Fotó: Rompres
A több mint kétezer irakitmegszólaltató felmérés szerint amegkérdezetteknek csupán 40 százalékanyilatkozott úgy, hogy jól alakul az élete – akét évvel ezelőtti 71 százalékkalszemben. Ennek ellenére a többség a napontatomboló erőszak hatására sem gondolja úgy,hogy az országban polgárháború dúl.
A közvélemény-kutatásarra is rávilágít, hogy az Irakban élőkét legnagyobb vallási csoport közül aszunniták a pesszimistábbak, míg a síitákderűlátóbban vélekednek az országállapotáról. Az összes megkérdezett58 százaléka viszont úgy véli, hogyIraknak egységesnek kell maradnia, és az országbanlévő külföldi csapatok megítélésébenis egyetértés tapasztalható. Ez azonban nem túlhízelgő az Egyesült Államok vezette koalícióranézve, ugyanis csupán 18 százaléknyilatkozott úgy, hogy megbízik a külföldicsapatokban, 51 százalék ugyanakkor jogosnak tartja azellenük indított támadásokat. Abizalomhiány ellenére mégis csupán 35százalék gondolja úgy, hogy az idegencsapatoknak azonnal el kéne hagyniuk az országot, míg63 százalék szerint csupán azt követőenkell kivonulni Irakból, miután sikerültmegszilárdítani a biztonságot.
A többség ugyanakkorelégedetlen az újjáépítéshatékonyságával, és csak 38 százalékvéli úgy, hogy az ország helyzete jobb, mint aháború 2003-as kitörése előtt.
New York: az elnök menesztését követelik
Nem lelkesednek az iraki háborúértaz amerikai polgárok sem. A konfliktus kirobbanásánaknegyedik évfordulóján az Egyesült Államoknagyvárosaiban a háború ellen tiltakozótömegek vonultak az utcákra, New Yorkban az Irakbanszolgáló csapatok hazahívása mellettGeorge W. Bush elnök leváltását követeltéka demonstrálók.
Az elégedetlenség okajórészt az, hogy a kezdetben sétagaloppnak tűnőkatonai beavatkozás irányításagyakorlatilag kicsúszott a szövetségesek, illetvea koalíciós erők tevékenységétöszszehangoló, a legnagyobb létszámúkontingenssel jelen lévő Egyesült Államokkezéből. A konfliktus négy éve alatt többtízezer iraki halt meg fegyveres összecsapásokbanés merényletekben, míg az amerikai halálosáldozatok száma elérte a 3200-at. Az irakiszerepvállalást egyre többen hasonlítjáka hatvanas évekbeli, vietnami katonai kudarchoz, amikorWashington az egy évtizeden keresztül húzódó,egyre inkább eszkalálódó konfliktusbanvégül ötvenezernél is több katonátveszített, és vesztesként került ki aháborúból. A helyzet bizonyos elemeiben valóbana délkelet-ázsiai helyzetet idézi, hiszen –akárcsak Vietnamban – a jelek szerint Irakban sincs átfogó,hosszú távú megoldási terve az EgyesültÁllamoknak, a konfliktus megoldását továbbrais az amerikai csapatok létszámának növelésébenlátja.
Mindez hasonló reakciókatváltott ki a lakosság körében, mint avietnami háború idején, egyre többközszereplő csatlakozik a háború ellenzőihez acsapatok hazahívását követelve, miközbenBush elnök és a konzervatívok népszerűségemásfél évvel az elnökválasztásokelőtt mélyponton van.
Bush: vannak eredmények
Az elnök azonban a bírálatokellenére is kitart a politikája mellett, és egyhétfői nyilatkozatában ismét úgy ítéltemeg, hogy az amerikai csapatok túl korai kivonásanyomán erőszakhullám borítaná el arégiót. „Jó eredményeink vannak.Azonban még számos tennivaló van, az irakivezetőknek pedig sokat kell még dolgozniuk azért, hogymegvalósítsák kitűzött céljaikat”– mondta Bush, aki a helyzet rendezésére tett konkrétpróbálkozások közül a koalícióserők Bagdadban indított tisztogatási akciójáróltett említést. Az iraki beavatkozást igazolandóismét emlékeztetett, hogy a világot sikerültmegszabadítani Szaddám Huszeintől, Iraknak pedigdemokratikusan választott kormánya van.
Ám az elnök politikaiellenfeleit mindez nem győzte meg: a demokrata vezetésűképviselőházban olyan törvénytervezetetkészülnek elfogadtatni, amely leszögezné,hogy 2008. szeptember elsejéig haza kell hívni azamerikai csapatokat, sőt ha az iraki kormány nem teljesítbizonyos feltételeket, ezt az időpontot még előbbrehoznák. Ám a tervezet elfogadtatása nemjelentené automatikusan az iraki szerepvállalásvégét, mivel az elnöknek vétójogavan. Így csupán egy dolog biztos: hogy az iraki háborúaz elkövetkező időszakban is a washingtoni ésnemzetközi politikai csatározások egyik fő témájalesz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
Látogatottsági adatok