Nehéz út. Moldova polgárainak többsége a nyugati orientációra szavazott, de ehhez egyrészt reformok kellenek, másrészt Moszkva ellenállását is le kell küzdeni
Fotó: Rostás Szabolcs
Bár Maia Sandu elnökválasztási győzelmével a Moldova nyugati orientációját támogató oldal aratott diadalt, az ország EU-csatlakozása nem lesz egyszerű folyamat – vélekedett a Krónikának Barabás T. János szakértő. A Magyar Külügyi Intézet kolozsvári születésű vezető elemzője szerint Moldova nyugati fordulata akkor válhat visszafordíthatatlanná, ha főleg vidéken növekszik az életszínvonal, felgyorsulnak a reformok. Ugyanakkor Moszkva stratégiai célja távol tartani határaitól a nyugati tőkét és katonaságot, ezért hibrid háborúval igyekszik gyengíteni az EU és a NATO politikáját, ebben a közdelemben Moldova eszköz a Kreml számára, tehát nem akarja „elengedni”.
2024. november 05., 13:572024. november 05., 13:57
2024. november 05., 15:222024. november 05., 15:22
Maia Sandu eddigi államfő elnökválasztási győzelme után sem lesz könnyű a Moldovai Köztársaság helyzete: bár a Nyugaton élő moldovaiak támogatásával a Nyugat-barát irányzat győzött, Oroszország nem könnyen engedi el az országot – vélekedett a Krónikának nyilatkozva Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője a vasárnapi második forduló kapcsán.
Felvetésünkre, miszerint Sandu győzelme nyomná kőbe véshető-e a volt szovjet tagköztársaság nyugati irányba fordulása, az elemző megjegyezte: az uniós csatlakozás támogatásáról szóló, az első fordulóval egyszerre megtartott sikeres referendum után az ország EU-s tagfelvételének célja, lakossági támogatása bekerül az alkotmányba.
Moldova külföldön élő állampolgárainak köszönhetően újrázhat az államfői székben Maia Sandu jelenlegi elnök – derült ki az elnökválasztás vasárnapi második fordulójában leadott szavazatok közel száz százalékának megszámlálása után.
„Egyébként a népszavazás egyik célja az volt, hogy maradjon a nyugati politikai irány, akkor is, ha jövőre az oroszbarát ellenzék győz a parlamenti választásokon. Alexandr Stoianoglo ellenzéki elnökjelölt sem ellenezte az EU-tagfelvételt, csupán nem tartotta sürgősnek, elsősorban a »társadalmi igazságosság« visszaállítását követelte, meglehetősen populista módon. Ugyanakkor
– mutatott rá a kolozsvári születésű elemző, aki Magyarország chișinăui és bukaresti nagykövetségén is tevékenykedett diplomataként.
Kérdésünkre, miszerint mi várható, Moszkva megpróbál beavatkozni, hogy magához láncolja Moldovát, vagy elengedi, az elemző kifejtette: Moszkva stratégiai célja távol tartani határaitól a nyugati tőkét és katonaságot, ezért hibrid háborúval igyekszik gyengíteni az EU és a NATO politikáját, ebben a közdelemben Moldova eszköz a Kreml számára, tehát nem lesz „elengedés”.
– vetítette előra Barabás T..
Felvetettük azt is, vajon áthidalhatók-e, és ha igen, hogyan az országban élők és a diaszpóra közötti törésvonalak, amelyek most is megmutatkoztak, hiszen Sandu csak a külföldön élő moldovaiaknak köszönhetően győzött. Az elemző kifejtette: a korosztályok, valamint a városiak és a vidékiek közötti mentalitáskülönbség Moldova területén is óriási.
„Ezen csak egy gyors társadalmi, gazdasági fejlődés változtathat, de a reformok lassú haladását tekintve nem várható a társadalmi törésvonalak gyors halványodása. Hogy a gondokat szemléltessem, két olyan járásban is (Ungheni, Cahul) az oroszbarát Stoianoglo jött ki győztesnek a választáson, ahol nagyobb EU-s segélyeket költöttek el például ipari parkok létrehozására. Ezekben a parkokban
– hangsúlyozta a budapesti elemző.
Az EU-párti Maia Sandu hivatalban lévő elnök és kihívója, a Moszkva emberének tartott Alexandr Stoianoglo közül választanak államfőt vasárnap a Moldovai Köztársaság polgárai. Több ezren a Kolozsváron létesített szavazókörzetekben járulnak urnákhoz.
Arra is rákérdeztünk, milyen lehet a viszony Románia és Moldova között, ezek után mennyire reális forgatókönyv az esetleges egyesülés? „Bukarest és Chișinău között egyre szorosabb viszony van, egy sor intézmény működése, például a médiáé, energiaiparé már Bukaresttől függ. Ebben a testvéri viszonyban megjelennek a román belpolitika feszültségei is, lásd az AUR párt vezetői ki vannak tiltva Moldovából, de a román segélyek hatékonysága is kérdéses. A kétoldalú kapcsolatok tehát hullámzók lesznek, latinos temperamentummal.
– vázolta fel a lehetséges forgatókönyvet Barabás T. János.
Kreml: nem tekinthető tisztességesnek a moldovai elnökválasztás eredménye
Nem tekinthető tisztességesnek a moldovai elnökválasztás eredménye – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak. „Ez a választás nem volt sem demokratikus, sem tisztességes. És tele volt manipulációkkal, választási manipulációkkal” – nyilatkozta a szóvivő. Hangsúlyozta, hogy orosz beavatkozás a moldovai elnökválasztásba „nem volt és nem is lehetett”. Az ezzel kapcsolatos vádakat megalapozatlannak minősítette. Kifogásolta ugyanakkor, hogy Chișinău sem az Oroszországban élő moldovaiak százezrei, sem pedig a Dnyesztermellék – a szakadár Transznisztria – lakosainak többsége számára nem biztosította, hogy élhessenek a szavazati jogukkal, ami óhatatlanul befolyásolta az eredményt. Peszkov szerint a moldovai elnökválasztás után Oroszország nem hajlik rá, hogy a kétoldalú kapcsolatok kilátásait „rózsaszín szemüvegen át” nézze, mint ahogyan a dnyesztermellékiek sem hajlanak rá, hogy bármilyen módon támogassák a jelenlegi moldovai vezetést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Tizenöt év szabadságvesztésre ítéltek Oroszországban egy román állampolgárt Ukrajna javára történő kémkedés miatt.
Az azerbajdzsáni külügyminisztérium szerint két civil megsérült egy csütörtöki iráni dróntámadásban az országban.
Irán Forradalmi Gárdája csütörtökön bejelentette, hogy a Hormuzi-szoros csak az Egyesült Államok, Izrael, Európa és más nyugati szövetségesek hajói előtt van lezárva.
Az ukrán külügyminisztérium szerdán este bekérette a magyar ügyvivőt, miután Moszkva átadott Magyarországnak két, magyar–ukrán kettős állampolgárságú hadifoglyot, akiket az ukrán hadseregbe soroztak be.
Csütörtök már a hatodik nap szombat óta, hogy az Egyesült Államok és Izrael légi csapásokat mér iráni katonai célpontokra és az ország vezetői ellen.
Magyarország energiaellátásának biztonságáról egyeztet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában Vlagyimir Putyinnal annak érdekében, hogy a krízis ellenére is rendelkezésre álljon a szükséges kőolaj- és földgázmennyisé.
Elhalasztják Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének szerda estére tervezett teheráni temetését – közölte az iráni az állami televízió. Közben a Financial Times részleteket között az ajatollah elleni akció hátteréről.
Hazatelepítő repülőjárat indul szerdán Egyiptomból Romániába, 174 olyan utassal a fedélzetén, akik az iráni háború, illetve az abból kiterjedt közel-keleti konfliktus miatt hagyják el a térséget – nyilatkozta szerdán a román külügyminisztérium szóvivője.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!