
Fotó: MTI
2011. január 24., 09:102011. január 24., 09:10
Az uniós elnökséggel összefüggő kérdéseken kívül egységes Kárpát-medencei autonómiastratégia megalkotása, az állampolgársággal kapcsolatos aktualitások és a Bethlen Gábor Alapról szóló tájékoztatás is szerepelt a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) külügyi és jogi szakbizottsága pénteki budapesti ülésének napirendjén. Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára (képünkön) szerint a szomszédos államokban élő magyar közösségek számára a Budapest által betöltött uniós elnökség nagyon fontos lehetőségeket hordoz, és a magyar kormány azon dolgozik, hogy az ebben rejlő adottságokkal élni tudjanak. „Gondolkodni kell abban az irányban is, hogy hatékony uniós kisebbségvédelmi rendszer valósulhasson meg” – mutatott rá Németh Zsolt. Az autonómiastratégia megalkotásáról a fideszes politikus azt mondta, hogy az elmúlt húsz évben a határon túli magyar közösségek ebben jelölték meg a fő célkitűzésüket. Tájékoztatása szerint a magyar kormány arra fog törekedni, hogy olyan egységes autonómiakoncepciót alkosson, amely tekintettel van a nemzetközi példákra és az egyes országok sajátosságaira is. Újságírói kérdésre Németh Zsolt indokolatlannak minősítette azt a jelenlegi magyar alkotmányban szereplő korlátozást, hogy a választójog a lakóhelyhez kötődik, az államtitkár szerint a választójog kérdésével az alkotmányozás után foglalkozik az Orbán-kormány.
Hasonlóképpen vélekedett a témáról Semjén Zsolt is, aki az MTI-nek úgy nyilatkozott: a választójog megadásának kérdése az év második felében kerülhet a kabinet elé, ez azonban személyes véleménye szerint nem függhet lakóhelytől, illetve attól, hogy fizet-e valaki adót vagy sem. „Nincs kétféle állampolgárság, az állampolgárságtól a szavazati jog elválaszthatatlan. Legalább a pártlistás szavazás tekintetében a szavazati jogot meg kell adni. Az uniós országok nagy része a határon túl élő nemzettársainak megadta az állampolgárságot és emellé szavazati jogot is biztosított valamilyen formában” – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes, példaként említve Romániát, Portugáliát, Olaszországot, Szlovákiát vagy az EU-tagjelölt Horvátországot. Semjén emlékeztetett, hogy a Máért novemberi ülésén feltette szavazásra a kérdést, s a résztvevők közül csupán a Lehet Más a Politika és a Magyar Szocialista Párt tartózkodott, a szervezetek egyhangúlag támogatták a szavazati jog megadását az állampolgárságot szerző határon túli magyaroknak. Az LMP azon véleményével kapcsolatban, hogy aki nem Magyarországon fizet adót, az ne szóljon bele az ottani döntésekbe, a kormányfőhelyettes azt mondta: a pártot súlyának megfelelően kell kezelni, és nem gondolhatja komolyan senki, hogy el kellene venni a szavazati jogát valakitől, ha például Bajorországban dolgozik és ott fizet adót. „Ha azon az alapon vonnák el a szavazati jogot valakitől, mert nem fizet adót, akkor Magyarországon több millió embertől meg kellene vonni a voksolás lehetőségét, ami pedig nyilvánvalóan abszurditás. A szavazati jog és az adófizetés semmilyen összefüggésben nincs egymással, sőt az sem lenne helyes, hogy a lakóhelyhez kössük a szavazati jog minden formáját” – szögezte le Semjén, hozzátéve: ha valaki nem lakik egy választókörzetben, értelemszerűen nem szavazhat a helyi jelöltre, de ettől még a pártok listáira voksolhatna.
Semjén szerint egyébként várhatóan március 15-e körül tehetik le az állampolgársági esküt az egyszerűsített honosítási eljárás első kérelmezői. A Fidesszel együtt kormányzó Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke sikertörténetként értékelte az egyszerűsített honosítást, szerinte az állampolgárság kiadása idén mindent „überel”. Eközben Wetzel Tamás miniszteri biztos a Krónikát úgy tájékoztatta, hogy január 3-tól péntek délutánig 11 889 honosítási kérelem érkezett az illetékes magyar hivatalokhoz: hetente annyi, mint a tavalyi év egészében. Szabadkán, Csíkszeredában és Kolozsváron a legnagyobb az érdeklődés, de további 47 külképviseleten is adtak már be kérelmet; az igényléseket körülbelül fele-fele arányban nyújtják be a külképviseleteken és Magyarország területén.
Claudiu Năsuit, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) parlamenti képviselőjét nevezi ki gazdasági miniszterré Vasile Tofan moldovai miniszterelnök.
A Romániának járó európai uniós támogatások egy részének felfüggesztését kéri az Európai Néppárt (EPP) és a Renew Europe európai parlamenti frakciója a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt.
„Ismeretlen források” részéről „félig katonai” válaszlépés várható az egyesült királyságbeli dróngyárak ellen, amiért azok katonai tervrajzokat osztottak meg Ukrajnával – jelentette ki Andrej Fjodorov, a Kreml tanácsadója.
Irán teljes globális elszigeteléséről szóló gazdasági intézkedések sorát jelentette be Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfőn Washingtonban.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Egyelőre ismeretlen okból lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe Szolnok mellett hétfő délelőtt, a pilóta katapultált, életben van.
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.