– számolt be a várható forgatókönyvről az anyaországi elemző. Szerinte ez azt is jelenti, hogy az EU visszatér ebben a kérdésben a szerződésekhez és nem engedi, hogy az Európai Parlament ismét lépést tegyen az Európai Egyesült Államok irányába, tehát a nemzetállamok az öt évvel korábbi helyzethez képest most nagyobb beleszólással bírnak ebben a kérdésben.

„Ha túl leszünk a vezetők megválasztásán, akkor indul meg majd az igazán nagy küzdelem: dönteni kell a következő uniós ciklus forrásainak szétosztásáról, az egyes tagállamoknak juttatandó költségvetési számokról. Ebben a kérdésben csak akkor lehet sikeres a kelet-európai régió, ha együttműködik, tehát a V4-ek mellett Románia is együttesen képviseli ennek a térségnek az érdekeit” – hangsúlyozta Deák Dániel.

Hogyan tovább, Fidesz?

A Fidesszel kapcsolatban a szakértő azt emelte ki, hogy a kormánypárt sorozatban a 11-ik országos választást nyeri. „Leszámítva a kétpártrendszerű kicsiny városállamot, Máltát, a 2019-es európai parlamenti választáson a legjobb listás eredményt a magyar kormánypárt érte el. Ennek köszönhetően a Fidesz–KDNP erősödni tudott az Európai Néppárton és az Európai Parlamenten belül, így a különböző uniós tisztségek elosztása kapcsán is megnőtt az alkupozíciója” – véli Deák Dániel.

Mráz Ágoston Sámuel politológus, a budapesti Nézőpont-csoport vezetője úgy látja, ma az EPP-ben szép számmal ülnek föderalisták és szuverenisták, bevándorláspártiak és -ellenesek, valamint multikulturalisták és elkötelezett keresztények. A szakértő a Magyar Nemzet című budapesti napilapban megjelent elemzésében arra emlékeztet, hogy

Mráz Ágoston Sámuel ugyanakkor azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a Fidesz a brit konzervatívokhoz hasonlóan inkább a tagság nélküli frakciószövetség irányát választja. „Negyven év után először nincs többsége az Európai Parlamentben a baloldal és az Európai Néppárt frakcióinak, azaz megnő az alkalmi megállapodások szerepe, az európai belpolitika új korszaka kezdődik. A magyar kormánypárti képviselők világos értékrendjük miatt kiszámítható és tisztességes partnerei lehetnének a többieknek. A függetlenség nem magány, hanem autonómia, amelybe belefér a visegrádi, francia, német vagy olasz és a balkáni baráti és testvérpártokkal való kétoldalú kapcsolatok fenntartása is” – írta az elemző, hozzátéve: az Európai Néppárt jövőjét nem a Fidesz dönti el, legfeljebb alkalmazkodhat hozzá.

Érdekek szerinti felsorakozás

Mráz Ágoston Sámuel a magyar közszolgálati televízió M1 aktuális csatornáján azt mondta,

A politológus ugyanakkor megjegyezte, ez nem egyszerű, hiszen a liberálisok között ott van Andrej Babis cseh miniszterelnök, aki egyértelművé tette, hogy nem kívánja támogatni Webert, és mint kiderült, Emmanuel Macron francia elnök is hasonló véleményen van. „A képviselők saját érdekeiknek megfelelően fognak beállni egy-egy jelölt mögé, hiba lenne ezzel kapcsolatban nemzetállami szinten gondolkodni vagy pártfegyelmet feltételezni” – vélekedett az MTI által idézett elemző. Hangsúlyozta: az Európai Unióban átrendeződő erőviszonyok vannak, gazdaságilag és politikailag is német dominancia alatt van az Unió.

Gálik Zoltán egyetemi docens az M1 aktuális csatornán vasárnap ugyancsak az európai parlamenti választás eredményezte jelentős átrendeződésről beszélt. Ennek következtében nagyobb együttműködésre lesz szükség az Európai Unió meghatározó szereplői között – mondta a szakértő. Kifejtette: eddig az EP két nagy meghatározó csoportja, az Európai Néppárt és a szociáldemokraták kompromisszumára épült az integráció. A mostani választáson azonban ez a tengely meggyengült, megerősödtek viszont egyfelől az euroszkeptikus, a migráció és a biztonság témakörét a középpontba állító pártok, másfelől a liberálisok és a zöldek. „A megváltozott erőviszonyok következményeként sokkal több kompromisszumot kell majd kötni például a tisztségek elosztásában, a költségvetés meghatározásában és általában a mindennapi viták során” – mutatott rá Gálik Zoltán.