Gesztus. A Hamász a tűzszünet érdekében hajlandó elengedni tíz túszt
Fotó: Képernyőmentés – videofelvétel
A Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet szerdán közölte, hogy beleegyezett tíz túsz szabadon bocsátásába a gázai tűzszünet elérésére tett erőfeszítések keretében, mondván, hogy a tűzszünetről folyó tárgyalások „keményen” zajlanak Izrael „hajthatatlansága” miatt – közölte a Reuters.
2025. július 10., 09:372025. július 10., 09:37
A Hamász közölte, hogy a folyamatban lévő tűzszüneti tárgyalásoknak számos vitás pontja van,
Eközben Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerdán közölte, hogy Donald Trump amerikai elnökkel folytatott megbeszélése középpontjában a Gázában fogva tartott túszok kiszabadítása állt, miközben Izrael a tűzszünet elérésére tett erőfeszítések közepette folytatta a palesztin terület ostromát.
Netanjahu az X-en közölte, hogy a vezetők megvitatták „az Irán felett elért nagy győzelem” következményeit és lehetőségeit is, miután a múlt hónapban légi háborút indítottak, amelyben az Egyesült Államok csatlakozott az iszlám köztársaság nukleáris létesítményei elleni izraeli támadásokhoz.
Netanjahu harmadik amerikai látogatását teszi Trump január 20-i hivatalba lépése óta, és korábban újságíróknak azt mondta, hogy
Trump kedden két napon belül másodszor találkozott Netanjahuval, hogy megvitassák a gázai helyzetet, és az elnök közel-keleti megbízottja jelezte, hogy Izrael és a Hamász 21 hónapos háború után közeledik a megállapodáshoz egy tűzszüneti megállapodásról.
Taher al-Nono, a Hamász tisztviselője a Reutersnek elmondta, hogy „nehéz tárgyalási fordulót” folytatnak.
A Hamász gondolkodását jól ismerő forrás szerint a Dohában négy napon át tartó tárgyalások nem hoztak áttörést a három fő vitás kérdésben.
Ezek a következők:
A forrás szerint Izrael azt követelte, hogy ellenőrzése alatt tarthassa az enklávé egyharmadát, beleértve a Morag tengelyt, a Rafah és Hán Júnisz gázai városok közötti folyosót.
Ami a segélyeket illeti, Izrael ragaszkodott ahhoz, hogy fennmaradjon az Egyesült Államok által támogatott, ellentmondásos Gázai Humanitárius Alapítvány rendszere – tette hozzá a forrás. Az ENSZ és a humanitárius csoportok szerint ez nem biztonságos, és legalább 613 ember halálához vezetett.
Míg a Hamász-forrás három nagyobb megoldatlan akadályt látott, Steve Witkoff, Trump közel-keleti különmegbízottja szerint ez a szám négyről egyre csökkent, és optimizmusát fejezte ki, hogy a hét végére sikerülhet ideiglenes tűzszüneti megállapodást kötni.
Witkoff a kabinet ülésén újságíróknak elmondta, hogy
A gázai konfliktus a Hamász 2023 októberében Dél-Izrael ellen intézett támadásával kezdődött, amely során izraeli adatok szerint mintegy 1200 embert ölt meg, és 251 túszt ejtett. Körülbelül 50 túsz van még Gázában, és 20-an még életben vannak.
Izrael megtorló háborúja a gázai egészségügyi minisztérium szerint több mint 57 000 palesztint ölt meg, és Gáza nagy részét romhalmazzá tette.
A Hamász már régóta követeli a háború befejezését, mielőtt elengedné a megmaradt túszokat. Izrael ragaszkodik ahhoz, hogy addig nem egyezik bele a harcok beszüntetésébe, amíg az összes túszt el nem engedik és a Hamászt fel nem oszlatják.
Az ENSZ becslései szerint a több mint 2 millió fős gázai lakosság nagy részét kitelepítették, szakértők májusban azt mondták, hogy közel félmillió embert fenyeget az éhhalál veszélye.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szerdán lépett államfői hivatalába Baka András.
Mihajlo Fjodorov volt védelmi miniszter kedden felszólította Ukrajnát, hogy találjon módot a teljes körű demokratikus folyamat helyreállítására még a háború folytatódása közben is.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Oroszország azzal vádolta az Egyesült Királyságot, hogy „szándékosan az ukrajnai válság eszkalációja mellett döntött”, miután megerősítést nyert, hogy brit gyártmányú drónokat használtak oroszországi célpontok elleni támadások során.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn azzal fenyegetőzött, hogy megtámadja Ománt, ha az ország beavatkozik az Egyesült Államok Hormuzi-szoros megnyitását célzó folytatott erőfeszítéseibe.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke amerikai vízumának visszavonását követeli négy amerikai személyiség – akik közül ketten korábban Romániában szolgáltak nagykövetként – egy, a Jerusalem Postban megjelent cikkben.
Románia egyetlen egyeteme sem szerepel a 2026-os sanghaji rangsorban – hivatalos mevén Academic Ranking of World Universities (ARWU) – Shanghai Ranking –, amely a felsőoktatási intézmények egyik legismertebb nemzetközi rangsorát jelenti.
Vlagyimir Putyin állítólag egy 2025 végén tartott ülésen közölte a katonai parancsnokokkal és egyes magas rangú orosz tisztviselőkkel, hogy a 2026-ra kitűzött cél a „NATO és az Európai Unió belső összeomlása” – írja a The New York Times.
Ukrajna az elmúlt hat hónapban megkezdte brit drónok bevetését az Oroszország távoli pontjain található célpontok elleni csapások során – számolt be szombaton a Times az ukrán fegyveres erők forrásaira hivatkozva.
Tizenkét ember meghalt és legalább tízen súlyosan megsérültek egy magyarországi buszbalesetben – a tragédia az M3-as autópályán történt szombatról vasárnapra virradó éjszaka.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!