként tizenhárom magyarországi nemzetiség küldhet szószólót a budapesti parlamentbe, nekik azonban nincs szavazati joguk, azaz alig van befolyásuk a törvényalkotásra.
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
szóljon hozzá!