Új alapokra helyezték a határ menti román–magyar együttműködést
Fotó: Facebook/Kisjenő Polgármesteri Hivatala
Aláírták szerdán Gyulán a román–magyar Európai Területi Társulás (ETT) alapító okiratát és alapszabályát a határ menti együttműködésben résztvevő öt-öt romániai, illetve magyarországi település képviselői. A több mint 100 ezer lakost tömörítő román–magyar eurorégió jogi személyiséggé válása után közvetlenül, nagyobb hatékonysággal pályázhat európai uniós támogatásra brüsszeli forrásokhoz, a lakosok életminőségének javítása érdekében – mondta a Krónikának nyilatkozó nagyszalontai és battonyai polgármester.
2025. november 06., 14:052025. november 06., 14:05
Mákos Árpád battonyai polgármester kezdeményezésére idén januárban a Békés vármegyei településen találkoztak az érdekelt önkormányzatok vezetői, és kifejezték szándékukat egy új román–magyar európai kistérség létrehozására, ami reményeik szerint nagyobb esélyt jelent majd az európai uniós források megszerzésében. Román oldalról az Arad megyei Kisjenő, Kürtös, Pécska és Nagylak, illetve a Bihar megyei Nagyszalonta, magyar részről pedig Battonya mellett a szintén Békés vármegyei Gyula, Sarkad, Elek, Medgyesegyháza vesz részt a társulásban.
Az Európai Területi Társulás (ETT – angol betűszóval: EGTC) az Európai Unió első olyan intézményi együttműködést támogató sokszínű eszköze, mely jogi garanciákkal nyújt keretet akár az elszigetelt határ menti térségek integrált fejlesztésében, akár átfogó transznacionális együttműködések, programok menedzselésében. Az együttműködési forma kiválóan alkalmas széles körű célok megvalósítására: a klasszikus határ menti turisztikai, helyi termék, kulturális projektek mellett az ETT-k egyre nagyobb, közlekedési, turisztikai, infrastrukturális beruházásokat (pl. közösségi közlekedés, inkubátorházak, közúti kapcsolatok) hajtanak végre.
Mint annak idején arról beszámoltunk, az ETT magyarországi bejegyzésű jogi személyiségként működik majd, és székhelyének a kistérség legnagyobb lakosú városát, Gyulát választották, ebből adódóan elnöke is a fürdőváros mindenkori polgármestere lesz (jelenleg Görgényi Ernő), társelnöke pedig a régió második legnagyobb lakosú települése, Nagyszalonta polgármestere (ez esetben Török László), és az elnökök kétévente váltják egymást. Ezért tartották az alapító okirat és az alapszabályzat aláírásának ceremóniáját Gyulán.
Egységben az erő!
Fotó: Facebook/Mákos Árpád
„A társulás elsődleges célja a településeink és térségünk versenyképességének növelése, az összességében 107 ezer főt kitevő lakosság megtartása, továbbá a gazdasági és kulturális együttműködések erősítése” – nyilatkozta az esemény másnapján a Krónikának Mákos Árpád ötletgazda. A battonyai polgármester emlékeztetett, hogy 16-17 együttműködési területet jelöltek meg, ezek közül prioritásnak tekintik – mind a fürdőturizmus, mind a mezőgazdaság, mind a környezetvédelem tekintetében – a vízgazdálkodás összehangolását, a vízbázis megóvására irányuló projekteket.
Történelmi elnevezés
Az Európai Területi Társulásnak a Dekapolisz történelmi elnevezést választották. A Dekapolisz tíz város csoportja volt a római birodalom keleti határvidékén, a mai Jordánia, Szíria és Izrael területén. A tíz város nem alkotott igazgatási egységet (mindegyikük bizonyos autonómiával rendelkezett, de szövetségben álltak), hanem nyelvi, kulturális, földrajzi értelemben sorolhatók egy csoportba.
A fentiek mellett a következő területek fejlesztésén szeretnének együttműködni a felek:
Mákos Árpád szerint az indokolja az ETT létjogosultságát, hogy az európai források közül a román–magyar együttműködés keretében hívták le eddig a legkevesebb pénzt, és ennek egyik oka az volt, hogy a nyugat-romániai önkormányzatokhoz képest szegényebb kelet-magyarországi helyhatóságoknak nem állt rendelkezésükre a pályázatokon való részvételhez szükséges önrész.
Mákos Árpád battonyai polgármester (balról) a társulás ötletgazdája
Fotó: Facebook/Mákos Árpád
Hangsúlyozta, hogy közösen nemcsak a román–magyar határ menti együttműködés keretében kiírt pályázatokra jelentkezhetnek, hanem közvetlen európai uniós forrásokat is lehívhatnak, és nem „százezer eurós tételekről, hanem százmilliós összegekről van szó”.
Bár január utolsó napján írták alá a szándéknyilatkozatot az ETT megalapításáról az abban résztvevő települések elöljárói, az azóta eltelt időszakban egyeztetések zajlottak az alapszabályzatról, és az okiratot mind a tíz önkormányzati képviselő-testületnek el kellett fogadnia, ezért került sor csak most a közös aláírásra – magyarázta csütörtökön a Krónika kérdésére Török László nagyszalontai polgármester. Az okmányokat mindkét ország illetékes minisztériumaiba küldik el, és miután ellenjegyzik azokat, megkaphatja a jogi személyiséget a társulás. Erre – jó esetben – még egy-két hónapot várni kell.
Török László nagyszalontai és Görgényi Ernő gyulai polgármester
Fotó: Facebook/Mákos Árpád
Török László pozitívan értékelte a kezdeményezést, és úgy tapasztalta, hogy kollégái lelkesedése is töretlen.
– nyilatkozta a szalontai polgármester, felidézve, hogy a korábbi próbálkozások egy-egy ETT megalapítására nem találtak fogadókészségre. A fő célokról Török László elmondta: „Lehet hangzatos vagy jól csengő projektekről beszélni, de mi olyan együttműködést képzelünk el, aminek az eredményei a térségben élő emberek életminőségét növeli.”
A kezdeményezők azt remélik, hogy több forrásra nagyobb eséllyel pályázhatnak majd a határ menti együttműködés keretében, ezáltal közös fejlesztéseket valósíthatnak meg például a turizmus, a környezetvédelem, a mezőgazdaság vagy az egészségügy területén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett Európa mellett, de határozottabb politikai irányváltást vár szövetségeseitől – erről beszélt Marco Rubio Münchenben. A tanácskozáson újra felszínre kerültek az ukrán–magyar politikai feszültségek.
A 2026-os év a győzelem éve lesz: a győzelem éve a családoknak, a jobboldalnak, a Fidesznek és a győzelem éve Magyarországnak – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az évértékelő beszéde végén szombaton Budapesten, a Várkert Bazárban.
Donald Trump szerint az ukrán elnöknek kell lépéseket tennie az ukrajnai háború lezárása érdekében – az amerikai elnök erről újságírók előtt beszélt pénteken.
Négyre emelkedett a budakeszi panziótűz halálos áldozatainak száma, az egyik életveszélyes sérült a kórházban életét vesztette – közölte a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság a Facebook-oldalán pénteken.
Újabb kárpátaljai magyar esett el az Ukrajnában tomboló háborúban – közölte Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter pénteken.
Az erdélyi magyarok, különösen a székelyföldi megyékben a Fideszt és annak vezetőjét, Orbán Viktort támogatják – jelentette ki Tánczos Barna RMDSZ-es miniszterelnök-helyettes.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter a Kyiv Postnak nyilatkozva „szörnyűnek” minősítette Oroszország Ukrajna elleni folyamatos támadásait, és hangsúlyozta, hogy a háborúnak véget kell vetni.
Az európai uniós lakosság egyre inkább úgy érzékeli, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben veszély fenyegeti országukat, többségük az Európai Uniót bízná meg a védelem megerősítésével – derült ki a pénteken közzétett Eurobarométerből.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy inkább nem fogad el semmilyen megállapodást, mint hogy rossz megállapodásra kényszerítse az ukránokat.
Az Európai Unió 2027 végéig meg kívánja valósítani az „egy Európa, egy piac” célt – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a belgiumi Bilzenben csütörtökön.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!