
Fotó: Brit Kiráéyi Légierő
Az izraeli hadsereg arról tájékoztatta az ENSZ-t, hogy döntés született mintegy 1,1 millió gázai palesztin áttelepítéséről a következő 24 órában az enklávé déli részére – közölte az ENSZ-főtitkár szóvivője. Ez Izrael tervezett szárazföldi offenzívájának előjele lehet – írja a Reuters.
2023. október 13., 08:002023. október 13., 08:00
Az izraeli hadsereg egyelőre nem nyilatkozott a figyelmeztetésről, amely azt követően érkezett, hogy Izrael tankokat vezényelt a gázai határ közelébe, és légicsapásokat hajtott végre a palesztin enklávéban, miután a Hamász fegyveresei halálos támadásokat hajtottak végre Izraelben.
A felszólítás nem sokkal csütörtök éjfél előtt érkezett.
„Az ENSZ lehetetlennek tartja, hogy egy ilyen lépésre pusztító humanitárius következmények nélkül kerüljön sor” – mondta Stephane Dujarric ENSZ-szóvivő egy nyilatkozatban.
„Az Egyesült Nemzetek Szervezete felszólít arra, hogy a parancsot vonják vissza, elkerülve ezzel, hogy az amúgy is tragikus helyzetből katasztrófa legyen” – mondta.
Dujarric elmondta, hogy
A Hamász hétvégi erőszakos cselekményeiben 1300 ember vesztette életét, ami Izrael történetének legsúlyosabb, civilek elleni támadása.
Izrael válaszul ostrom alá vette a 2,3 millió embernek otthont adó Gázát, és légicsapás-sorozatot hajtott végre, amely egész városrészeket pusztított el.
A gázai hatóságok szerint több mint 1500 palesztin halt meg.
Közben csütörtökön a Downing Street bejelentette: a brit kormány légi és haditengerészeti egységeket vezényel a Földközi-tenger keleti térségébe Izrael támogatására és a régió stabilitásának erősítésére.
A londoni miniszterelnöki hivatal tájékoztatása szerint a brit királyi légierő (RAF) Boeing P-8 Poseidon típusú – a Boeing 737-800 polgári repülőgéptípusból katonai célokra továbbfejlesztett – felderítő gépei már péntektől megkezdik a járőrözést a térségben.
A légi járőröző kötelékhez csatlakozik a jövő héten a brit királyi haditengerészet flottaegysége és a tengerészgyalogság egyik százada. Ezek az egységek elsősorban humanitárius feladatok ellátására érkeznek a Földközi-tenger keleti térségébe.
A brit kormány mindemellett három Merlin katonai helikoptert is a térségbe vezényel.
Rishi Sunak miniszterelnök a Downing Street csütörtök esti tájékoztatásához fűzött nyilatkozatában közölte:
A londoni kormányfői hivatal megfogalmazása szerint Sunak kérte emellett az Izraelben, Cipruson és a térségben máshol már most jelenlévő katonai egységek megerősítését a készenléti tervezés segítésére.
Rishi Sunak csütörtökön beszélt Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnökkel is. A Downing Street tájékoztatása szerint a brit miniszterelnök hangsúlyozta az egyiptomi államfővel tartott megbeszélésén annak fontosságát, hogy a távozni kívánó civilek elhagyhassák a Gázai övezetet.
A Hamász fegyveresei szombaton meglepetésszerű támadást indítottak Izrael ellen, betörtek az ország déli részébe, ahol csütörtöki adatok szerint legalább 1300 embert megöltek. A támadás sérültjeinek száma mintegy 3000, és további körülbelül 150 embert elraboltak és túszként tartanak fogva Gázában.
Hivatalos brit adatok szerint tizenhét brit állampolgár halt meg vagy tűnt el a Hamász támadásában.
A BBC közszolgálati médiatársasággal a brit kormány közölte, hogy a brit állampolgárságú eltűntek között gyerekek is vannak.
– közölték kormányzati tisztségviselők. A bejelentés szerint a Virgina állambeli Norfolk haditengerészeti támaszpontjáról indítják el a második, hadihajókból álló egységet, emellett a légierő további egységeit vezényelték a Közel-Keleten működő amerikai katonai támaszpontokra. Amerikai szakértői elemzések szerint a katonai felvonulás arra az aggodalomra adott reakció, hogy az Izraelben kitört konfliktus kiszélesedhet. Az amerikai katonai jelenlét erősítése az „elrettentő erő” fokozásáról szól.
Kedd óta már a térségben van a Gerald Ford repülőgép-hordozó vezetése alatti haditengerészeti kötelék.
Lloyd Austin védelmi miniszter a tervek szerint pénteken Izraelbe utazik, hogy az amerikai katonai segítség kiszélesítéséről tárgyaljon. A Pentagon vezetője csütörtökön Brüsszelben tartott sajtótájékoztatóján azt hangoztatta, hogy
az Egyesült Államok sürgősséggel intézkedik arról, hogy Izrael minden eszközhöz hozzájusson, amire az önvédelemhez szüksége van.
A miniszter egy nappal korábban azt közölte, hogy az amerikai különleges műveleti erők egy kisebb egysége segíti az izraeli partnereket hírszerzési és tervezési munkában. Lloyd Austin hangsúlyozta, hogy az amerikai egység egyelőre nem kapott megbízást arra, hogy részt vegyen túszmentésben, ugyanakkor hozzátette, hogy ez megtörténhet, ha érkezik ilyen kérés.
Csütörtökön Izraelben tárgyalt Anthony Blinken külügyminiszter, aki a tárca közlése szerint folytatja utazását a Közel-Keleten, így tárgyal Jordániában, Egyiptomban, Katarban és Szaúd-Arábiában is. A bejelentés szerint a miniszter célja, hogy az egyeztetésekkel segítsen megelőzni a konfliktus kiszélesedését.
Emmanuel Macron államfő eközben csütörtök este ünnepélyes televíziós beszédében kijelentette: Franciaország mindent megtesz azért, hogy a Hamász iszlamista palesztin szervezet által Izraelben elrabolt francia állampolgárságú túszok épen és egészségesen hazatérhessenek otthonaikba.
A köztársasági elnök elmondta: 13-ra emelkedett a Hamász szombaton indított terrortámadásában meghalt franciák száma, s további 17 franciáról, köztük négy gyerekről nincs hír, őket feltételezhetően elrabolták.
„Mi saját tapasztalatainkból tudjuk, hogy semmi sem igazolhatja a terrorizmust” – hangsúlyozta.
„A Hamász terrorista mozgalom, Izrael népének elpusztítását és halálát akarja” – tette hozzá a francia elnök, aki szerint „mindez egy terroristák által egy nemzet ellen indított háború”.
„Franciaország osztja Izrael gyászát” – mondta Emmnauel Macron, megerősítve, hogy a zsidó államnak joga van megvédeni magát. A francia elnök „erős és igazságos válaszra” kérte Izraelt, „célzott módon”, „a civil lakosság megóvásával”.
Egyébként
A tüntetők az „Izrael gyilkos!” és a „Macron bűntárs!” jelszavakat skandálták.
Eközben
„Elutasítjuk a civilek megölését mindkét oldalon, elutasítjuk a testek megcsonkítását” – mondta Abbász annak kapcsán, hogy izraeli közlés szerit a Hamász terroristái csecsemőket fejeztek le, hozzátéve, hogy „az ilyen gyakorlatok sértik a nemzetközi jogot, az erkölcsöt és a vallást”.
Abbász emellett segítséget kért a segélyek Gázába juttatásához, valamint a víz- és áramszolgáltatás helyreállításához az enklávéban – olvasható a hivatalos palesztin hírügynökség, a Wafa által közzétett nyilatkozatban.
Felszólított továbbá a víz és az áramszolgáltatás azonnali visszaállítására”.
Abbász a Palesztin Felszabadítási Szervezetet a „palesztin nép egyetlen legitim képviselőjének” nevezte, hozzátéve, hogy a több palesztin pártot tömörítő, nemzetközileg elismert ernyőszervezet lemond az erőszakról, és továbbra is a palesztinok nemzeti törekvéseit fogja követni.
Hamász: Hónapokig tartott a támadás előkészítése
A Hamász hónapokig készítette elő nagyszabású támadását Izrael ellen – közölte a radikális iszlamista szervezet libanoni száműzetésben élő egyik magas rangú tisztségviselője csütörtökön.
Ali Baraka a dpa német hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta: a támadás időpontjáról csak kevés Hamász-vezetőnek volt tudomása.
„Hónapokig tartott a művelet előkészítése. Eddig sikerült elérnünk, amit akartunk. Később fogolycserét szeretnénk kikényszeríteni” – ismertette.
Baraka hozzátette, hogy a közvetett tárgyalások a foglyok szabadon engedéséről csak egy tűzszünetet követően indulhatnak meg.
A Hamász-tisztségviselő szerint fegyvereseiknek október 7-én sikerült támadást indítaniuk több mint ötven ellenőrzőpont és település ellen.
„Az ellenállás (a Hamász) a térségben elfoglalt katonai ellenőrzőpontokat és a cionisták hadserege gázai hadosztályának parancsnokságát, miközben túszul ejtett nagyszámú tisztet és katonát ebből a hadosztályból” – fűzte hozzá.
Baraka szerint az izraeli hadsereg most bosszút áll a palesztin népen egy megsemmisítő háborúval” Leszögezte, hogy a Gázai övezetben élő palesztinok nem félnek az izraeli szárazföldi beavatkozástól. Úgy fogalmazott, hogy a Gázai övezet lesz az izraeli hadsereg temetője.
„A Hamász mozgalom nem elszigetelt. Az arab és muszlim nemzetek, valamint a világ szabad népeinek része vagyunk. Nemzeti felszabadítási mozgalom vagyunk, amely földünk és szent helyeink felszabadításáért, valamint a palesztin menekültek hazájukba való visszatéréséért harcol” – jelentette ki.
A szövetségeseikre – a libanoni síita Hezbollahra és Iránra – tett utalással figyelmeztetett, hogy amennyiben Izrael megpróbálja megrohamozni a Gázai övezetet, a Hamász nem lesz egyedül.
Az Európai Unió, az Egyesült Államok és Izrael által is terrorszervezetnek minősített szervezet tagjai Baraka szerint felkészültek egy hosszan tartó konfliktusra.
„Van elegendő fegyverünk és felszerelésünk, hogy ellen tudjunk állni a megszálló erőknek” – hangoztatta a Hamász illetékese.
Baraka szerint a Hamász legyőzte az izraeli hadsereget, az „papírtigrisnek” bizonyult.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!