2009. szeptember 14., 17:072009. szeptember 14., 17:07
Ennek a merénylettervnek a leleplezése vezetett ahhoz a sok országban máig érvényes korlátozáshoz, amelynek alapján bizonyos mennyiségen felül nem lehet folyadékot és képlékeny anyagokat a repülőgépek fedélzetére felvinni. A három terroristajelöltnek – Abdulla Ahmed Alinak, Assad Sarwarnak és Tanvir Hussainnek – minimum 40, 36, illetve 32 évet kell rács mögött töltenie a hétfői ítélet alapján.
Ez az egyik legsúlyosabb jogerős büntetés az angol-walesi igazságszolgáltatás modern kori történetében.
A három elítélt a vád szerint – általuk toborzott más öngyilkos merénylőkkel együtt – a United Airlines, az American Airlines és az Air Canada légitársaságok összesen hét, a londoni Heathrow repülőtérről Chicagóba, New Yorkba, San Franciscóba, Washingtonba, Torontóba és Montrealba induló járatát akarta az Atlanti-óceán felett felrobbantani 2006 augusztusában. A tervek között két chicagói járat felrobbantása szerepelt.
A járatokat, amelyeken összesen több mint 1500-an utaztak, a vádirat szerint úgy választották ki, hogy egyszerre legyenek a levegőben, vagyis a hatóságok az első robbanások után a többi repülőgép indulását már nem tudták volna megakadályozni.
A csoport az ügyészség szerint hidrogén-peroxidot akart a gépek fedélzetére csempészni üdítőitalos vagy szájvizes palackokban, és ezekből a felszállás után gyártottak volna pokolgépet.
A BBC televízió a brit hadsereg tűzszerész szakértőivel elkészíttette a három fővádlott által tervezett robbanóeszközt, amelyet egy már használaton kívüli, földön álló repülőgépen működésbe hoztak. A detonáció a talajszinti, kiegyenlített légnyomás mellett is teljesen átütötte a gép falát, de szakértők szerint a túlnyomásos utaskabinban, repülési magasságon felrobbantott szerkezetek darabokra tépték volna a repülőgépeket.
Az ítéletet meghozó bíró hétfőn kijelentette: a 2001. szeptember 11-ei amerikai merényletekéhez lehetett volna mérni az óceán felett tervezett repülőgéprobbantás-sorozat súlyosságát.
A per során a vádlottak végig tagadtak. Azt állították, hogy céljuk a brit külpolitika elleni tiltakozás volt, és ezt olyan figyelemfelhívó „dokumentumfilmmel” akarták elérni, amely „egy kisebb robbantást” ábrázolt volna valamelyik repülőtéren.
A terv leleplezését a brit titkosszolgálat minden idők legnagyobb felgöngyölítő akciója előzte meg.
A bírósági eljárásnak még nincs vége: az ügyészek újabb pert próbálnak kieszközölni több más, bizonyíték hiányában korábban felmentett vádlott esetében.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.