Rosszul számítottak. Robert C. Castel biztonságpolitikai elemző szerint Irán számára nem működik a Hormuzi-szoros lezárása
Fotó: Pexels
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Az aradi származású izraeli elemző hétfőn a közösségi oldalán rámutatott: stratégiai „gyáva nyúl játékról” van szó, borítékolható kimenetellel.
Mint kifejtette, könyörtelen hatalmi játszma zajlik.
„Irán de facto blokádja egy klasszikus »eszkaláció a deeszkaláció érdekében« stratégia, játékelméleti fogalmakban pedig ez egy klasszikus »gyáva nyúl játék«. A stratégia gazdasági mérlege azonban igen gyorsan Irán ellen fordul.
Irán a háború elején azért zárta le a szorost, hogy nyomást gyakoroljon a világra ezzel kényszerítve ki a háború leállítását. Tisztában voltak vele, hogy ez a »fegyver« romlandó.
– hangsúlyozta Castel.
Modzstaba Hameneit, az amerikai és izraeli csapásokban múlt szombaton megölt Ali Hamenei fiát választotta Irán új legfőbb vezetőjévé a Szakértők Tanácsa – derült ki vasárnap késő este.
A lezárás tarthatatlanságát igazoló adatokat is felsorolt.
Mint rámutatott, retorikai pálfordulás történt: március 2-án Ebrahim Dzsabari, az iráni Forradalmi Gárda (IRGC) parancsnokának főtanácsadója még a szoros „lezárásáról” és hajók „lángba borításáról” beszélt.
Március 4-én jelentek meg az első hírek arról, hogy Irán kizárólag kínai hajóknak engedélyezné az áthaladást, majd március 5-én az IRGC hivatalosan bejelentette, hogy a Hormuzi-szorost csak az USA, Izrael és nyugati szövetségeseik hajói előtt tartják zárva. Március 6-ára a rezsim hivatalosan is „visszakozott”, és már csak „szelektív tiltásról” beszéltek.
– ecsetelte.
Az elemző kiemelte a gazdasági valóságot is: Irán saját nem olajhoz kötődő kereskedelmének 70 százalékaa a szoroson át bonyolódik.
A Hark-szigeti műholdfelvételek vegyes képet mutatnak de a Reuters adatai (március 7-i állapot) szerint Iránnak az olajexportja is súlyosan megsínyli a blokádot.
„Iránnak sikerült a háború kitörése előtt a szokásosnál nagyobb mennyiséget kitolnia az exportcsövön, de a folyamatos olajjövedelmek nélkül az iráni gazdaság hamar összeomlik.
– mutatott rá.
Az Irán elleni háború kezdete óta példátlan intenzitású csapások érték a Teherán és környéke olajraktárait a vasárnapra virradó éjjelen. Az amerikai és az izraeli erők támadásaira azután került sor, hogy Irán visszautasította a feltétel nélküli megadást.
Castel arra is felhívta a figyelmet, hogy Irán akciója „biztosítási” lezárás: a szorost nem aknák, hanem a biztosítók háborús kockázatkerülése zárta le. Ez azt jelenti, hogy Iránnak nem kell fizikailag „visszavonulnia” – elég csendben hagynia, hogy a kereskedelmi forgalom visszaálljon, és a biztosítók újra fedezetet nyújtsanak.
Az elemző azt is jelezte, hogy
„Ehelyett a szövetségesek az erőszakos/katonai kényszerítés felé hajlanak (amerikai kísérőkonvojok, 20 milliárd dolláros kockázati biztosítás). A cél: ha katonai erővel nyitják meg a szorost, azzal a blokád képességét végleg érvénytelenítik” – hangsúlyozta.
Az eredmény: Irán elveszíti a zsarolási potenciálját, a szoros forgalma pedig többé nem az ő szeszélyüktől függ majd.
„Irán számára ez a legrosszabb forgatókönyv: a blokád elavulttá vált, és az USA kísérőhajói mellett a »saját feltételek szerinti« nyitás lehetősége is elszállt. Az USA számára viszont az energiabiztonság biztosítása az NSS 2025-ben lefektetett nemzeti stratégiai érdekek egyik legfontosabbja” – fogalmazott.
Robert C. Castel rámutatott:
„Egyrészt politikai szinten szüksége van a Hormuzi-szoros lezárására, másrészt gazdasági szinten egyre kevésbé tudja megengedni magának. A kérdés már csak az, hogy mennyire lesz fájdalmas a visszakozás, vagy mennyire eszkalálják a helyzetet, mielőtt a szövetségesek véglegesen lezárják ezt a vitát” – hangsúlyozta Castel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
236 066, Ukrajnában elesett orosz katona személyazonosságát erősítette meg a Mediazona orosz független sajtóorgánum a BBC orosz nyelvű szolgálatával együttműködve.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy hétfőn megkezdődnek az új tárgyalások Iránnal, miután lefújta az ország ellen tervezett, saját szavai szerint „hatalmas” csapásokat.
Donald Trump amerikai elnök egyelőre elhalasztja az Irán elleni újabb katonai csapást, amennyiben rövid időn belül sikerül megállapodást kötni.
A Ceutából kiindult migrációs válság nyomán tovább mélyül a feszültség az Európai Unióban: huszonkét tagállami vezető.
Románia a három legveszélyesebb európai ország közé tartozik az autósok biztonsága szempontjából – derül ki egy friss összehasonlításból.
A Ceutából érkező felvételek bizonyítják, hogy az ellenőrzés nélküli illegális bevándorlás konkrét veszélyt jelent az európai határok biztonságára – hangoztatta Giorgia Meloni olasz kormányfő.
Varsó fontolóra veszi további Patriot rakéták átadását Kijevnek, miután csütörtökre virradóra feltehetően orosz rakéta csapódott be egy mezőben Kelet-Lengyelországban – jelentette be Donald Tusk lengyel miniszterelnök.
Legalább tizenhárman meghaltak csütörtökön Ukrajna szerte az újabb heves orosz légitámadásokban – adták hírül az ukrán hatóságok.
Miközben az Egyesült Államok csütörtökre virradóra újabb csapásokat hajtott végre Irán ellen, miután a perzsa állam ismét amerikai célpontokat támadott a Közel-Keleten, Donald Trump amerikai elnök további kemény csapásokat helyezett kilátásba.
A kormány kötelességének nevezte a határon túli magyarok jogainak képviseletét – szögezte le a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerdán Budapesten, a 29. Kárpát-medencei Nyári Egyetem és a Határon Túli Intézmények Fórumának megnyitóján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!