Új alapokra helyezték a határ menti román–magyar együttműködést
Fotó: Facebook/Kisjenő Polgármesteri Hivatala
Aláírták szerdán Gyulán a román–magyar Európai Területi Társulás (ETT) alapító okiratát és alapszabályát a határ menti együttműködésben résztvevő öt-öt romániai, illetve magyarországi település képviselői. A több mint 100 ezer lakost tömörítő román–magyar eurorégió jogi személyiséggé válása után közvetlenül, nagyobb hatékonysággal pályázhat európai uniós támogatásra brüsszeli forrásokhoz, a lakosok életminőségének javítása érdekében – mondta a Krónikának nyilatkozó nagyszalontai és battonyai polgármester.
2025. november 06., 14:052025. november 06., 14:05
Mákos Árpád battonyai polgármester kezdeményezésére idén januárban a Békés vármegyei településen találkoztak az érdekelt önkormányzatok vezetői, és kifejezték szándékukat egy új román–magyar európai kistérség létrehozására, ami reményeik szerint nagyobb esélyt jelent majd az európai uniós források megszerzésében. Román oldalról az Arad megyei Kisjenő, Kürtös, Pécska és Nagylak, illetve a Bihar megyei Nagyszalonta, magyar részről pedig Battonya mellett a szintén Békés vármegyei Gyula, Sarkad, Elek, Medgyesegyháza vesz részt a társulásban.
Az Európai Területi Társulás (ETT – angol betűszóval: EGTC) az Európai Unió első olyan intézményi együttműködést támogató sokszínű eszköze, mely jogi garanciákkal nyújt keretet akár az elszigetelt határ menti térségek integrált fejlesztésében, akár átfogó transznacionális együttműködések, programok menedzselésében. Az együttműködési forma kiválóan alkalmas széles körű célok megvalósítására: a klasszikus határ menti turisztikai, helyi termék, kulturális projektek mellett az ETT-k egyre nagyobb, közlekedési, turisztikai, infrastrukturális beruházásokat (pl. közösségi közlekedés, inkubátorházak, közúti kapcsolatok) hajtanak végre.
Mint annak idején arról beszámoltunk, az ETT magyarországi bejegyzésű jogi személyiségként működik majd, és székhelyének a kistérség legnagyobb lakosú városát, Gyulát választották, ebből adódóan elnöke is a fürdőváros mindenkori polgármestere lesz (jelenleg Görgényi Ernő), társelnöke pedig a régió második legnagyobb lakosú települése, Nagyszalonta polgármestere (ez esetben Török László), és az elnökök kétévente váltják egymást. Ezért tartották az alapító okirat és az alapszabályzat aláírásának ceremóniáját Gyulán.
Egységben az erő!
Fotó: Facebook/Mákos Árpád
„A társulás elsődleges célja a településeink és térségünk versenyképességének növelése, az összességében 107 ezer főt kitevő lakosság megtartása, továbbá a gazdasági és kulturális együttműködések erősítése” – nyilatkozta az esemény másnapján a Krónikának Mákos Árpád ötletgazda. A battonyai polgármester emlékeztetett, hogy 16-17 együttműködési területet jelöltek meg, ezek közül prioritásnak tekintik – mind a fürdőturizmus, mind a mezőgazdaság, mind a környezetvédelem tekintetében – a vízgazdálkodás összehangolását, a vízbázis megóvására irányuló projekteket.
Történelmi elnevezés
Az Európai Területi Társulásnak a Dekapolisz történelmi elnevezést választották. A Dekapolisz tíz város csoportja volt a római birodalom keleti határvidékén, a mai Jordánia, Szíria és Izrael területén. A tíz város nem alkotott igazgatási egységet (mindegyikük bizonyos autonómiával rendelkezett, de szövetségben álltak), hanem nyelvi, kulturális, földrajzi értelemben sorolhatók egy csoportba.
A fentiek mellett a következő területek fejlesztésén szeretnének együttműködni a felek:
Mákos Árpád szerint az indokolja az ETT létjogosultságát, hogy az európai források közül a román–magyar együttműködés keretében hívták le eddig a legkevesebb pénzt, és ennek egyik oka az volt, hogy a nyugat-romániai önkormányzatokhoz képest szegényebb kelet-magyarországi helyhatóságoknak nem állt rendelkezésükre a pályázatokon való részvételhez szükséges önrész.
Mákos Árpád battonyai polgármester (balról) a társulás ötletgazdája
Fotó: Facebook/Mákos Árpád
Hangsúlyozta, hogy közösen nemcsak a román–magyar határ menti együttműködés keretében kiírt pályázatokra jelentkezhetnek, hanem közvetlen európai uniós forrásokat is lehívhatnak, és nem „százezer eurós tételekről, hanem százmilliós összegekről van szó”.
Bár január utolsó napján írták alá a szándéknyilatkozatot az ETT megalapításáról az abban résztvevő települések elöljárói, az azóta eltelt időszakban egyeztetések zajlottak az alapszabályzatról, és az okiratot mind a tíz önkormányzati képviselő-testületnek el kellett fogadnia, ezért került sor csak most a közös aláírásra – magyarázta csütörtökön a Krónika kérdésére Török László nagyszalontai polgármester. Az okmányokat mindkét ország illetékes minisztériumaiba küldik el, és miután ellenjegyzik azokat, megkaphatja a jogi személyiséget a társulás. Erre – jó esetben – még egy-két hónapot várni kell.
Török László nagyszalontai és Görgényi Ernő gyulai polgármester
Fotó: Facebook/Mákos Árpád
Török László pozitívan értékelte a kezdeményezést, és úgy tapasztalta, hogy kollégái lelkesedése is töretlen.
– nyilatkozta a szalontai polgármester, felidézve, hogy a korábbi próbálkozások egy-egy ETT megalapítására nem találtak fogadókészségre. A fő célokról Török László elmondta: „Lehet hangzatos vagy jól csengő projektekről beszélni, de mi olyan együttműködést képzelünk el, aminek az eredményei a térségben élő emberek életminőségét növeli.”
A kezdeményezők azt remélik, hogy több forrásra nagyobb eséllyel pályázhatnak majd a határ menti együttműködés keretében, ezáltal közös fejlesztéseket valósíthatnak meg például a turizmus, a környezetvédelem, a mezőgazdaság vagy az egészségügy területén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pénteken elrajtoltak az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő tárgyalások az Országházban, amelyen mindhárom bejutott párt képviselői jelen vannak.
Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára figyelmeztette Finnországot, Észtországot, Lettországot és Litvániát, hogy Moszkva fenntartja magának az „önvédelemhez való jogot”, ha ukrán drónok az ő légterükön keresztül támadnának Oroszországra.
Irán hajlandó lemondani az atomfegyverről, és „nagyon közel” van a megállapodás – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök csütörtökön.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) befejezte a levélszavazatok pártlistás szavazólapjainak előzetes összesítését.
Teljes megújulásra van szükség, mert lezárult egy politikai korszak– jelentette ki Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök a Patrióta YouTube-csatornáján. Orbán Viktor először szólalt meg az április 12-ei országgyűlési választás óta.
A Tisza-kormány alatt a miniszterelnök irodája nem a Karmelita palotában lesz, hanem a Parlamenthez közeli egyik minisztériumi épületben – szögezte le Magyar Péter.
A világ 149 városában leadott szavazatokat tartalmazó urnák hiánytalanul és biztonságban megérkeztek Magyarországra – közölte a Nemzeti Választási Iroda csütörtökön az MTI-vel.
Az elmúlt 24 órában az orosz hadsereg két hullámban 44, különböző típusú rakétával, valamint 659 csapásmérő és álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat, a csapásoknak 15 halálos áldozatuk is van.
Az Egyesült Államok aktív egyeztetéseket folytat Iránnal egy újabb tárgyalási fordulóról, ugyanakkor nem kezdeményezte a kéthetes tűzszünet meghosszabbítását – közölte Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője szerdán.
Az országgyűlési választásokon leadott levélszavazatok közel száz százalékát megszámolták csütörtökre – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!