Ellentámadásba lendültek a Kijev-ellenes szeparatisták

A vasárnapi támadás előtt a föderalisták a közösségi oldalakon szólították fel tüntetésre a délnyugat-ukrajnai város lakóit, majd „Fasiszták! Fasiszták!” kiáltásokkal mintegy kétezren vonultak a rendőrség székháza elé. Azt követelték, hogy a pénteki összecsapások és a szakszervezeti székháztűz miatt letartóztatott társaikat engedjék szabadon, aminek a rendőrök engedtek is.

Az incidensekről a helyszínen tájékozódó Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök vasárnap a pénteki tragédia felelőseinek kézre kerítésére utasította a főügyészséget. A kormányfő azt hangoztatta, hogy az odesszai események nemcsak a város, hanem egész Ukrajna számára tragédiával érnek fel, szerinte az áldozatokat provokálták, és jól szervezett akciónak lettek az áldozatai.

Jacenyuk a „látványosan passzív” rendőrségre hárította a felelősséget a tragédiáért, és viszszautasította a hivatalos oroszországi vádat, amely szerint Kijev „provokált” volna az elharapózó erőszakra. A Kijev-párti és oroszbarát fegyveresek közötti összecsapásban és az odesszai szakszervezeti székházban kitört tűzvészben pénteken 46 ember halt meg, és több mint 200-an megsebesültek, többségük az oroszbarát félhez tartozott.

Folytatódó antiterrorista hadműveletek

Hivatalos kijevi bejelentések szerint vasárnapra virradóra a biztonsági erők Szlovjanszk bekerítésével folytatták a kelet-ukrajnai szeparatisták ellen indított „antiterrorista” hadműveleteket. A Doneck megyei városba – amely az elmúlt néhány hét alatt lett a szeparatizmus fellegvára a Kelet-Ukrajnában – ki- és bevezető utakat az ukrán katonák hermetikusan lezárták.

Moszkva-barát szakadár fegyveresek viszont vasárnap reggel buszokkal ismeretlen helyre szállították az ukrán sorkatonákat az előzőleg elfoglalt hadkiegészítő parancsnokságról Luhanszkban. Az UNIAN hírügynökség a helyszínen tartózkodó újságírókra hivatkozva közölte, a belügyi katonákat az úgynevezett „délkeleti hadsereg” fegyveresei szállították el, miközben az épületnél tartózkodó tömeg meg akarta őket lincselni. Fegyvereiket elvették és átadták a kijevi kormány által feloszlatott, de a kelet-ukrajnai szakadár területeken tovább működő belügyi osztag, a Berkut tagjainak.

A toborzóhelyként is szolgáló katonai parancsnoksági épületet hajnalban foglalták el a szakadárok Luhanszkban. Valerij Bolotov, a luhanszki körzet önjelölt szakadár kormányzója órákkal korábban videoüzenetben bejelentette, „mozgósítani kell minden embert”, és követelte a rendfenntartó erők helyi képviselőitől, hogy tegyenek hűségesküt a „délkeleti hadseregnek”, különben statáriális bíróság elé állítják őket.

A legfrissebb hírek szerint Bolotov a körzetben rendkívüli állapotot léptetett életbe. Kosztyantyinivka városban, a tévétorony mellett is voltak összecsapások szombaton szakadárok és az ukrán rendfenntartók között. Mariupolban szeparatisták eltorlaszolták az utcát a polgármesteri hivatal előtt, autógumikat hordtak össze és gyújtottak fel, lövések is hallatszottak a helyi média szerint.

Veteránok az ukrán fronton

Időközben szombaton éjjel Berlinbe érkeztek a kelet-ukrajnai oroszbarát szeparatisták által a nap folyamán szabadon bocsátott EBESZ-megfigyelők. Egyikük, egy lengyel ezredes cáfolta a szlovjanszki szakadárok vezetőjének, Vjacseszlav Ponomarjovnak azt az állítását, hogy vendégként bántak velük. „Aligha érezheti magát valaki vendégnek, ha egész nap gépfegyveres katonák őrzik” – nyilatkozta Krzysztof Kobielski őrnagy.

Társa, Josef Prerovsky cseh alezredes elmondta, elrablóik nem bántották és nem éheztették őket, de elvették minden személyes értéktárgyukat és számítógépüket, és nem adták vissza. Az alezredes megjegyezte, katonai pályafutása során soha korábban nem volt ehhez hasonló helyzetben. Hozzátette, Szlovjanszk környékén nem láttak egyetlen orosz reguláris katonai egységet sem, olyan veteránokat viszont igen, akik valószínűleg megjárták Csecsenföldet, és felbérelték őket arra, hogy Kelet-Ukrajnába menjenek.

Bírálják Oroszországot

Donald Tusk lengyel miniszterelnök azzal vádolta meg Oroszországot, hogy hadüzenet nélküli háborút folytat Ukrajnában. Kijelentette, a nemzetközi közösség reakciója és a Moszkva elleni büntetőintézkedések semmilyen hatással nincsenek a konfliktusra.

„Ami Ukrajnában folyik, az háború. Talán újfajta, hadüzenet nélküli háború, de valójában akkor is háború” – reagált szombaton az Odesszában és a Kelet-Ukrajnában történt összecsapásokra a lengyel kormányfő. „Az áldozatok száma többtucatnyi, rakétákat és lőfegyvereket vetnek be, helikoptereket lőnek le, és mindezt a szakadárok teszik. Nyilvánvaló, hogy egy olyan fegyveres konfliktussal állunk szemben, amelyet nem tüntetők, hanem egy állam, jelesül Oroszország vezényel” – fogalmazott Tusk.

Az Egyesült Államok a rend helyreállítására szólította fel Ukrajnát és Oroszországot, újabb szankciókat lebegtetve meg Moszkva ellen. Angela Merkellel folytatott szombati washingtoni megbeszélése után Barack Obama azzal vádolta Oroszországot, hogy mélyíti a válságot. „Ha Oroszország folytatja ezt az utat, akkor számos eszköz áll rendelkezésünkre, köztük olyan szankciók is, amelyek az orosz gazdaság egyes szektorait veszik célba” – közölte az amerikai elnök.

Moszkva viszont úgy véli, hogy Ukrajna békés tüntetők ellen veti be hadseregét, és ezért rendkívüli ülést kezdeményezett az ENSZ Biztonsági Tanácsában. „Az ukrán erők tankokat és katonai helikoptereket vetnek be, hogy lecsapjanak a tüntetőkre. A vérontás már elkezdődött. Ha nem állítják meg hamarosan a kijevi gyilkos erő bűnös ténykedését, annak katasztrofális következményei lesznek” – érvelt Vitalij Csurkin, Oroszország ENSZ-nagykövete. A nézetkülönbségek miatt az ENSZ Biztonsági Tanácsa ezúttal sem állapodott meg közös nyilatkozatban vagy cselekvési tervben.