2009. szeptember 14., 17:072009. szeptember 14., 17:07
Ennek a merénylettervnek a leleplezése vezetett ahhoz a sok országban máig érvényes korlátozáshoz, amelynek alapján bizonyos mennyiségen felül nem lehet folyadékot és képlékeny anyagokat a repülőgépek fedélzetére felvinni. A három terroristajelöltnek – Abdulla Ahmed Alinak, Assad Sarwarnak és Tanvir Hussainnek – minimum 40, 36, illetve 32 évet kell rács mögött töltenie a hétfői ítélet alapján.
Ez az egyik legsúlyosabb jogerős büntetés az angol-walesi igazságszolgáltatás modern kori történetében.
A három elítélt a vád szerint – általuk toborzott más öngyilkos merénylőkkel együtt – a United Airlines, az American Airlines és az Air Canada légitársaságok összesen hét, a londoni Heathrow repülőtérről Chicagóba, New Yorkba, San Franciscóba, Washingtonba, Torontóba és Montrealba induló járatát akarta az Atlanti-óceán felett felrobbantani 2006 augusztusában. A tervek között két chicagói járat felrobbantása szerepelt.
A járatokat, amelyeken összesen több mint 1500-an utaztak, a vádirat szerint úgy választották ki, hogy egyszerre legyenek a levegőben, vagyis a hatóságok az első robbanások után a többi repülőgép indulását már nem tudták volna megakadályozni.
A csoport az ügyészség szerint hidrogén-peroxidot akart a gépek fedélzetére csempészni üdítőitalos vagy szájvizes palackokban, és ezekből a felszállás után gyártottak volna pokolgépet.
A BBC televízió a brit hadsereg tűzszerész szakértőivel elkészíttette a három fővádlott által tervezett robbanóeszközt, amelyet egy már használaton kívüli, földön álló repülőgépen működésbe hoztak. A detonáció a talajszinti, kiegyenlített légnyomás mellett is teljesen átütötte a gép falát, de szakértők szerint a túlnyomásos utaskabinban, repülési magasságon felrobbantott szerkezetek darabokra tépték volna a repülőgépeket.
Az ítéletet meghozó bíró hétfőn kijelentette: a 2001. szeptember 11-ei amerikai merényletekéhez lehetett volna mérni az óceán felett tervezett repülőgéprobbantás-sorozat súlyosságát.
A per során a vádlottak végig tagadtak. Azt állították, hogy céljuk a brit külpolitika elleni tiltakozás volt, és ezt olyan figyelemfelhívó „dokumentumfilmmel” akarták elérni, amely „egy kisebb robbantást” ábrázolt volna valamelyik repülőtéren.
A terv leleplezését a brit titkosszolgálat minden idők legnagyobb felgöngyölítő akciója előzte meg.
A bírósági eljárásnak még nincs vége: az ügyészek újabb pert próbálnak kieszközölni több más, bizonyíték hiányában korábban felmentett vádlott esetében.
Folytatódott a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók elleni drónvadászat: két kereskedelmi hajót ért támadás két különálló incidens során, a bolgár felségvizeken a hétfőről keddre virradó éjszaka folyamán.
Közös nyilatkozatban üdvözölte a kisebbségi törvény ukrán parlament által hétfőn elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által haladéktalanul aláírt módosítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.