
Minél egységesebb fellépésre van szükség autonómiaügyben az egyes külhoni magyar területeken, és újra kell gondolni a külhoni magyarság helyben való boldogulásának stratégiáját – fogalmazták meg a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma regionális önkormányzati munkacsoportjának ülése után a társelnökök kedden.
2015. június 30., 16:532015. június 30., 16:53
2015. június 30., 17:522015. június 30., 17:52
Szabolcs Attila (Fidesz) társelnök azt mondta: a határon túli magyarság létszáma rendkívüli módon fogyatkozik és ahhoz, hogy ezt meg tudják állítani, olyan intézkedésekre van szükség, amelyek elősegítik a szülőföldön való megmaradást.
Hozzátette: ennek egyik eszköze az autonómiának, illetve az önrendelkezésnek valamilyen formája, de hogy melyik, azt nem Budapestről kell és lehet megmondani. Teljesen mások a lehetőségek és az igények, és mindenütt helyben kell erről dönteni. Megjegyezte: egységes elképzelésekre van szükség az egyes magyarlakta területeket illetően, amit helyben mindenki támogat és ezt tudják aztán Magyarországról is segíteni.
Harangozó Gábor (MSZP) társelnök kiemelte: világossá vált, hogy az elmúlt 25 év nem hozta meg azt az eredményt a határon túl élő nemzettársak számára, amit mindannyian szerettek volna. Az ülésen mindenki egyetértett, hogy új sebességre kell kapcsolni és újra kell gondolni a határon túli magyar közösségek helyben való boldogulásának a stratégiáját. Ez az autonómia valamely formájában valósulhatna meg a leginkább – rögzítette.
A tanácskozásra valamennyi közösség eljuttatta koncepcióját – jelezte a szocialista politikus, hozzátéve: nagyon alapos, átgondolt stratégiák születtek az egyes térségekre vonatkozóan. Kiemelte, ki kell alakítani azokat a feltételeket is, amelyek elősegítik, hogy jó szomszédságpolitikával és erős, egységes nemzetpolitikával a magyarországi politika oldaláról is támogatni tudják ezeknek az elképzeléseknek a megvalósulását.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
szóljon hozzá!