Képünk illusztráció
Fotó: Balázs-Fülöp Emese
Az ukrajnai háborúval összeállt a „tökéletes vihar” Afrikában, tízmilliókat fenyeget az éhínség, a kontinensen belüli elvándorlás már most többmilliós, és ebből várhatóan Európa sem fog tudni kimaradni – véli Marsai Viktor, a budapesti Migrációkutató Intézet igazgatója. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense a Heti Válasz podcastcsatornáján hallható interjújában az élelmiszer- és energiaár-növekedést tartja a drámai afrikai helyzet két fő okozójának.
2022. június 28., 11:102022. június 28., 11:10
2022. június 28., 11:132022. június 28., 11:13
„Ezek nem február 24-én kezdődtek. Afrikát is sújtotta a koronavírus, de jobban, mint a világ fejlettebb részeit, a járvány minimum két évvel vetette vissza a kontinenst. A tökéletes vihar elemeiben a klímaváltozás is nagyon fontos tényező, ráadásul negyven alatt megduplázódott – valahol megháromszorozódott – a lakosság. Míg Maliban például korábban a közösségek egyszerűen elvándoroltak, erre már nincs lehetőség, mert nincsenek szabad földek. A klímaváltozás és az elsivatagosodás által hajtott, általában nomád közösségek dél felé mennek, találkoznak a letelepedett földműves lakossággal, ebből pedig nagyon sokszor fegyveres konfliktus alakul ki” – vázolta a helyzetet Marsai Viktor.
A szakértő szerint az ukrajnai háború nélkül is éhínség lenne, február 24-e óta viszont további 30-80 százalékkal nőttek az élelmiszerárak, ennek pedig beláthatatlan következményei lesznek.
Az orosz–ukrán háború miatt a gabona, az étolaj és a műtrágya világpiaci ára az egekbe szökött, ami a legszegényebb országokat érinti a legsúlyosabban – számolt be a 24.hu. A világszervezet adatbázisa szerint Afrika ötvennégy országa a búza csaknem felét Oroszországból és/vagy Ukrajnából importálja, de a háború miatt a szállítások akadoznak, vagy teljesen leálltak, ráadásul Benin és Szomália eddig az összes búzát e két országból szerezte be.
Képünk illusztráció
Fotó: Thomas Câmpean
„Az éhség által vezérelt migráció sokkal zavarosabb lesz, és sokkal kevésbé kezelhető” – idézte a portál Margatitisz Szkínászt, az Európai Bizottság alelnökét. A menekültek száma már most növekvő tendenciát mutat, a frontországok előrejelzései szerint a tavalyi 123 ezernél 20-30 százalékkal többen érkeznek az idén Európába. Egy dél-afrikai befektetőcég által finanszírozott kutatás azt jelzi, hogy az afrikai fiatalok több mint fele szeretne Európába vagy Észak-Amerikába vándorolni. Az indokok között a gazdasági nehézségeket és az oktatási lehetőségek hiányát nevezték meg a legfőbb oknak.
Ez a szám nagyobb, mint az Egyesült Államok 320 milliós lakossága. Ha ezen csoportnak csupán a fele akar kivándorolni, az is azt jelenti, hogy akár a közeljövőben is 180 millió ember kelhet útnak a jobb élet reményében – derül ki a V4NA nemzetközi hírügynökség cikkéből.
– fogalmazott a felmérés mögött álló Ivor Ichikowitz kutató.
Douglas Holtz-Eakin, az American Action Forum elnöke arra emlékeztet: az 1990-es években a közgazdászok azt várták a gazdag országok befektetőitől, hajtsanak végre munkahelyteremtő beruházásokat a fejlődő világban, ezáltal emberek milliárdjait emeljék ki a szegénységből.
„A közgazdaságtan azonban irtózik az ilyesfajta vákuumtól, és így most a szegény munkaerő a nemzetközi migráción keresztül jön a tőkéért” – mondta Holtz-Eakin. Egy hasonló, 2019-es felmérés szerint minden negyedik potenciális migráns Európába akar eljutni, hogy ott jobb életkörülmények között élhessen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok minden lehetőséget az asztalon tart az iráni eseményekre való reakcióként – jelentette ki Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában tartott rendkívüli ülésen.
A kijevi energiaellátási válság továbbra is „rendkívül súlyos” – jelentették be a hatóságok, miközben az ukrán biztonsági szolgálat szerint Oroszország energiainfrastruktúrára mért folyamatos támadásai „emberiesség elleni bűncselekményeknek” minősülnek.
Franciaországból, Németországból és más országokból érkező európai erők hadgyakorlatokat kezdtek csütörtökön Grönlandon, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Washington „akár így, akár úgy” meg fogja szerezni a szigetet.
Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök kijelentette, hogy népszavazás esetén országa Romániával való egyesülésére fog szavazni.
Donald Trump elnök megtartja a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado Nobel-békedíját, amelyet az csütörtöki találkozójuk során átadott neki – közölte a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök szerdán, miután J.D. Vance alelnök és Marco Rubio külügyminiszter a Fehér Házban fogadta a dán és a grönlandi külügyminisztert.
Konzultátust nyit Grönlandon Franciaország február 6-án – jelentette be szerdán a francia diplomácia vezetője. A dán védelmi minisztérium meg azt közölte, hogy szerdától megerősíti a katonai jelenlétet a szigeten.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!