
A korábban Maia Sandu köztársasági elnök vezette Nyugat-barát PAS párt a törvényhozási választások esélyese
Fotó: Reuters
Moldovában hónapok óta ádáz belpolitikai válság dúl egyebek között az alkotmánybíróság, a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező oroszbarát szocialisták és a nyugati orientációjú, Romániával szorosabb kapcsolatra törekvő Maia Sandu elnök és pártja főszereplésével. A közelgő törvényhozási választások előtt kis lépéselőnyben van az államfő formációja.
2021. június 26., 14:272021. június 26., 14:27
Alaptörvény-ellenesnek minősítve megsemmisítette a rendkívüli állapot bevezetésére vonatkozó parlamenti döntést április végén a Moldovai Köztársaság alkotmánybírósága, megnyitva az utat az előrehozott választások előtt, amelyeket az államfő július 11-re tűzött ki. Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője lapunk megkeresésére elmondta: a májusi felmérések alapján három párt jut be a chișinăui törvényhozásba:
A szakértő szerint a végeredmény változhat a PAS javára a Nyugaton élő moldovaiak szavazataival, de még így is nehezen lesz többségük a százfős törvényhozásban. „Ebben az esetben elhúzódó kormányalakítási tárgyalások várhatók, és ha a PAS elbukja a kormányalakítást, a szocialisták a Șor párttal próbálhatnak majd kormányt alakítani” – fogalmazott Barabás T. János. Hozzátette: az utóbbi forgatókönyv valószínűtlen, mert a Șor párt névadó elnökét sikkasztásért körözik, állítólag Izraelben bujkál, így zsarolható, tehát akár Sanduékat is támogathatja az Orhei városát irányító sikeres polgármester és bukott bankigazgató Ilan Șor – ha nem is kormánykoalícióban, de törvényhozási szavazással.
Az elemző fontosnak tartotta kiemelni, hogy Maia Sandu elnök felügyeli a titkosszolgálatot, és az ügyészségek élére is az ő emberei kerültek az elmúlt években, így várhatóan a szocialista pártelnök, volt államfő Igor Dodon ellen is felhozhatnak korrupciós vádakat, ezáltal is befolyásolva a kormányalakítást.
„A kormányalakítás a színfalak mögött fog eldőlni, és olyan biztonsági, nemzeti témák körül folyik majd a vita, mint például az energiapolitika, a chișinăui repülőtér koncessziója, az orosz nyelv hivatalossá tétele. De terítéken lesznek az üzleti témák, hiszen az EU és Oroszország is felajánlott a választások előtt több száz millió dolláros segélyt a gazdasági mélyrepülésben lévő Moldovának. Ez utóbbi pénzekből infrastruktúrát szeretne építeni a törvényhozás, de persze nem mindegy, kitől, milyen feltételekkel fogadják el a segélyt” – hangsúlyozta Barabás T. János.
Szerinte Maia Sandu pártjának van nagyobb esélye, hiszen a lakosság többsége EU-s integrációt akar, körülbelül egymillió moldovai dolgozik Nyugaton, míg Oroszországban csupán háromszázezer vendégmunkás él a kis posztszovjet köztársaságból. Kiemelte:
Sandu esetleges kisebbségi kormányát kívülről támogathatják renegát politikusok más pártoktól.
„Ha ez mégsem sikerül, akkor elhúzódó belpolitikai válság várható, akár újabb előre hozott választásokkal” – vetítette elő a moldovai instabilitást Barabás T. János.
Arra a kérdésre, hogy megerősödhetnek-e a Moldovai Köztársaságban a nyíltan egyesüléspárti erők, így az ottani megmérettetésen is induló Románok Egyesüléséért Párt (AUR), az elemző elmondta: a felmérések alapján a moldovai AUR beszippantotta a kis románbarát pártokat, amelyek eddig egy-egy romániai hatalmi csoporthoz tartoztak.
„Erre a manőverre a bukaresti kormány képtelen lenne, egyedüli lehetséges kivitelező a Klaus Iohannis elnök által vezetett nemzetbiztonsági tanácsot domináló szolgálatok, és utóbbiak média-, illetve üzleti holdudvara.
– hangsúlyozta lapunknak a szakértő. Hozzátette: a moldovaiak lokálpatriotizmusa miatt nem valószínűsíthető nagy siker az AUR-nak.
Ami az oroszbarát pártok kampányüzeneteit, esélyeit illeti, Barabás T. János Moszkva minimális érdekének nevezte, hogy Moldova ne közeledjen a NATO-hoz, a szakadár Dnyeszter-mellékiek használhassák a repülőteret, a Moldován áthaladó, a Balkán felé tartó orosz gáz- és áramvezetékek zavartalanul működjenek, s zavartalan legyen az orosznyelv-használat.
– mondta az elemző. Szerinte az árnyaltabb orosz hozzáállás hatékonyabb, mint az eddigi dörgedelmes oroszbarát retorika, s azt jelzi, hogy a Kreml keresi az Oroszországgal együttműködő politikusok újabb nemzedékét a kiöregedő Igor Dodon volt elnök helyett.
A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője úgy véli, a Kreml eddig felülkerekedett amerikai és román ellenfelein az információs és titkosszolgálati küzdelemben, de ez is változóban van. Emlékeztetett rá: a tavalyi moldovai elnökválasztások során már a romániai szerverről küldött Sandu-párti SMS-ek, internetes üzenetek sikeresebbek voltak, mint az orosz propaganda.
– összegzett Barabás T. János.
Folytatódott a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók elleni drónvadászat: két kereskedelmi hajót ért támadás két különálló incidens során, a bolgár felségvizeken a hétfőről keddre virradó éjszaka folyamán.
Közös nyilatkozatban üdvözölte a kisebbségi törvény ukrán parlament által hétfőn elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által haladéktalanul aláírt módosítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
szóljon hozzá!