Átrendeződő erőviszonyok. Orbán Viktor ellenzi, hogy Manfred Weber (jobbra) legyen az Európai Bizottság következő elnöke
Fotó: MTI
Mivel az Európai Parlament a korábbinál megosztottabb lett, hosszadalmas egyeztetésekre kell felkészülni az egyes pozíciók elosztásánál – vélik az elemzők. A Fidesz jövője körül is sok még a bizonytalanság, Orbán Viktor alakulata a jó választási szereplés következtében erős alkupozícióban van, de egyelőre kérdéses, hogy az Európai Néppártban vagy azon kívül folytatja.
2019. június 05., 09:042019. június 05., 09:04
A kiszivárgott információk szerint Emmanuel Macron francia elnök a visegrádi négyekkel, így Magyarországgal együttműködve szeretné megakadályozni, hogy a Magyarország által is elutasított Manfred Weber legyen az Európai Bizottság következő elnöke – vázolta az európai parlamenti választásokat követő friss helyzetképet lapunknak Deák Dániel, a budapesti XXI. Század Intézet vezető elemzője. Mint mondta, a francia elnök a jelek szerint beleegyezne abba a tárgyalások során, hogy egy néppárti, de francia politikus kapja az elnöki posztot: Michel Barnier, az Európai Unió jelenlegi Brexit-ügyi főtárgyalója.
„Ha ez a törekvés sikeres lenne, akkor az Magyarország számára komoly győzelmet jelentene, hiszen 2014-ben Orbán Viktor azért nem szavazott Jean-Claude Junckerre, mert ragaszkodott Barnierhez. Így most a magyar miniszterelnök öt évvel ezelőtti jelöltje győzedelmeskedhet a bajor Weberrel szemben. Külön érdekesség, hogy a 2014-es néppárti kongresszuson Angela Merkel is Barnierre szavazott” – fogalmazott a Krónikának a szakértő. Hozzátette ugyanakkor, hogy mindez még egyáltalán nem biztos, hiszen az egyes uniós tisztségek elosztásánál igen komoly és összetett tárgyalások zajlanak. A párttámogatottságok mellett például a regionális szempontokra is oda kell figyelni. Emellett mivel az Európai Parlament a korábbinál megosztottabb lett, hosszadalmas egyeztetésekre kell felkészülni az egyes pozíciók elosztásánál, mondta Deák Dániel.
– számolt be a várható forgatókönyvről az anyaországi elemző. Szerinte ez azt is jelenti, hogy az EU visszatér ebben a kérdésben a szerződésekhez és nem engedi, hogy az Európai Parlament ismét lépést tegyen az Európai Egyesült Államok irányába, tehát a nemzetállamok az öt évvel korábbi helyzethez képest most nagyobb beleszólással bírnak ebben a kérdésben.
„Ha túl leszünk a vezetők megválasztásán, akkor indul meg majd az igazán nagy küzdelem: dönteni kell a következő uniós ciklus forrásainak szétosztásáról, az egyes tagállamoknak juttatandó költségvetési számokról. Ebben a kérdésben csak akkor lehet sikeres a kelet-európai régió, ha együttműködik, tehát a V4-ek mellett Románia is együttesen képviseli ennek a térségnek az érdekeit” – hangsúlyozta Deák Dániel.
A Fidesszel kapcsolatban a szakértő azt emelte ki, hogy a kormánypárt sorozatban a 11-ik országos választást nyeri. „Leszámítva a kétpártrendszerű kicsiny városállamot, Máltát, a 2019-es európai parlamenti választáson a legjobb listás eredményt a magyar kormánypárt érte el. Ennek köszönhetően a Fidesz–KDNP erősödni tudott az Európai Néppárton és az Európai Parlamenten belül, így a különböző uniós tisztségek elosztása kapcsán is megnőtt az alkupozíciója” – véli Deák Dániel.
Mráz Ágoston Sámuel politológus, a budapesti Nézőpont-csoport vezetője úgy látja, ma az EPP-ben szép számmal ülnek föderalisták és szuverenisták, bevándorláspártiak és -ellenesek, valamint multikulturalisták és elkötelezett keresztények. A szakértő a Magyar Nemzet című budapesti napilapban megjelent elemzésében arra emlékeztet, hogy
Mráz Ágoston Sámuel ugyanakkor azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a Fidesz a brit konzervatívokhoz hasonlóan inkább a tagság nélküli frakciószövetség irányát választja. „Negyven év után először nincs többsége az Európai Parlamentben a baloldal és az Európai Néppárt frakcióinak, azaz megnő az alkalmi megállapodások szerepe, az európai belpolitika új korszaka kezdődik. A magyar kormánypárti képviselők világos értékrendjük miatt kiszámítható és tisztességes partnerei lehetnének a többieknek. A függetlenség nem magány, hanem autonómia, amelybe belefér a visegrádi, francia, német vagy olasz és a balkáni baráti és testvérpártokkal való kétoldalú kapcsolatok fenntartása is” – írta az elemző, hozzátéve: az Európai Néppárt jövőjét nem a Fidesz dönti el, legfeljebb alkalmazkodhat hozzá.
Mráz Ágoston Sámuel a magyar közszolgálati televízió M1 aktuális csatornáján azt mondta,
A politológus ugyanakkor megjegyezte, ez nem egyszerű, hiszen a liberálisok között ott van Andrej Babis cseh miniszterelnök, aki egyértelművé tette, hogy nem kívánja támogatni Webert, és mint kiderült, Emmanuel Macron francia elnök is hasonló véleményen van. „A képviselők saját érdekeiknek megfelelően fognak beállni egy-egy jelölt mögé, hiba lenne ezzel kapcsolatban nemzetállami szinten gondolkodni vagy pártfegyelmet feltételezni” – vélekedett az MTI által idézett elemző. Hangsúlyozta: az Európai Unióban átrendeződő erőviszonyok vannak, gazdaságilag és politikailag is német dominancia alatt van az Unió.
Gálik Zoltán egyetemi docens az M1 aktuális csatornán vasárnap ugyancsak az európai parlamenti választás eredményezte jelentős átrendeződésről beszélt. Ennek következtében nagyobb együttműködésre lesz szükség az Európai Unió meghatározó szereplői között – mondta a szakértő. Kifejtette: eddig az EP két nagy meghatározó csoportja, az Európai Néppárt és a szociáldemokraták kompromisszumára épült az integráció. A mostani választáson azonban ez a tengely meggyengült, megerősödtek viszont egyfelől az euroszkeptikus, a migráció és a biztonság témakörét a középpontba állító pártok, másfelől a liberálisok és a zöldek. „A megváltozott erőviszonyok következményeként sokkal több kompromisszumot kell majd kötni például a tisztségek elosztásában, a költségvetés meghatározásában és általában a mindennapi viták során” – mutatott rá Gálik Zoltán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter egyeztetésre hívta a lengyel PESA vasútijármű-gyártó vállalat képviselőit és hazai vasúti ágazat illetékeseit, miután kiderült, hogy 21 vadonatúj, korszerű vonatszerelvény vesztegel hónapok óta kihasználatlanul.
Diana Șoșoacă, a szélsőjobboldali SOS Románia elnöke csütörtök este az Otopeni repülőtéren, Brüsszelből való visszatérése után kijelentette, hogy nem fél a vizsgálattól, miután az Európai Parlament feloldotta mentelmi jogát.
Több mint 5 000 diplomáciai iratot hoz nyilvánosságra a külügyminisztérium az 1989 utáni átmenet első éveiből – jelentette be Oana Țoiu külügyminiszter.
A május elseje sokak számára jelenti az év első, piknikezéssel összekötött kirándulását, és sokan nem tudják elképzelni a hosszú hétvégét grillezés nélkül. Arra azonban, hogy hol és milyen körülmények között lehet sütögetni, igen szigorú szabályai vannak.
Az lenne a legjobb, ha a Bolojan-kormány leváltását és a Cotroceni-palotában folytatott konzultációkat követően az eddigi koalíciós felállása megmaradna, csak más miniszterelnökkel – jelentette ki Sorin Grindeanu.
Magyar nyelven szólította fel lemondásra Békési Csabát az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) éléről elődje, Cristian Popescu Piedone.
A legfelsőbb bíróság visszautalta a legfőbb ügyészséghez az 1990. júniusi bányászjárás ügyének vádiratát.
Elméletileg még van esély a koalíció fenntartására a bizalmatlansági indítványról szóló keddi szavazás után – jelentette ki Tánczos Barna RMDSZ-es miniszterelnök-helyettes.
Az egészségügyi minisztérium a 2025-ös kihasználtsági arányok alapján fogja eldönteni, mely kórházakban csökkentik az ágyak számát, miután a kormány jóváhagyta, hogy 2028-ig évi 4691 ágyat számolnak fel.
Máris ingadozni látszik a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány mögött felsorakozott parlamenti többség: a POT listáin parlamentbe jutott képviselők és szenátorok jelezték, hogy csak feltételekkel szavazzák mag az indítványt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!