Képünk illusztráció
Fotó: Balázs-Fülöp Emese
Az ukrajnai háborúval összeállt a „tökéletes vihar” Afrikában, tízmilliókat fenyeget az éhínség, a kontinensen belüli elvándorlás már most többmilliós, és ebből várhatóan Európa sem fog tudni kimaradni – véli Marsai Viktor, a budapesti Migrációkutató Intézet igazgatója. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense a Heti Válasz podcastcsatornáján hallható interjújában az élelmiszer- és energiaár-növekedést tartja a drámai afrikai helyzet két fő okozójának.
2022. június 28., 11:102022. június 28., 11:10
2022. június 28., 11:132022. június 28., 11:13
„Ezek nem február 24-én kezdődtek. Afrikát is sújtotta a koronavírus, de jobban, mint a világ fejlettebb részeit, a járvány minimum két évvel vetette vissza a kontinenst. A tökéletes vihar elemeiben a klímaváltozás is nagyon fontos tényező, ráadásul negyven alatt megduplázódott – valahol megháromszorozódott – a lakosság. Míg Maliban például korábban a közösségek egyszerűen elvándoroltak, erre már nincs lehetőség, mert nincsenek szabad földek. A klímaváltozás és az elsivatagosodás által hajtott, általában nomád közösségek dél felé mennek, találkoznak a letelepedett földműves lakossággal, ebből pedig nagyon sokszor fegyveres konfliktus alakul ki” – vázolta a helyzetet Marsai Viktor.
A szakértő szerint az ukrajnai háború nélkül is éhínség lenne, február 24-e óta viszont további 30-80 százalékkal nőttek az élelmiszerárak, ennek pedig beláthatatlan következményei lesznek.
Az orosz–ukrán háború miatt a gabona, az étolaj és a műtrágya világpiaci ára az egekbe szökött, ami a legszegényebb országokat érinti a legsúlyosabban – számolt be a 24.hu. A világszervezet adatbázisa szerint Afrika ötvennégy országa a búza csaknem felét Oroszországból és/vagy Ukrajnából importálja, de a háború miatt a szállítások akadoznak, vagy teljesen leálltak, ráadásul Benin és Szomália eddig az összes búzát e két országból szerezte be.
Képünk illusztráció
Fotó: Thomas Câmpean
„Az éhség által vezérelt migráció sokkal zavarosabb lesz, és sokkal kevésbé kezelhető” – idézte a portál Margatitisz Szkínászt, az Európai Bizottság alelnökét. A menekültek száma már most növekvő tendenciát mutat, a frontországok előrejelzései szerint a tavalyi 123 ezernél 20-30 százalékkal többen érkeznek az idén Európába. Egy dél-afrikai befektetőcég által finanszírozott kutatás azt jelzi, hogy az afrikai fiatalok több mint fele szeretne Európába vagy Észak-Amerikába vándorolni. Az indokok között a gazdasági nehézségeket és az oktatási lehetőségek hiányát nevezték meg a legfőbb oknak.
Ez a szám nagyobb, mint az Egyesült Államok 320 milliós lakossága. Ha ezen csoportnak csupán a fele akar kivándorolni, az is azt jelenti, hogy akár a közeljövőben is 180 millió ember kelhet útnak a jobb élet reményében – derül ki a V4NA nemzetközi hírügynökség cikkéből.
– fogalmazott a felmérés mögött álló Ivor Ichikowitz kutató.
Douglas Holtz-Eakin, az American Action Forum elnöke arra emlékeztet: az 1990-es években a közgazdászok azt várták a gazdag országok befektetőitől, hajtsanak végre munkahelyteremtő beruházásokat a fejlődő világban, ezáltal emberek milliárdjait emeljék ki a szegénységből.
„A közgazdaságtan azonban irtózik az ilyesfajta vákuumtól, és így most a szegény munkaerő a nemzetközi migráción keresztül jön a tőkéért” – mondta Holtz-Eakin. Egy hasonló, 2019-es felmérés szerint minden negyedik potenciális migráns Európába akar eljutni, hogy ott jobb életkörülmények között élhessen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Oroszország folyamatosan fejleszti drónjait, azok hatótávolsága és pusztító ereje is fokozatosan növekszik, mint ahogy ez a Lengyelország légterét szerdára virradóra megsértő 19 orosz drón esetéből is kiviláglik.
Nagy erőkkel keresi a Charlie Kirk elleni merénylet elkövetőjét az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda. Az FBI megtalálta a gyilkos fegyvert, és egy egyetemista korú támadót keresnek.
Az Európai Bizottság újabb 1 milliárd eurót bocsátott Ukrajna rendelkezésére makroszintű pénzügyi támogatás (MFA) keretében – közölte szerdán a brüsszeli testület.
Ha Izraelnek kedden nem sikerült megölnie a Hamász vezetőit a katari légitámadásban, akkor legközelebb sikerrel jár majd – jelentette ki az izraeli nagykövet az Egyesült Államokban a művelet után.
Karol Nawrocki lengyel elnök az orosz drónok Lengyelország légterébe történt behatolásáról egyeztetett amerikai hivatali partnerével, Donald Trumppal. A telefonos beszélgetésről a lengyel államfő számolt be szerda este az X-en.
Káoszba borult szerdán Franciaország: tüntetők torlaszolták el az autópályákat, barikádokat gyújtottak fel és helyenként összecsaptak a rendőrséggel, hogy kifejezzék haragjukat Emmanuel Macronnal, a politikai elittel és a kiadáscsökkentésekkel szemben.
Lelőtték szerdán Charlie Kirk véleményvezért, az Egyesült Államok egyik legismertebb konzervatív aktivistáját. Donald Trump támogatója ellen a Utahi Egyetem rendezvényén követtek el merényletet.
Az orosz hadsereg nem tervezte lengyelországi célpontok támadását – közölte szerdán a moszkvai védelmi minisztérium. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint mintegy két tucat orosz drón hatolhatott be Lengyelország légterébe.
Szinte biztos, hogy nem Lengyelország volt a célpont, az ukrán EW téríthette le a pályáról a drónokat – így kommentálta Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő azt, hogy szerdára virradóra több orosz drón is megsértette Lengyelország légterét.
Románia eddig 23 katonai segélycsomagot nyújtott Ukrajnának, amelyek tartalma a lőszertől és a védőfelszereléstől a Patriot légvédelmi rendszerig terjed – közölte a védelmi miniszter kedden a Digi24 hírcsatornával.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!