2011. április 10., 12:482011. április 10., 12:48
Az izraeli tűzszüneti szándékra válaszul a Gázai övezetet irányító Hamász iszlamista palesztin szervezet vezetői közölték: véget akarnak vetni a kiújult harcoknak.
Barak kérdésre válaszolva nem zárta ki, hogy Izrael szárazföldi támadást indít a Gázai övezet ellen, de csak akkor, ha szükség lesz rá. Mint mondta: minden lehetőség nyitva áll. „Az önmérséklet is egyfajta erőt képvisel” - tette hozzá.
„Nem tűrhetjük, hogy rakétákkal vagy aknákkal lőjék” Izraelt, „annak megfelelően fogunk eljárni, ami a helyszínen történik” - szögezte le Ehud Barak. A védelmi miniszter szerint a Hamász „komoly csapásokat” volt kénytelen elszenvedni.
Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő a kabinet vasárnapi ülése előtt újságírók előtt megfenyegette a Hamászt, hogy még keményebb csapásokra számíthat, ha a palesztin fegyveres csoportok folytatják Izrael elleni támadásaikat.
Számi Abu Zuhri, a Hamász szóvivője a brit hírügynökségnek elmondta: a palesztin csoportok nem érdekeltek a harcok kiszélesedésében. „Ha az izraeli agressziót beszüntetik, természetes lesz, hogy helyreáll a nyugalom” - mondta a szóvivő.
Vasárnap hajnalban palesztin fegyveresek ismét aknákkal és rakétákkal lőtték Dél-Izraelt - közölte az izraeli hadsereg. A támadásban senki sem sérült meg.
Törökország vasárnap határozottan elítélte a palesztinok elleni „túlzó” és „aránytalan” csapásokat. A külügyminisztérium közleményben szólította fel Izraelt, vessen véget az erőszaknak, a józan ész szerint, önmérséklettel járjon el. „A térség nem léphet újra erőszakspirálba” - hangsúlyozta a közlemény.
A Gázai övezet térségében fellángolt az erőszak azóta, hogy csütörtökön egy páncéltörő rakéta, amelyet az övezetből lőttek ki, Dél-Izraelben eltalált egy iskolabuszt, megsebesítve egy 16 éves diákot és a sofőrt. A hadsereg szerint 120, a Gázai övezetből kilőtt rakéta és akna csapódott be izraeli területre az elmúlt két napban.
Palesztin források szerint csütörtök óta 19 palesztin vesztette életét az izraeli megtorló akciókban és közel hetvenen sebesültek meg. Az egyik megölt gázai részt vett az öt éve Gázában fogva tartott izraeli katona elrablásában - közölte a hadsereg.
A veszteségek most a legsúlyosabbak a 2008 december-2009 januári gázai övezeti offenzíva óta, amelyben 1400 palesztin és 13 izraeli halt meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Izrael úgy véli, hogy a magas rangú iráni tisztségviselők és katonai vezetők ellen folytatott célzott likvidálási művelete „káoszt” szít az iráni rezsim vezetésében.
Az ukrán nagy hatótávolságú drónok már az orosz–ukrán határtól több mint 1500 kilométerre fekvő orosz Urál-vidéket is fenyegetik – jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára, volt védelmi miniszter kedden a tanács ülésén.
Még néhány óráig kérhető a levélben szavazók névjegyzékébe vétele az áprilisi magyarországi országgyűlési választásra.
Miközben Irán bosszút esküdött az országot de facto vezető Ali Laridzsáni, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetője megölése miatt, egyértelművé vált, hogy a felkért országok nem kívánnak segíteni Washingtonnak.
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!