Moldovai fiatalok, miután leadták szavazatukat az államfőválasztás második fordulójában Kolozsváron
Fotó: Rostás Szabolcs
Az EU-párti Maia Sandu hivatalban lévő elnök és kihívója, a Moszkva emberének tartott Alexandr Stoianoglo közül választanak államfőt vasárnap a Moldovai Köztársaság polgárai. Több ezren a Kolozsváron létesített két szavazókörzetben járulnak urnákhoz a döntő fordulóban, és lapunknak elmondták: Sandu újrázása esetén van remény a volt szovjet tagköztársaság EU-csatlakozására, ellenfele győzelme azonban hosszú időre visszavethetik Moldova uniós aspirációit.
2024. november 03., 16:452024. november 03., 16:45
2024. november 04., 00:052024. november 04., 00:05
„Arra szavaztam, hogy a szülőföldem 30 év elteltével végre kerüljön ki a szürke zónából” – válaszolja egy középkorú nő, amikor az egymás mellett kialakított szavazóhelyiség egyikéből távozóban megszólítom. A moldovai választópolgárok egymásnak adják a kilincset vasárnap a kolozsvári Béke (Lucian Blaga) téren székelő Diákművelődési Házban, pontosabban az itt kialakított két szavazókörzetben.
A két héttel ezelőtt rendezett, az európai uniós csatlakozás kérdéséről szóló népszavazással összekapcsolt első választási forduló idején Kolozsvárt mintegy háromezren szavaztak, ezt a számot most az este kilenc órás urnazárásig minden bizonnyal meghaladják. (Október 20-án a kincses városban szavazó moldovaiak több mint 90 százaléka Maia Sandut és az EU-csatlakozást támogatta). Ottjártunkkor sem voltak ugyan sorok a Diákművelődési Ház előtt, viszont folyamatosan érkeztek a moldovaiak szavazni, a procedúra pedig gördülékenyen megy, mivel a két héttel ezelőtti kisebb tumultusokból okulva megnövelték a szavazóbiztosok számát.
Az egyik szavazóbiztossal folytatott beszélgetés során kiderült, hogy kora délutánig semmilyen incidenst nem tapasztaltak, teljesen rendben zajlik a szavazás. Mindez azért is releváns, mivel a chișinăui kormány még a nap elején arról értesítette külföldi partnereit, hogy Oroszország megpróbálhatja megzavarni a választási folyamatot, mindenekelőtt külföldön, ahol a moldovai hatóságok értesülése szerint többek között bombariadókkal igyekezhetnek megakasztani a szavazás menetét. A kolozsvári szavazókörzetek összesen 7000 szavazólapot kaptak a második fordulóra, és 14 óráig mintegy kétezren le is adták a voksukat.
Óriási Sandu-fölény Kolozsváron
A 21 órai urnazárást követően a szavazókörzettől a Krónika azt a tájékoztatást kapta, hogy Kolozsváron 3576 moldovai szavazópolgár élt választójogával az államelnök-választás második fordulójában. Közülük 3414-en Sandura, 145-en Stoianoglura voksoltak, 17 szavazat érvénytelen volt. Vagyis a hivatalban lévő moldovai államfő 96 százalékos támogatottságot szerzett a két kincses városi szavazókörzetben.
A diaszpórában, így Romániában élő moldovaiak túlnyomó többsége Maia Sandu jelenlegi államfőt az EU-csatlakozást támogatja
Fotó: Rostás Szabolcs
Riadókészültségnek nincs nyoma a kincses város központjában a moldovai választások, valamint a besszarábiaiak masszív jelenléte miatt, csendőrt is csak az épületben, a szavazóhelyiségek mellett láttunk, közülük is mindössze kettőt. Egyetemista lányok hazájuk zászlajával és útlevelükkel pózolva fotózkodnak a studház bejárata előtt, a kedvemért beállnak még egyszer. Jóformán kérdeznem se kell, kire szavaztak, rávágják, hogy Maia Sandura, az ő generációjukra nagy hatással volt a Bukarestben élő Irina Rimes moldovai énekesnő felhívása, miszerint minden moldovainak polgári kötelessége elmenni szavazni.
Igencsak elrugaszkodik a valóság talajától, aki az EU-csatlakozásról szóló moldovai népszavazás eredményét úgy magyarázza, hogy azzal az ország végleg demonstrálta elköteleződését a nyugati integráció mellett, jókora csapást mérve ezzel a Putyin-rezsimre.
Egy harmincas éveiben járó anyuka két óvodás gyermekével és férjével érkezett szavazni, ő 16 éve él Kolozsváron, férje itteni. Amikor arról kérdezem, milyen gondolatokkal szavazott„ elárulja: természetesen a hivatalban lévő elnökre, ugyanakkor a férjével azon tanakodtak: helyes-e, ha a szülőföldjüktől távol élő moldovaiak beleszólnak hazájuk jövőjébe. „Mi nem élünk ott, évente kétszer hazalátogatunk a rokonokhoz, nem érezzük közvetlenül a döntésünk hatásait. De láttuk, hogy a diaszpóra szavazatai nélkül az EU-csatlakozásról szóló referendumon sem lettek volna többségben az igenek” – mondja a moldovai származású nő, mire megosztom velük, hogy a külföldön élők szavazati jogának kérdése a magyarok, köztük az Erdélyben élő magyar állampolgárok esetében is tetten érhető.
Férjével együtt azt vallják, hogy Moldova nem Svájc, az ország számára a függetlenség nem opció, egyedül az EU-csatlakozás jelenthet perspektívát, de hozzáteszik azt is: nincsenek meggyőződve arról, hogy Brüsszel teljes mértékben elkötelezett Európa legszegényebb országának integrációja mellett. Ugyanakkor amikor azt firtatom, észleltek-e változást, jobbra fordulást Moldova életében, amikor az elmúlt években hazalátogattak, válaszuk nemleges: a látványos fejlődés egyelőre várat magára a függetlenségét 33 éve kivívó, Nyugat és Kelet között lavírozó Pruton túli országban.
Két szavazókörzetet alakítottak ki a Diákművelődési Házban Kolozsváron
Fotó: Rostás Szabolcs
Valahány moldovai szavazópolgárral beszélgetek, mindegyikük állítja: csakis Maia Sandu hivatalban maradása, továbbá az EU-párti erőknek a jövő évi parlamenti választáson való győzelme garantálhatja, hogy a Moldovai Köztársaság nem tér le az uniós integráció útjáról. „Ha Stoianoglo nyer, keresztet vethetünk az EU-ra” – mondja határozottan egy fiatal férfi. Egyébként feltűnő, hogy a Kolozsvárt szavazók többsége fiatal, diák, vagy családos.
Masszív választási részvétel a második fordulóban
Vasárnap délután 17 óráig 234 000 moldovai választópolgár járult urnák elé a külföldön (37 országban) kialakított 231 szavazókörzetben az elnökválasztás második fordulójában. A megmérettetés első fordulójához képest ez jelentős növekedés, két héttel ezelőtt ugyaneddig az időpontig 162 ezren, urnazárásig 239 ezren szavaztak külföldön.
A szintén kétgyerekes Vasiliu família Amszterdamból Chișinăuba utazva állt meg szavazni Kolozsváron. A családfő, Daniel elmeséli, hogy a feleségével együtt 1997 óta élnek távol a szülőföldjüktől, néhány év erejéig az Egyesült Államokat is kipróbálták. „Nagyon megosztott az otthoni társadalom, az emberek közül egyesek annak ellenére sem pártolják az uniós csatlakozást, hogy sok pénz érkezett az elmúlt években az Uniótól Moldovába. Sokan azt mondják, jobb volt az oroszok, vagyis a kommunisták idején” – írja le a moldovai állapotokat a Vasiliu házaspár. Közben iskolás kisfiuk kérdezés nélkül is megjegyzi, hogy „Stoianoglo nem jó”, öt éves kislányuk, Ștefania pedig feltétlenül közölni akarja az újságíróval, hogy ő bizony Maia Sandura szavazott. Daniel Vasiliu hozzáteszi, ők is abban a reményben szavaztak, hogy a jelenlegi államfő folytathatja, és hogy Besszarábia lassan, de biztosan elindulhat a fejlődés útján. Megjegyzi még, Moldova számára már csak azért sincs alternatívája az Európai Unióhoz történő csatlakozásnak, mivel lakosságának jelentős része, a román állampolgársággal is rendelkező több százezer besszarábiai révén az ország máris része az EU-nak.
Fotó: Rostás Szabolcs
Alaposan tévedtek, akik „puszta formalitásként” tekintettek a Moldovai Köztársaságban október 20-án az államfőválasztással egy időben rendezett, az uniós csatlakozásról szóló népszavazás pozitív kimenetelére. Az eredmény ugyanis rávilágított, hogy a volt szovjet tagköztársaság Kelet és Nyugat között lavíroz, és egyáltalán nem visszafordíthatatlan az európai integráció útjáról.
Ugyanakkor az EU-integráció tárgyában rendezett referendumon a választók 50,4 százaléka támogatta, hogy bekerüljön az ország alkotmányába, miszerint Moldova az uniós csatlakozásra törekszik; mindezt 49,92 százalékuk ellenezte.
A jelek szerint igazuk volt azoknak, akik szerint nem jött el az ideje referendum elé vinni a 2,4 millió lakosú kelet-európai ország uniós integrációjának kérdését, és főleg nem kellett volna összekötni az államfőválasztással. Mindenekelőtt mert Moldova lakosságának többsége a kormányzó Nyugat-barát, Sandu elnök nevével fémjelzett Cselekvés és Szolidaritás Pártjával (PAS) azonosítja az Európai Uniót, márpedig a Dorin Recean vezette chișinăui kabinet támogatottsága alaposan megcsappant. Mégpedig azért, mert az Európa legszegényebb országaként számon tartott Moldovai Köztársaságban (ahol a lakosság 31 százaléka szegénységben él) nem sikerült látványosan emelni az életszínvonalon az elmúlt években, a minimálbér jelenleg 5000 moldovai lej (263 euró; 1 euró 19 moldovai lej), a bruttó átlagbér 14 ezer lej. Közben egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke 35 ezer moldovai lejre rúg. Nem véletlen, hogy becslések szerint 1,2 millióra tehető az országból külföldre, elsősorban Nyugat-Európába, illetve Oroszországba vándorolt polgárok száma.
Fotó: Rostás Szabolcs
A népszavazás eredménye tehát nem jelent átütő sikert az EU-párti moldovai vezetés számára, ugyanakkor Maia Sandu újrázása sem borítékolható az oroszpárti lakosság Stoianoglo mögötti valószínűsíthető felsorakozása miatt. Ráadásul ha a 2025-ben esedékes parlamenti választás nyomán a Moszkva-párti, jelenleg ellenzékben lévő erők átveszik a hatalmat Chișinăuban, jó ideig keresztbe tesznek az ország EU-integrációs folyamatának.
Ugyanakkor miközben a Prut menti államban tapasztalható megosztottság újfent rávilágít többek között Oroszország erős befolyására, arra is bizonyíték, hogy nem érett be teljesen a Románia által nyújtott masszív támogatás gyümölcse. Legyenek hatalmon jobb- vagy baloldali pártok, Bukarestben „második román államként” emlegetik a Pruton túli Besszarábiát, ahová Románia jelentős anyagi támogatást folyósított az elmúlt években, amióta Nyugat- és románbarát pártok vannak hatalmon Chișinăuban. (A román kormány 2022-ben 100 millió eurós vissza nem térítendő csomagot különített el Moldova számára, amelyből oktatási, infrastrukturális, energetikai projektek megvalósítását támogatják).
Fotó: Rostás Szabolcs
Románia ugyanakkor nem csak (nemzet)politikai, hanem gazdasági-kereskedelmi szempontokat is figyelembe véve közelít a kétoldalú kapcsolatokhoz, példa erre, hogy idén nyáron bejelentkezett a moldovai–román–ukrán hármas határnál található Giurgiulești nemzetközi szabad kikötő megvásárlására; a dunai logisztikai csomópont az ukrajnai háború miatt is stratégiai jelentőségűnek számít. A román–moldovai kapcsolatokat azonban óhatatlanul visszavetné Chișinău jelenlegi EU-párti irányvonalának meggyengülése, esetleg a Moszkvához hű erők hatalomra kerülése a 2025-ös parlamenti választások nyomán.
A Moldovai Köztársaság európai uniós csatlakozásának útjában ugyanakkor az egyik legnagyobb akadályt a szakadár Dnyeszter menti köztársaság jelenti. Chișinăunak előbb-utóbb le kell mondania a függetlenségét az 1992-es fegyveres konfliktus idején egyoldalúan kikiáltó, területén orosz csapatokat állomásoztató Transznisztriáról ahhoz, hogy reális esélye legyen az EU-tagságra. Moszkva ugyanis nem fogja kiengedni érdekszférájából a Dnyeszter menti területet, ahol az október 20-ai népszavazáson részvevő polgárok több mint 60 százaléka amúgy is Moldova uniós integrációja ellen tette le a voksát.
A moldovai társadalom megosztott, ezt jelzi az uniós csatlakozásról szóló népszavazás eredménye, amely alig több mint 50 százalékos többséget hozott az EU-integráció hívei számára – mutatott rá a Krónika megkeresésére Barabás T. János szakértő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Még a börtönben is az ellopott dák műkincsekből próbál jövedelemre szert tenni a bűncselekmény egyik elkövetője – számolt be a holland sajtó.
Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.
Ukrajna vezetői és szoros európai szövetségesei – az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország – öt feltételt fogalmaztak meg egy „igazságos és tartós” megállapodás elérése érdekében, amely véget vetne az Oroszországgal folytatott háborúnak.
Ismét közvetlen katonai csapások történtek Irán és Izrael között, miután Irán rakétákat lőtt ki a zsidó államra.
Irán hét rakétát lőtt ki Kuvait és Bahrein irányába – közölte szombaton az amerikai hadsereg. Tájékoztatásuk szerint a rakéták közül hatot elfogtak, valamint a hetedik sem találta el a kijelölt célpontját – jelentette az AFP és a Reuters.
Nagy a bizakodás a magyar és az ukrán kormány között a kárpátaljai magyar közösség jogainak visszaadásáról megkötött megállapodás kapcsán – jelentette ki a Krónikának Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke.
Ukrajna elismerte, hogy a pénteken reggel Konstanca kikötőjében felrobbant tengeri drón az ukrán haditengerészethez tartozott. Közben az incidens miatt több száz személyt evakuáltak megelőző jelleggel Konstanca és Tulcea megye tengerparti övezeteiből.
Szolidaritási tüntetést tartottak a nemzeti összetartozás napján, csütörtökön este a budapesti román nagykövetség előtt Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát mellett, akit múlt héten lakoltatott ki a rendházból a város önkormányzata.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz államfőnek címzett nyílt levelében sürgette a háború lezárását és a vezetők közti közvetlen tárgyalásokra való áttérést – ismertette az Interfax Ukrajina ukrán hírügynökség.
Juraj Blanár szlovák külügyminiszter visszautasítja Magyar Péter miniszterelnök azon csütörtöki kijelentését, hogy Magyarország saját magával szomszédos – közölte a pozsonyi diplomáciai tárca.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!