Négy brit Tornado típusú harci repülőgép szállt fel a brit királyi légierő (RAF) ciprusi támaszpontjáról csütörtök hajnalban, és végrehajtották az első légicsapásokat az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet szíriai állásai ellen, nem sokkal azután, hogy a londoni alsóház jelentős többséggel jóváhagyta a szíriai hadműveletekbe való becsatlakozást.
2015. december 03., 10:352015. december 03., 10:35
A brit védelmi minisztérium megerősítette, hogy a négy Tornado légicsapásokat hajtott végre szíriai célpontok ellen. A repülők visszatértek „első harci bevetésükről Szíria felett” – közölte a minisztérium egy szóvivője.
A BBC brit televízió tudósítója arról számolt be, hogy két harci repülőgép egyenként három lézerirányítású bombával felszerelve szállt fel, és a fegyverek nélkül tértek vissza a légi támaszpontra. A védelmi tárca várhatóan csütörtökön tájékoztat bővebben a célpontokról – tette hozzá.
A brit védelmi minisztérium korábban csak a négy Tornado felszállását erősítette meg. Philip Hammond külügyminiszter is csak annyit mondott a BBC-nek, hogy a brit kormány nem ad „helyszíni közvetítést\" a légierő aktuális műveleteiről.
A közszolgálati televíziónak nyilatkozó szakértők a parlamenti szavazást követően közölték, „nem lenne meglepő\", ha már el is kezdődött volna az RAF tevékenysége a szíriai légtérben, mivel a brit kormány is jelezte, hogy a parlamenti jóváhagyás után a légierő „a gyakorlati lehetőségek szerinti legrövidebb időn belül” bekapcsolódik a nemzetközi koalíció szíriai műveleteibe.
A ciprusi Akrotiri brit légitámaszpontjáról – amely brit szuverén felségterület – eddig is szálltak fel brit légi kötelékek az Iszlám Állam elleni bevetésekre, de eddig csak a dzsihadista szervezet iraki állásait támadhatták, mivel a szerda éjjeli alsóházi szavazásig az RAF felhatalmazása nem terjedt ki a részvételre a szíriai légi hadműveletekben.
Átszavaztak a Munkáspárt képviselői is
A szíriai légi hadműveletekről szóló javaslatot 397-223 arányban hagyta jóvá az alsóház, vagyis a kormányzó Konzervatív Párt frakciójának 17 fős többségénél sokkal nagyobb támogatást kapott az indítvány.
Ez mindenekelőtt azt tükrözi, hogy a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt számos képviselője is megszavazta a konzervatívok beterjesztését, annak ellenére, hogy Jeremy Corbyn, a Labour vezetője nem támogatta a kormányzati javaslatot.
A szavazást megelőző vitanapot David Cameron miniszterelnök indította a kormányzati javaslat előterjesztésével. Cameron kijelentette: a Nagy-Britanniát közvetlenül fenyegető terrorveszély indokolja, hogy az RAF bekapcsolódjon az Iszlám Állam szíriai állásai elleni nemzetközi légi hadműveletekbe. A fenyegetettséget a kormányfő szerint jelzi, hogy tavaly november óta a brit titkosszolgálatok hét különböző nagy-britanniai merényletterv végrehajtását akadályozták meg.
A kormányfő szerint az Iszlám Állam elleni küzdelemben nincs értelme figyelembe venni a szíriai-iraki határt, hiszen azt a dzsihadista szervezet maga sem ismeri el és nem is tartja tiszteletben.
Cameron szerint a párizsi merényletek megmutatták, hogy az Iszlám Állam szíriai központja a terrortámadások milyen alapos tervezésére képes. Ennek ismeretében nem meglepő, hogy a brit elhárító szolgálatok megítélése szerint Nagy-Britannia az Iszlám Állam célpontlistájának „felső mezőnyében\" szerepel. Cameron ugyanakkor kizárta a brit hadsereg szárazföldi alakulatainak bevetését.
Hammond: az Iszlám Államot csak légitámadásokkal nem lehet felszámolni
A vitát lezáró felszólalásában Philip Hammond külügyminiszter mindazonáltal elismerte, hogy az Iszlám Államot csak légitámadásokkal nem lehet felszámolni. Hammond szerint azonban a légi hadműveleteknek megvan az az azonnali hozadékuk, hogy csökkentik az Iszlám Állam képességét a külföldi terrortámadások végrehajtására, így Nagy-Britannia biztonságát is erősítik.
A külügyminiszter szerint végső soron szükség lesz szárazföldi offenzívára az Iszlám Állam szíriai központja ellen, de ez akkor lesz lehetséges, ha véget ér a szíriai polgárháború, Damaszkuszban olyan kormány alakul, amelyet a nemzetközi közösség ismét támogatni tud, és így a szíriai hadsereg és a szíriai ellenzéki erők együtt fordíthatják fegyvereiket az Iszlám Állam ellen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!