Fotó: Rompres
A több mint kétezer irakitmegszólaltató felmérés szerint amegkérdezetteknek csupán 40 százalékanyilatkozott úgy, hogy jól alakul az élete – akét évvel ezelőtti 71 százalékkalszemben. Ennek ellenére a többség a napontatomboló erőszak hatására sem gondolja úgy,hogy az országban polgárháború dúl.
A közvélemény-kutatásarra is rávilágít, hogy az Irakban élőkét legnagyobb vallási csoport közül aszunniták a pesszimistábbak, míg a síitákderűlátóbban vélekednek az országállapotáról. Az összes megkérdezett58 százaléka viszont úgy véli, hogyIraknak egységesnek kell maradnia, és az országbanlévő külföldi csapatok megítélésébenis egyetértés tapasztalható. Ez azonban nem túlhízelgő az Egyesült Államok vezette koalícióranézve, ugyanis csupán 18 százaléknyilatkozott úgy, hogy megbízik a külföldicsapatokban, 51 százalék ugyanakkor jogosnak tartja azellenük indított támadásokat. Abizalomhiány ellenére mégis csupán 35százalék gondolja úgy, hogy az idegencsapatoknak azonnal el kéne hagyniuk az országot, míg63 százalék szerint csupán azt követőenkell kivonulni Irakból, miután sikerültmegszilárdítani a biztonságot.
A többség ugyanakkorelégedetlen az újjáépítéshatékonyságával, és csak 38 százalékvéli úgy, hogy az ország helyzete jobb, mint aháború 2003-as kitörése előtt.
New York: az elnök menesztését követelik
Nem lelkesednek az iraki háborúértaz amerikai polgárok sem. A konfliktus kirobbanásánaknegyedik évfordulóján az Egyesült Államoknagyvárosaiban a háború ellen tiltakozótömegek vonultak az utcákra, New Yorkban az Irakbanszolgáló csapatok hazahívása mellettGeorge W. Bush elnök leváltását követeltéka demonstrálók.
Az elégedetlenség okajórészt az, hogy a kezdetben sétagaloppnak tűnőkatonai beavatkozás irányításagyakorlatilag kicsúszott a szövetségesek, illetvea koalíciós erők tevékenységétöszszehangoló, a legnagyobb létszámúkontingenssel jelen lévő Egyesült Államokkezéből. A konfliktus négy éve alatt többtízezer iraki halt meg fegyveres összecsapásokbanés merényletekben, míg az amerikai halálosáldozatok száma elérte a 3200-at. Az irakiszerepvállalást egyre többen hasonlítjáka hatvanas évekbeli, vietnami katonai kudarchoz, amikorWashington az egy évtizeden keresztül húzódó,egyre inkább eszkalálódó konfliktusbanvégül ötvenezernél is több katonátveszített, és vesztesként került ki aháborúból. A helyzet bizonyos elemeiben valóbana délkelet-ázsiai helyzetet idézi, hiszen –akárcsak Vietnamban – a jelek szerint Irakban sincs átfogó,hosszú távú megoldási terve az EgyesültÁllamoknak, a konfliktus megoldását továbbrais az amerikai csapatok létszámának növelésébenlátja.
Mindez hasonló reakciókatváltott ki a lakosság körében, mint avietnami háború idején, egyre többközszereplő csatlakozik a háború ellenzőihez acsapatok hazahívását követelve, miközbenBush elnök és a konzervatívok népszerűségemásfél évvel az elnökválasztásokelőtt mélyponton van.
Bush: vannak eredmények
Az elnök azonban a bírálatokellenére is kitart a politikája mellett, és egyhétfői nyilatkozatában ismét úgy ítéltemeg, hogy az amerikai csapatok túl korai kivonásanyomán erőszakhullám borítaná el arégiót. „Jó eredményeink vannak.Azonban még számos tennivaló van, az irakivezetőknek pedig sokat kell még dolgozniuk azért, hogymegvalósítsák kitűzött céljaikat”– mondta Bush, aki a helyzet rendezésére tett konkrétpróbálkozások közül a koalícióserők Bagdadban indított tisztogatási akciójáróltett említést. Az iraki beavatkozást igazolandóismét emlékeztetett, hogy a világot sikerültmegszabadítani Szaddám Huszeintől, Iraknak pedigdemokratikusan választott kormánya van.
Ám az elnök politikaiellenfeleit mindez nem győzte meg: a demokrata vezetésűképviselőházban olyan törvénytervezetetkészülnek elfogadtatni, amely leszögezné,hogy 2008. szeptember elsejéig haza kell hívni azamerikai csapatokat, sőt ha az iraki kormány nem teljesítbizonyos feltételeket, ezt az időpontot még előbbrehoznák. Ám a tervezet elfogadtatása nemjelentené automatikusan az iraki szerepvállalásvégét, mivel az elnöknek vétójogavan. Így csupán egy dolog biztos: hogy az iraki háborúaz elkövetkező időszakban is a washingtoni ésnemzetközi politikai csatározások egyik fő témájalesz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
Látogatottsági adatok