Füstbe borult az iráni főváros és környéke
Fotó: Abedin Taherkenareh/EPA/Agerpres
Az Irán elleni háború kezdete óta példátlan intenzitású csapások érték a perzsa állam, különösen Teherán és környéke olajraktárait a vasárnapra virradó éjjelen. Az amerikai és az izraeli erők támadásaira azután került sor, hogy Irán visszautasította Donald Trump amerikai elnök felszólítását a feltétel nélküli megadásra.
2026. március 08., 15:432026. március 08., 15:43
2026. március 08., 19:202026. március 08., 19:20
Beváltotta fenyegetését Donald Trump amerikai elnök, miszerint Iránt a szombati napon „nagyon kemény csapások fogják érni”: a vasárnapra virradó éjjelen négy teheráni és környékbeli olajraktárat ért intenzív amerikai és izraeli támadás – számolt be a hirado.hu.
Egy iráni tisztviselő vasárnap bejelentette, négy alkalmazott, köztük két sofőr meghalt. A helyszínek megrongálódtak, de a tűz ellenőrzés alatt áll – mondta a Keramat Veyskarami, a nemzeti kőolajtermék-elosztó vállalat vezetője az állami televíziónak.
Az izraeli hadsereg szombat késő este több iráni üzemanyagtöltő telephelyet is megtámadott, hatalmas tűz- és füstgolyókat küldve a levegőbe, robbanásokkal rázva meg Teheránt és a szomszédos Karadzs városát – számolt be a támadásokról a The New York Times.
Az Irán energiainfrastruktúrája elleni támadások szombat éjjel újultak ki, első alkalommal azóta, hogy az Egyesült Államok és Izrael a múlt hétvégén csapásokat mért az országra.
Izrael szombat reggel „megelőző csapást” mért Iránra – jelentette be Jiszráel Kac védelmi miniszter.
A közösségi médiában terjedő videókon látható és a lap informátorai által is megerősített támadásokkal kapcsolatban a New York Times megjegyzi: egészen idáig az amerikai-izraeli bombázási kampány nagyrészt Irán vezetésének, biztonsági szolgálatainak és rendőrőrseinek pusztítására összpontosított, miközben megpróbálta felszámolni az ország rakétagyártási és -indítási képességét, és megakadályozni, hogy Teherán nukleáris fegyvereket állítson elő.
Az izraeli hadsereg egy közleményben megerősítette, hogy több üzemanyag-tároló és energiakomplexumot támadott meg Teheránban, mondván, hogy a létesítményeket Irán fegyveres erői használják. Az izraeli hadsereg „jelentős csapásnak” nevezte a kormány katonai infrastruktúrájának lebontását célzó akciót.
Teherán fő olajfinomítója az egyik tárolólétesítmény mellett található a város déli Shahr Rey kerületében, amelyet megtámadtak. A közösségi médiában keringő videókon hatalmas tűzoszlopok láthatók, amelyek megvilágították az eget, és minden bizonnyal ennek az olajraktárnak területéről emelkedtek fel.
Az iráni média és civil lakosok így a célpontok közelében található
Az iráni olajminisztérium közleményében azt közölte, hogy Teherán és Alborz tartományokban több olajtárolót is célba vettek a támadás folyamán.
A New York Times arról is beszámolt, hogy Izrael szombat kora reggel megtámadta a Mehrabad repülőteret, az ország legforgalmasabb belföldi utazási központját. Izraeli források szerint olyan repülőgépeket találtak el, amelyek azon a felszállópályán várakoztak, ahonnan a régióban működő fegyveres csoportokat pénzzel és fegyverrel ellátó szállítmányokat indították.
A Politico felidézi az amerikai elnök szombati nyilatkozatát, miszerint „ma Iránt nagyon kemény csapás fogja érni”, illetve, hogy a Pentagon kiterjeszti a célpontok körét „azokra a csoportokra és emberekre, amelyeket eddig nem vettek figyelembe”. Trump szombati bejegyzése azt követően jelent meg, hogy pénteken az Iszlám Köztársaság vezetőit „feltétel nélküli megadására” szólította fel, ám Maszúd Peszeskján iráni elnök ezt visszautasította.
Mindeközben az Izraeli Védelmi Erők bejelentette, hogy precíziós csapást hajtott végre az iráni Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) Kudsz Erőkhöz tartozó Libanoni Hadtest parancsnokai ellen, akik egy bejrúti szállodában tevékenykedtek – tudósít a Fox News.
Ali Hamenei ahatollah, Irán legfőbb vezetője meghalt a teheráni rezidenciája elleni szombati amerikai és izraeli támadásban.
A hadsereg közlése szerint a Kudsz Erők Libanoni Hadteste összekötőként működik az iráni IRGC és a Hezbollah terrorszervezet között, támogatva a Hezbollah katonai felemelkedését.
Az olasz haditengerészet Federico Martinengo nevű hadihajója vasárnap délután érkezik meg Ciprushoz – közölte a római védelmi tárca, amely a többcélú fregattal csatlakozott az iráni dróntámadások érte sziget védelmét biztosító európai erőkhöz. A Federico Martinengo a haditengerészet egyik legmodernebb, FREMM osztályú, többcélú fregattja.
A második világháborúban hősi halált halt ellentengernagyról elnevezett, 144 méter hosszú, több mint százhatvan fős legénységű hadihajó alkalmas felszíni, légvédelmi és tengeralattjáró-elhárítási feladatokra, fedélzetéről légvédelmi rakéták, torpedók, harci helikopterek üzemeltetésére képes.
Guido Crosetto védelmi miniszter március 5-én jelentette be a római parlamentben, hogy Olaszország részt vállal a védelmi műveletben, amely Franciaországgal, Spanyolországgal, Hollandiával, Lengyelországgal közösen Ciprus védelmét kívánja garantálni. Az Iránnal szembeni izraeli-amerikai hadművelet első napjaiban a szigetet több iráni tróntámadás érte.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
Nagy-Britannia is bejelentette, hogy két repülőgéphordozó küld a Földközi-tengerre, mire Donald Trump éles hangvételű üzenetben bírálta az Egyesült Királyságot. A közösségi médiában közzétett bejegyzésében azt vetette Keir Starmer brit miniszterelnök szemére, hogy túl későn döntött a katonai támogatásról az Iránnal zajló konfliktusban, és Washingtonnak valójában nincs is szüksége a brit fegyverekre vagy támogatásra.
– írta Trump, hozzátéve, hogy bár az Egyesült Államok számára nem jelent problémát a brit késlekedés, de a történteket nem fogja elfelejteni. Az amerikai elnök emellett azt is kifogásolta, hogy a brit kormány szerinte nem reagált elég gyorsan Ciprus védelmében, amikor a térséget ellenséges drón- és rakétatámadások érték.
Keir Starmer visszautasította a kritikát. A brit miniszterelnök hangsúlyozta, hogy országa már az év elején felkészült a helyzetre, és az Egyesült Államokkal, valamint más szövetségesekkel együttműködve előzetesen katonai erőket telepítettek a régióba. Szerinte London felelősen és időben reagált a kialakult biztonsági helyzetre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A közel-keleti konfliktus miatt Katarban rekedt román állampolgárokat szállító repülőgép érkezik vasárnap Bukarestbe. A repatriáló járat a szaúd-arábiai Rijádból szállt fel, 183 román állampolgárral a fedélzetén.
Rálőttek egy fideszes aktivistára Szentendrén – számolt be erről Vitályos Eszter magyar kormányszóvivő. Orbán Viktor miniszterelnök szerint „nem hagyhatjuk, hogy a gyűlölet és a félelemkeltés eluralkodjon Magyarországon. Ennek sürgősen véget kell vetni!”.
Az Európai Unió területén 2024-ben 3,55 millió csecsemő született, ami 3,3%-os csökkenést jelent a 2023. évi 3,67 millióhoz képest. – derül ki a termékenységi ráta kapcsán közölt legfrissebb statisztikai adatokból.
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!