A korábban Maia Sandu köztársasági elnök vezette Nyugat-barát PAS párt a törvényhozási választások esélyese
Fotó: Reuters
Moldovában hónapok óta ádáz belpolitikai válság dúl egyebek között az alkotmánybíróság, a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező oroszbarát szocialisták és a nyugati orientációjú, Romániával szorosabb kapcsolatra törekvő Maia Sandu elnök és pártja főszereplésével. A közelgő törvényhozási választások előtt kis lépéselőnyben van az államfő formációja.
2021. június 26., 14:272021. június 26., 14:27
Alaptörvény-ellenesnek minősítve megsemmisítette a rendkívüli állapot bevezetésére vonatkozó parlamenti döntést április végén a Moldovai Köztársaság alkotmánybírósága, megnyitva az utat az előrehozott választások előtt, amelyeket az államfő július 11-re tűzött ki. Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője lapunk megkeresésére elmondta: a májusi felmérések alapján három párt jut be a chișinăui törvényhozásba:
A szakértő szerint a végeredmény változhat a PAS javára a Nyugaton élő moldovaiak szavazataival, de még így is nehezen lesz többségük a százfős törvényhozásban. „Ebben az esetben elhúzódó kormányalakítási tárgyalások várhatók, és ha a PAS elbukja a kormányalakítást, a szocialisták a Șor párttal próbálhatnak majd kormányt alakítani” – fogalmazott Barabás T. János. Hozzátette: az utóbbi forgatókönyv valószínűtlen, mert a Șor párt névadó elnökét sikkasztásért körözik, állítólag Izraelben bujkál, így zsarolható, tehát akár Sanduékat is támogathatja az Orhei városát irányító sikeres polgármester és bukott bankigazgató Ilan Șor – ha nem is kormánykoalícióban, de törvényhozási szavazással.
Az elemző fontosnak tartotta kiemelni, hogy Maia Sandu elnök felügyeli a titkosszolgálatot, és az ügyészségek élére is az ő emberei kerültek az elmúlt években, így várhatóan a szocialista pártelnök, volt államfő Igor Dodon ellen is felhozhatnak korrupciós vádakat, ezáltal is befolyásolva a kormányalakítást.
„A kormányalakítás a színfalak mögött fog eldőlni, és olyan biztonsági, nemzeti témák körül folyik majd a vita, mint például az energiapolitika, a chișinăui repülőtér koncessziója, az orosz nyelv hivatalossá tétele. De terítéken lesznek az üzleti témák, hiszen az EU és Oroszország is felajánlott a választások előtt több száz millió dolláros segélyt a gazdasági mélyrepülésben lévő Moldovának. Ez utóbbi pénzekből infrastruktúrát szeretne építeni a törvényhozás, de persze nem mindegy, kitől, milyen feltételekkel fogadják el a segélyt” – hangsúlyozta Barabás T. János.
Szerinte Maia Sandu pártjának van nagyobb esélye, hiszen a lakosság többsége EU-s integrációt akar, körülbelül egymillió moldovai dolgozik Nyugaton, míg Oroszországban csupán háromszázezer vendégmunkás él a kis posztszovjet köztársaságból. Kiemelte:
Sandu esetleges kisebbségi kormányát kívülről támogathatják renegát politikusok más pártoktól.
„Ha ez mégsem sikerül, akkor elhúzódó belpolitikai válság várható, akár újabb előre hozott választásokkal” – vetítette elő a moldovai instabilitást Barabás T. János.
Arra a kérdésre, hogy megerősödhetnek-e a Moldovai Köztársaságban a nyíltan egyesüléspárti erők, így az ottani megmérettetésen is induló Románok Egyesüléséért Párt (AUR), az elemző elmondta: a felmérések alapján a moldovai AUR beszippantotta a kis románbarát pártokat, amelyek eddig egy-egy romániai hatalmi csoporthoz tartoztak.
„Erre a manőverre a bukaresti kormány képtelen lenne, egyedüli lehetséges kivitelező a Klaus Iohannis elnök által vezetett nemzetbiztonsági tanácsot domináló szolgálatok, és utóbbiak média-, illetve üzleti holdudvara.
– hangsúlyozta lapunknak a szakértő. Hozzátette: a moldovaiak lokálpatriotizmusa miatt nem valószínűsíthető nagy siker az AUR-nak.
Ami az oroszbarát pártok kampányüzeneteit, esélyeit illeti, Barabás T. János Moszkva minimális érdekének nevezte, hogy Moldova ne közeledjen a NATO-hoz, a szakadár Dnyeszter-mellékiek használhassák a repülőteret, a Moldován áthaladó, a Balkán felé tartó orosz gáz- és áramvezetékek zavartalanul működjenek, s zavartalan legyen az orosznyelv-használat.
– mondta az elemző. Szerinte az árnyaltabb orosz hozzáállás hatékonyabb, mint az eddigi dörgedelmes oroszbarát retorika, s azt jelzi, hogy a Kreml keresi az Oroszországgal együttműködő politikusok újabb nemzedékét a kiöregedő Igor Dodon volt elnök helyett.
A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője úgy véli, a Kreml eddig felülkerekedett amerikai és román ellenfelein az információs és titkosszolgálati küzdelemben, de ez is változóban van. Emlékeztetett rá: a tavalyi moldovai elnökválasztások során már a romániai szerverről küldött Sandu-párti SMS-ek, internetes üzenetek sikeresebbek voltak, mint az orosz propaganda.
– összegzett Barabás T. János.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!