A tárcavezető azt is elmondta, hogy hamarosan növelik az Olaszországban tevékenykedő román rendőrök és ügyészek létszámát, hogy segítsék olasz kollégáikat a románok által elkövetett bűncselekmények felderítésében. Mint arról beszámoltunk, a tárcavezető azért utazott az olasz fővárosba, hogy kollégájával, a radikális jobboldali Északi Liga politikusával, Roberto Maronival az Itáliában élő román állampolgárok bűnözésének megelőzési módozatairól tárgyaljon. Olaszországban ugyanis az utóbbi hónapokban egyre nagyobb méreteket öltött a románokkal szembeni ellenszenv, miután főleg roma nemzetiségű román állampolgárok számos bűncselekményt követtek el az országban. Az egyre hevesebb felháborodás nyomán a Silvio Berlusconi vezette, az elmúlt hetekben hivatalba lépett jobboldali kormány tagjai, köztük maga a kormányfő, valamint Franco Frattini külügyminiszter és Roberto Maroni is arról beszélt: akár az uniós polgárok szabad helyváltoztatását garantáló schengeni egyezményt is újratárgyalnák Brüsszellel, és nem zárták ki a vízumkényszer bevezetését sem a román állampolgárokkal szemben.
A mostani találkozón ugyanakkor Maroni biztosította román kollégáját, hogy Róma nem nyúl a tömeges kiutasítás eszközéhez az illegális bevándorlókkal szemben. Maroni leszögezte: alaptalanok az ezzel kapcsolatos találgatások, egyúttal azt is hangsúlyozta: biztonsági problémákról van szó, és nem az Olaszországban élő román közösség egészéről. Az olasz tárcavezető egyúttal közölte: a tárgyalásokon megállapodás született egy olasz–román vegyes bizottság létrehozásáról, amely a bevándorlás és a bűnözés kérdésével foglalkozik majd. A Cristian David javaslatára megalakítandó testületbe mindkét kormány egyenlő létszámban delegál tagokat, és a bűnmegelőzés módozatait vizsgálja. David sietett leszögezni, hogy a két ország között továbbra is kiválóak a kapcsolatok, és a további, rendőri együttműködés még szorosabbra fűzi a viszonyt.
Közben Francesco Gratteri, az olasz rendőrség bűnmegelőzési osztályának vezetője bemutatta a csütörtökön zárult, többnapos razzia eredményét, amelynek során mintegy négyszáz illegális bevándorlót vettek őrizetbe. Leszögezte: bár fő célpontnak a romániai romákat tekintették, a bűnmegelőzési program nem csupán a romák ellen irányul, hanem akár olaszok vagy az Európai Unió más állampolgárai is fönnakadhatnak a rostán.
Közben Riccardo de Corato, Milánó konzervatív alpolgármestere a bevándorlók által elkövetett bűncselekmények kapcsán úgy vélte, a fő probléma az, hogy míg Olaszországban mintegy hétszázezer bevándorló él, addig a hatóságok 2007-ben csupán 1500 személyt toloncoltak ki. „A számok magukért beszélnek. Akik dolgozni jönnek, azokat szívesen látjuk Milánóban, ám aki koldulni akar, az menjen Bukarestbe!” – szögezte le az elöljáró. Flavio Tosi, Verona polgármestere, aki maga is az Északi Liga tagja, arról beszélt, hogy városukban, az országban egyik legnagyobbnak számító román közösség tagjai is szembesülnek a romaproblémával. „Mintegy hétezer román állampolgár él a városban, többnyire építkezéseken, a kisiparban és háztartási alkalmazottként dolgoznak, és ők is azt mondják: gond van a romákkal” – mutatott rá Tosi.
Az ügyben a Vatikán is lépett: XVI. Benedek pápa találkozót kezdeményezett az emigránsok ügyeivel foglalkozó egyházi szervezet képviselőivel. A testület vezetője, Renato Martino bíboros a bevándorlókkal kapcsolatos gondokról beszélt, külön megemlítve a cigányok helyzetét.
Az ügyben egyébként a perui fővárosban, Limában tartózkodó Lazăr Comănescu román és Franco Frattini olasz külügyminiszter is egyeztetett, és megállapodtak, hogy a romániai bűnelkövetők helyzetét az Európai Unió rendelkezéseinek szellemében rendezik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Látogatottsági adatok