Képünk illusztráció
Fotó: Balázs-Fülöp Emese
Az ukrajnai háborúval összeállt a „tökéletes vihar” Afrikában, tízmilliókat fenyeget az éhínség, a kontinensen belüli elvándorlás már most többmilliós, és ebből várhatóan Európa sem fog tudni kimaradni – véli Marsai Viktor, a budapesti Migrációkutató Intézet igazgatója. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense a Heti Válasz podcastcsatornáján hallható interjújában az élelmiszer- és energiaár-növekedést tartja a drámai afrikai helyzet két fő okozójának.
2022. június 28., 11:102022. június 28., 11:10
2022. június 28., 11:132022. június 28., 11:13
„Ezek nem február 24-én kezdődtek. Afrikát is sújtotta a koronavírus, de jobban, mint a világ fejlettebb részeit, a járvány minimum két évvel vetette vissza a kontinenst. A tökéletes vihar elemeiben a klímaváltozás is nagyon fontos tényező, ráadásul negyven alatt megduplázódott – valahol megháromszorozódott – a lakosság. Míg Maliban például korábban a közösségek egyszerűen elvándoroltak, erre már nincs lehetőség, mert nincsenek szabad földek. A klímaváltozás és az elsivatagosodás által hajtott, általában nomád közösségek dél felé mennek, találkoznak a letelepedett földműves lakossággal, ebből pedig nagyon sokszor fegyveres konfliktus alakul ki” – vázolta a helyzetet Marsai Viktor.
A szakértő szerint az ukrajnai háború nélkül is éhínség lenne, február 24-e óta viszont további 30-80 százalékkal nőttek az élelmiszerárak, ennek pedig beláthatatlan következményei lesznek.
Az orosz–ukrán háború miatt a gabona, az étolaj és a műtrágya világpiaci ára az egekbe szökött, ami a legszegényebb országokat érinti a legsúlyosabban – számolt be a 24.hu. A világszervezet adatbázisa szerint Afrika ötvennégy országa a búza csaknem felét Oroszországból és/vagy Ukrajnából importálja, de a háború miatt a szállítások akadoznak, vagy teljesen leálltak, ráadásul Benin és Szomália eddig az összes búzát e két országból szerezte be.
Képünk illusztráció
Fotó: Thomas Câmpean
„Az éhség által vezérelt migráció sokkal zavarosabb lesz, és sokkal kevésbé kezelhető” – idézte a portál Margatitisz Szkínászt, az Európai Bizottság alelnökét. A menekültek száma már most növekvő tendenciát mutat, a frontországok előrejelzései szerint a tavalyi 123 ezernél 20-30 százalékkal többen érkeznek az idén Európába. Egy dél-afrikai befektetőcég által finanszírozott kutatás azt jelzi, hogy az afrikai fiatalok több mint fele szeretne Európába vagy Észak-Amerikába vándorolni. Az indokok között a gazdasági nehézségeket és az oktatási lehetőségek hiányát nevezték meg a legfőbb oknak.
Ez a szám nagyobb, mint az Egyesült Államok 320 milliós lakossága. Ha ezen csoportnak csupán a fele akar kivándorolni, az is azt jelenti, hogy akár a közeljövőben is 180 millió ember kelhet útnak a jobb élet reményében – derül ki a V4NA nemzetközi hírügynökség cikkéből.
– fogalmazott a felmérés mögött álló Ivor Ichikowitz kutató.
Douglas Holtz-Eakin, az American Action Forum elnöke arra emlékeztet: az 1990-es években a közgazdászok azt várták a gazdag országok befektetőitől, hajtsanak végre munkahelyteremtő beruházásokat a fejlődő világban, ezáltal emberek milliárdjait emeljék ki a szegénységből.
„A közgazdaságtan azonban irtózik az ilyesfajta vákuumtól, és így most a szegény munkaerő a nemzetközi migráción keresztül jön a tőkéért” – mondta Holtz-Eakin. Egy hasonló, 2019-es felmérés szerint minden negyedik potenciális migráns Európába akar eljutni, hogy ott jobb életkörülmények között élhessen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Tisza-kormány alatt a miniszterelnök irodája nem a Karmelita palotában lesz, hanem a Parlamenthez közeli egyik minisztériumi épületben – szögezte le Magyar Péter.
A világ 149 városában leadott szavazatokat tartalmazó urnák hiánytalanul és biztonságban megérkeztek Magyarországra – közölte a Nemzeti Választási Iroda csütörtökön az MTI-vel.
Az elmúlt 24 órában az orosz hadsereg két hullámban 44, különböző típusú rakétával, valamint 659 csapásmérő és álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat, a csapásoknak 15 halálos áldozatuk is van.
Az Egyesült Államok aktív egyeztetéseket folytat Iránnal egy újabb tárgyalási fordulóról, ugyanakkor nem kezdeményezte a kéthetes tűzszünet meghosszabbítását – közölte Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője szerdán.
Az országgyűlési választásokon leadott levélszavazatok közel száz százalékát megszámolták csütörtökre – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
Egy Il-20-as típusú orosz felderítő repülőgépet fogtak el a balti országok nemzetközi légterében a NATO megerősített légtérvédelmi szolgálatában részt vevő román F16-os harci repülők.
A Tisza Párt elnöke a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című, valamint az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában arról is beszélt, hogy kormánya megalakulása után új médiatörvényt fogadnak el és felfüggesztik a közmédia hírszolgáltatását.
Lövöldözés történt a délkelet-törökországi Kahramanmaras tartomány egyik iskolájából szerdán, négyen meghaltak, további 20-an megsebesültek – tájékoztatott Mükerrem Ünlüer, a tartomány kormányzója.
Komoly fennakadásokat okozott az Európai Unió repülőterein az új határellenőrzési rendszer, az Entry/Exit System (EES) bevezetése: több helyen akár háromórás sorok alakultak ki, és számos utas lekéste járatát.
Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát ügye is szóba került Sulyok Tamás köztársasági elnök és Toroczkai László, a Mi Hazánk elnökének szerdai találkozóján a Sándor-palotában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!