Nehéz út. Moldova polgárainak többsége a nyugati orientációra szavazott, de ehhez egyrészt reformok kellenek, másrészt Moszkva ellenállását is le kell küzdeni
Fotó: Rostás Szabolcs
Bár Maia Sandu elnökválasztási győzelmével a Moldova nyugati orientációját támogató oldal aratott diadalt, az ország EU-csatlakozása nem lesz egyszerű folyamat – vélekedett a Krónikának Barabás T. János szakértő. A Magyar Külügyi Intézet kolozsvári születésű vezető elemzője szerint Moldova nyugati fordulata akkor válhat visszafordíthatatlanná, ha főleg vidéken növekszik az életszínvonal, felgyorsulnak a reformok. Ugyanakkor Moszkva stratégiai célja távol tartani határaitól a nyugati tőkét és katonaságot, ezért hibrid háborúval igyekszik gyengíteni az EU és a NATO politikáját, ebben a közdelemben Moldova eszköz a Kreml számára, tehát nem akarja „elengedni”.
2024. november 05., 13:572024. november 05., 13:57
2024. november 05., 15:222024. november 05., 15:22
Maia Sandu eddigi államfő elnökválasztási győzelme után sem lesz könnyű a Moldovai Köztársaság helyzete: bár a Nyugaton élő moldovaiak támogatásával a Nyugat-barát irányzat győzött, Oroszország nem könnyen engedi el az országot – vélekedett a Krónikának nyilatkozva Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője a vasárnapi második forduló kapcsán.
Felvetésünkre, miszerint Sandu győzelme nyomná kőbe véshető-e a volt szovjet tagköztársaság nyugati irányba fordulása, az elemző megjegyezte: az uniós csatlakozás támogatásáról szóló, az első fordulóval egyszerre megtartott sikeres referendum után az ország EU-s tagfelvételének célja, lakossági támogatása bekerül az alkotmányba.
Moldova külföldön élő állampolgárainak köszönhetően újrázhat az államfői székben Maia Sandu jelenlegi elnök – derült ki az elnökválasztás vasárnapi második fordulójában leadott szavazatok közel száz százalékának megszámlálása után.
„Egyébként a népszavazás egyik célja az volt, hogy maradjon a nyugati politikai irány, akkor is, ha jövőre az oroszbarát ellenzék győz a parlamenti választásokon. Alexandr Stoianoglo ellenzéki elnökjelölt sem ellenezte az EU-tagfelvételt, csupán nem tartotta sürgősnek, elsősorban a »társadalmi igazságosság« visszaállítását követelte, meglehetősen populista módon. Ugyanakkor
– mutatott rá a kolozsvári születésű elemző, aki Magyarország chișinăui és bukaresti nagykövetségén is tevékenykedett diplomataként.
Kérdésünkre, miszerint mi várható, Moszkva megpróbál beavatkozni, hogy magához láncolja Moldovát, vagy elengedi, az elemző kifejtette: Moszkva stratégiai célja távol tartani határaitól a nyugati tőkét és katonaságot, ezért hibrid háborúval igyekszik gyengíteni az EU és a NATO politikáját, ebben a közdelemben Moldova eszköz a Kreml számára, tehát nem lesz „elengedés”.
– vetítette előra Barabás T..
Felvetettük azt is, vajon áthidalhatók-e, és ha igen, hogyan az országban élők és a diaszpóra közötti törésvonalak, amelyek most is megmutatkoztak, hiszen Sandu csak a külföldön élő moldovaiaknak köszönhetően győzött. Az elemző kifejtette: a korosztályok, valamint a városiak és a vidékiek közötti mentalitáskülönbség Moldova területén is óriási.
„Ezen csak egy gyors társadalmi, gazdasági fejlődés változtathat, de a reformok lassú haladását tekintve nem várható a társadalmi törésvonalak gyors halványodása. Hogy a gondokat szemléltessem, két olyan járásban is (Ungheni, Cahul) az oroszbarát Stoianoglo jött ki győztesnek a választáson, ahol nagyobb EU-s segélyeket költöttek el például ipari parkok létrehozására. Ezekben a parkokban
– hangsúlyozta a budapesti elemző.
Az EU-párti Maia Sandu hivatalban lévő elnök és kihívója, a Moszkva emberének tartott Alexandr Stoianoglo közül választanak államfőt vasárnap a Moldovai Köztársaság polgárai. Több ezren a Kolozsváron létesített szavazókörzetekben járulnak urnákhoz.
Arra is rákérdeztünk, milyen lehet a viszony Románia és Moldova között, ezek után mennyire reális forgatókönyv az esetleges egyesülés? „Bukarest és Chișinău között egyre szorosabb viszony van, egy sor intézmény működése, például a médiáé, energiaiparé már Bukaresttől függ. Ebben a testvéri viszonyban megjelennek a román belpolitika feszültségei is, lásd az AUR párt vezetői ki vannak tiltva Moldovából, de a román segélyek hatékonysága is kérdéses. A kétoldalú kapcsolatok tehát hullámzók lesznek, latinos temperamentummal.
– vázolta fel a lehetséges forgatókönyvet Barabás T. János.
Kreml: nem tekinthető tisztességesnek a moldovai elnökválasztás eredménye
Nem tekinthető tisztességesnek a moldovai elnökválasztás eredménye – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak. „Ez a választás nem volt sem demokratikus, sem tisztességes. És tele volt manipulációkkal, választási manipulációkkal” – nyilatkozta a szóvivő. Hangsúlyozta, hogy orosz beavatkozás a moldovai elnökválasztásba „nem volt és nem is lehetett”. Az ezzel kapcsolatos vádakat megalapozatlannak minősítette. Kifogásolta ugyanakkor, hogy Chișinău sem az Oroszországban élő moldovaiak százezrei, sem pedig a Dnyesztermellék – a szakadár Transznisztria – lakosainak többsége számára nem biztosította, hogy élhessenek a szavazati jogukkal, ami óhatatlanul befolyásolta az eredményt. Peszkov szerint a moldovai elnökválasztás után Oroszország nem hajlik rá, hogy a kétoldalú kapcsolatok kilátásait „rózsaszín szemüvegen át” nézze, mint ahogyan a dnyesztermellékiek sem hajlanak rá, hogy bármilyen módon támogassák a jelenlegi moldovai vezetést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Még a börtönben is az ellopott dák műkincsekből próbál jövedelemre szert tenni a bűncselekmény egyik elkövetője – számolt be a holland sajtó.
Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.
Ukrajna vezetői és szoros európai szövetségesei – az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország – öt feltételt fogalmaztak meg egy „igazságos és tartós” megállapodás elérése érdekében, amely véget vetne az Oroszországgal folytatott háborúnak.
Ismét közvetlen katonai csapások történtek Irán és Izrael között, miután Irán rakétákat lőtt ki a zsidó államra.
Irán hét rakétát lőtt ki Kuvait és Bahrein irányába – közölte szombaton az amerikai hadsereg. Tájékoztatásuk szerint a rakéták közül hatot elfogtak, valamint a hetedik sem találta el a kijelölt célpontját – jelentette az AFP és a Reuters.
Nagy a bizakodás a magyar és az ukrán kormány között a kárpátaljai magyar közösség jogainak visszaadásáról megkötött megállapodás kapcsán – jelentette ki a Krónikának Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke.
Ukrajna elismerte, hogy a pénteken reggel Konstanca kikötőjében felrobbant tengeri drón az ukrán haditengerészethez tartozott. Közben az incidens miatt több száz személyt evakuáltak megelőző jelleggel Konstanca és Tulcea megye tengerparti övezeteiből.
Szolidaritási tüntetést tartottak a nemzeti összetartozás napján, csütörtökön este a budapesti román nagykövetség előtt Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát mellett, akit múlt héten lakoltatott ki a rendházból a város önkormányzata.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz államfőnek címzett nyílt levelében sürgette a háború lezárását és a vezetők közti közvetlen tárgyalásokra való áttérést – ismertette az Interfax Ukrajina ukrán hírügynökség.
Juraj Blanár szlovák külügyminiszter visszautasítja Magyar Péter miniszterelnök azon csütörtöki kijelentését, hogy Magyarország saját magával szomszédos – közölte a pozsonyi diplomáciai tárca.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!