Előrelépés a horvát és török EU-csatlakozás ügyében

A két ország 2005-ben kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat, és bár Horvátország - eddig sokkal gyorsabb ütemben haladva - jóval közelebb került a célhoz, ezen a napon a törököknek volt több okuk elégedettségre. A horvát csatlakozási folyamatot ugyanis Szlovénia csaknem teljesen megakasztotta egy szlovén-horvát területi vita miatt.

Az Adria északi részén található Pirani-öböl hovatartozásának kérdéséről van szó. Az egykori Jugoszláviában nem tűzték ki egyértelműen, hol húzódik a határ, Zágráb az öböl felezővonalánál húzná azt meg, Ljubljana szerint viszont az egész öböl Szlovéniát illeti.

A horvátokkal eddig 21 fejezetet nyitottak meg, és azok közül hetet eredményesen lezártak. A még meg nem nyitott 14 közül most tíz fejezet megnyitását tervezték, de a szlovének ebből kilencnek a megnyitását megakadályozták. Érvelésük szerint Horvátország nem adott biztosítékot arra, hogy a tárgyalások során nem fog előterjeszteni olyan dokumentumokat, amelyek mintegy megelőlegeznék a területi vita eldöntésének mikéntjét. A többi EU-tag közül senki nem állt a szlovének mellé, mindenki azt szeretné, ha a területi vitát kétoldalú alapon oldanák meg az érintettek. Ám a szlovének éltek a vétójogukkal, és most csak a közbeszerzési fejezet megnyitásához járultak hozzá.

A pénteki tárgyalási forduló kapcsán tartott sajtótájékoztatón Gordan Jandrokovic horvát külügyminiszter közölte: Zágráb - függetlenül a szlovének által gördített akadályoktól - gyorsítja azokat a belső reformokat, amelyek az EU-tagságnak való megfeleléshez szükségesek. Erre buzdította Horvátországot a sajtótájékoztatón Olli Rehn bővítési EU-biztos is, aki azt hangsúlyozta, hogy a határkérdést a két országnak egymás közti tárgyaláson kell megoldania, nem lenne helyes azt az uniós csatlakozási tárgyalások témái közé beemelni.

Törökország eddig nyolc témafejezetet tudott megnyitni, és most a tőke szabad áramlásáról, valamint a médiareformról szóló fejezet megnyitásával ez a szám tízre emelkedett. Az eredményesen lezárt fejezetek száma azonban török vonatkozásban ma még csupán egy.

Az EU úgy számol, hogy Horvátország 2010-ben vagy 2011-ben csatlakozhat. E cél elérése érdekében az erőfeszítéseket az is ösztönzi egyébként a múlt héten tartott EU-csúcs óta, hogy a horvát csatlakozást összekötötték az EU-t megreformáló lisszaboni szerződés sorsával. Az unió ugyanis a horvát csatlakozási szerződéshez kívánja majd csatolni azt a jegyzőkönyvet, amely megnyugtató választ adna a lisszaboni szerződést eddig ellenző írek aggályaira. Ha tehát csúszna a horvát csatlakozás, az veszélyeztetné az írekkel kialkudott \"lisszaboni menetrend\" megvalósítását is.

Törökország csatlakozásának útjában egyelőre sokkal súlyosabb akadályok tornyosulnak. Több vezető uniós politikus megkérdőjelezi Ankara demokratikus jogállami berendezkedésének szilárdságát, néhányan azt is, hogy a többségében muszlim vallású, területileg nagyobbrészt Ázsiában található Törökországnak valaha is helye lenne az Európai Unióban.