Súlyos helyzet. Jelentős az esély arra, hogy Ukrajna elveszíti a fontos csomópontnak számító Pokrovszkot
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Az orosz katonák tovább nyomultak előre Pokrovszkban, és nemcsak a város elfoglalásával fenyegetnek, hanem a környező területek teljes bekerítésével is, miközben független elemzők és parancsnokok az ukrán pozíciók súlyos romlásáról számolnak be a térségben.
2025. október 30., 11:392025. október 30., 11:39
A Kyiv Independent Pokrovszkról szóló beszámolója szerint úgy tűnik, hogy a stratégiai fontosságú Donyeck megyei nagyváros védelme, amely több mint egy éve tartja magát a frontvonal egyik fő forrópontjaként, kezd összeomlani, miután több száz orosz katona tört be a város határain, és minden irányban szétszóródott.
A viszonylag kis lélekszámú város, ahol a háború előtt mintegy 60 ezren éltek, kulcsfontosságú közlekedési csomópontként szolgál, mivel vasúti és közúti kapcsolatban áll más jelentős katonai célpontokkal, köztük Kosztyantinyivkával, Kramatorszkkal és Szlovjanszkkal.
Ezek együtt alkotják Donyeck megye azon védelmi gerincét, amely még Kijev irányítása alatt áll. A város stratégiai jelentősége miatt különösen fontos Moszkvának.
Volodimir Zelenszkij elnök hétfőn újságíróknak elmondta, hogy az orosz erők nyolcszoros túlerőben vannak az ukrán védőkkel szemben.
Egy moszkvai katonai kórházban tett látogatása során Vlagyimir Putyin orosz elnök azt állította, hogy Pokrovszkot és a szintén harcok sújtotta Harkiv megyei Kupjanszk városát is bekerítették.
Egy furcsa megjegyzésben – különösen figyelembe véve a frontvonal közelében újságírók ellen elkövetett halálos támadások közelmúltbeli megnövekedését – Putyin hozzátette, hogy az orosz erők készek „néhány órára” tűzszünetet tartani az érintett területeken, hogy az ukrán és külföldi újságírók bejuthassanak, beszélhessenek az ukrán katonákkal, és „saját maguk is meggyőződhessenek a bekerített erők helyzetéről”.
Az ukrán parancsnokok jelentései és a nyílt forrásokból származó adatok azt mutatják, hogy
Baljós fejlemény, hogy az orosz erőknek szerdán sikerült kitűzniük az orosz zászlót egy Pokrovszk nyugati szélén található helységnévtáblára, bár a zászló inkább információs célokat szolgál, mint a területi ellenőrzés szilárd jelzője.
Putyin minden eddiginél elkötelezettebb a háború folytatásában, állítja egy amerikai hírszerzési jelentés
Vlagyimir Putyin orosz elnök minden eddiginél elkötelezettebb az Ukrajna elleni teljes körű háború folytatásában és további katonai eredmények elérésében, állítja egy friss amerikai hírszerzési értékelés, amelyet a kongresszus tagjai is megkaptak ebben a hónapban, jelentette az NBC.
Az elemzés, amelyet egy magas rangú amerikai tisztségviselő és egy magas rangú kongresszusi tisztviselő idézett, állítólag azt tartalmazza, hogy Oroszország nem mutat hajlandóságot a kompromisszumra, még akkor sem, ha Donald Trump elnök béketárgyalások megkezdésére törekszik.
Ez az értékelés összhangban áll az amerikai és nyugati hírszerző ügynökségek 2022 februárja óta fennálló véleményével. A tisztségviselők azonban most azt mondják, hogy Putyin még inkább eltökélt céljai elérésében.
Az orosz katonai veszteségek növekedése és a belföldi gazdasági nyomás ellenére a hírszerzési jelentés szerint Putyin továbbra is elkötelezett az ukrán területek elfoglalása mellett, hogy igazolja a háború hatalmas emberi és pénzügyi költségeit.
A Fehér Ház nem kommentálta a hírszerzési eredményeket, de az elnök nyilvános nyilatkozataira hivatkozott a békemegállapodás elérése érdekében tett erőfeszítésekről.
Bár az orosz erők először 2024 késő őszén értek el Pokrovszk külvárosába, csak 2025 közepén sikerült először behatolniuk magába a városba.
Október 19-én, amikor azt jelentették, hogy Pokrovszk vasútállomása közelében – néhány kilométerre a frontvonal akkori állásától – ukrán civileket lőttek le, egyértelművé vált, hogy újabb jelentős behatolás kezdődött.
Hétfőn az ukrán vezérkar elismerte, hogy „körülbelül 200” orosz katona gyűlt össze a városban.
A kaotikus városi harcok közepette a frontvonal fogalma egyre homályosabbá válik, és a térképészeti projektek – például a függetlennek nevezett térképészeti és elemző csoport, a Deep State – számára egyre kevésbé célszerű a frontvonal feltérképezése.
„Nem ellenőrzik a várost, nem ellenőriznek egész városrészeket” – mondta Roman Pohorilij, a Deep State társalapítója.
Mindezek mellett Putyin állításaival ellentétben még nem merült fel ellenőrizhető bizonyíték Pokrovszk teljes bekerítésére.
A Deep State térképe szerint a kétoldalt felállt orosz erők között körülbelül három kilométer széles folyosó maradt, bár ez csak az elszigetelt orosz jelenlét földrajzi helyzetére vonatkozik, és nem tükrözi a területi ellenőrzést.
Míg Pokrovszk egy nagy és kaotikus szürke zónává vált, a bekerítés valódi veszélye a Pokrovszktól keletire, a katlan belsejében fekvő város, Mirnohrad felett lebeg.
Itt az ukrán erők, a 25. légideszant- és a 38. tengerészgyalogos dandár vezetésével, a kedvező terep és a drónok hatékony használatának segítségével viszonylag stabil védelmet tartanak fenn Pokrovszkhoz képest.
A Deep State szerdai Telegram-bejegyzésében a csoport azt állította, hogy az orosz erők elvágták a Mirnohradba vezető logisztikai vonalakat és az ottani ukrán állásokat.
A következtetés az, hogy nem csupán Mirnohrad eshet el, hanem, tekintettel az oroszok Pokrovszkba való behatolásának mértékére és terjedelmére – és ezzel együtt az ukrán védelem felbomlására a szektorban –, Pokrovszk rövid távú megmentése valószínűleg lehetetlen feladatnak tűnik.
Olasz miniszter: Kijevnek döntenie kell, mennyi területet ad fel
Ukrajna el fog jut oda, hogy döntenie kell, mennyit képes visszaszerezni az elveszített területeiből, és mennyit veszíthet még, ha folytatja a háborút – hangoztatta Guido Crosetto olasz védelmi miniszter a SkyTG24 hírtelevíziónak adott interjúban szerdán.
Guido Crosetto hozzátette, ez olyan döntés, amelyet egyedül az ukrán nép hozhat meg.
„Az esetleges területlemondásról Kijev dönt, és sem Oroszország, sem a nemzetközi közösség nem kötelezheti erre” Ukrajnát – tette hozzá a védelmi tárcavezető.
Crosetto úgy vélte,
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már „nyitást mutatott” a kérdésben, és „Ukrajna valószínűleg belemegy majd a területvesztésbe”.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök kormányának védelmi minisztere azt követően nyilatkozott, hogy az olasz sajtóban részletek jelentek meg az ismert újságíró, Bruno Vespa Világvége című könyvéből. A csütörtökön megjelenő kötetben Guido Crosetto szintén az ukrajnai háborúról beszél, hangsúlyozva, hogy Ukrajna számára lehetetlenség visszaszerezni a 2014-ben és a 2022 februárja óta elveszített területeket.
„Oroszország soha nem fog engedni belőlük, és Ukrajnának magától nem lesz ereje visszaszerezni őket, még a mi segítségünkkel sem. (Az orosz elnök, Vlagyimir) Putyin sem hátrálhat, mivel az elfoglalt területeket alkotmánymódosítással orosznak kiáltotta ki, tehát azokról nem tárgyalhat”
– mondta Guido Crosetto.
Kifejtette, az ukránokra vár a döntés, hogy „mi számít nagyobb áldozatnak, a területekről való lemondás vagy a véres háború folytatása, ami még rosszabbra fordulhat”.
Ami a halálos áldozatokat illeti, Guido Crosetto tudomása szerint 52 ezer ukrán veszítette életét, miközben orosz oldalon a halottak száma meghaladja az egymilliót. „A különbség az, hogy az ukránok ismerik veszteségüket, az orosz népnek fogalma sincsen róla” – mondta a védelmi miniszter.
Belga miniszter: ha Brüsszelt megtámadná Oroszország, Moszkva a földdel lesz egyenlő
Ha Brüsszelt megtámadja Oroszország, Moszkvát földig fogják rombolni – jelentette ki Theo Francken belga védelmi miniszter egy friss interjúban.
A De Morgen című, flamand nyelvű belga napilapnak nyilatkozva, azon kérdésre válaszolva, miszerint tart-e attól, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hagyományos hadviselés keretében esetleg rakétatámadást indít Brüsszel ellen, Theo Francken nemmel válaszolt. Elmondta: véleménye szerint a NATO „lerombolná Moszkvát”, ha Oroszország megtámadná a „katonai szövetség szívét jelentő” belga fővárost.
„Putyin tudja, ha nukleáris fegyverekkel játszik, Moszkva eltűnik a térképről, és közel lesz a világvége” – fogalmazott a miniszter a The Brussels Times című, angol nyelvű brüsszeli hírportál szerdai beszámolója szerint.
Francken „geopolitikai hatalomként” írta le Oroszországot, mely „erős hadsereggel és félelmetes harci szellemmel” rendelkezik. Szerinte „azok, akik azt állítják, hogy nem kell félnünk az oroszoktól, súlyosan tévednek”.
Arra a kérdésre válaszolva, miszerint orosz támadás esetén Donald Trump amerikai elnök tiszteletben tartaná-e az Észak-atlanti Szerződés kollektív védelemről szóló 5-ös cikkét, Francken azt mondta: „természetesen tiszteletben tartaná”.
„Egy cirkálórakéta Brüsszel ellen? Az 5. cikk alkalmazása magától értetődő lenne, bármilyen definíciót is használunk. Putyin ezt sem fogja megtenni” – fogalmazott a belga védelmi tárcavezető.
Francken közölte, jobban aggasztja Oroszország hibrid tevékenysége, mint a hagyományos hadviselés jelentette fenyegetés. Kifejtette: inkább olyan forgatókönyveket tart elképzelhetőnek, amely szerint „kis zöld emberkék” például az észtországi orosz ajkú kisebbséget az ország „náci rezsimje” ellen uszítják. „Mielőtt észrevennénk, már annektáltak is egy darab Észtországot” - hívta fel a figyelmet.
A közös európai hadsereg létrehozásának szükségességére vonatkozó kérdésre a miniszter kérdéssel válaszolt: „Miként integrálhatnák nemzeti hadseregeiket azok a nemzetek, amelyek nem képesek együttműködni a védelmi beszerzésekben?”.
Bárki, aki hisz egy európai hadseregben, légvárakat épít – jelentette ki a belga védelmi miniszter, majd hozzátette: „szerencsére ott van a NATO, mely bebizonyította légvédelemének hatékonyságát Lengyelországban és Észtországban”.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban Francken azt mondta: „még nem látom a békéhez vezető reális utat”. Véleménye szerint az orosz elnök „nem igazán akar tárgyalni”, és a lehető legteljesebb mértékben ki akarja használni Európa gyengeségét.
„Minél gyorsabban fegyverkezünk, annál kevésbé lesznek esélyei Ukrajna meghódítására. De nem tudjuk térdre kényszeríteni az oroszokat több százezer európai katona küldése nélkül” – fogalmazott a belga védelmi miniszter, majd hozzátette: a részvételt bármikor javasolhatná a belga parlamentnek, de „nem váltana ki nagy lelkesedést”.
Alekszandr Grusko külügyminiszter-helyettes Francken kijelentéseire reagálva kijelentette: a nyugat-európai országok élvezik a háborús pszichózis légkörét, és készülnek a konfliktusra Oroszországgal.
„Amennyire tudom, miután így nyilatkozott, korrekciók hulláma indult el nyomtatott formában. Ezért neki kell feltenni a kérdést, hogy Belgium hogyan szándékozik Moszkvát a föld színéről eltörölni, de ezt komolyan nem lehet kommentálni” – hangoztatta Grusko.
A külügyminiszter-helyettes szerint európai diplomaták nem fejezték ki aggályaikat a Burevesztnyik orosz nukleáris meghajtású manőverező robotrepülőgép és a Poszejdon nukleáris meghajtású tengeralattjáró tesztelése miatt, de helyesen értelmezték az Oroszország által küldött jelzést.
„A jelzésből a szakemberek megértették, hogy Oroszország rendelkezik elegendő eszközzel, lehetőséggel és politikai akarattal ahhoz, hogy megbízhatóan biztosítsa védelmi képességeit és biztonságát” – hangoztatta a helyettes tárcavezető.
„Gratulálunk Oroszország összes barátjának (és különösen az imbecilis belga védelmi miniszternek) a Poszejdon atomhajtású víz alatti drón sikeres tesz teléséhez. A Burevesztnyiktől eltérően a Poszejdon igazi világvége-fegyvernek tekinthető” – írta az X közösségi platformion Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese,
A brüsszeli orosz nagykövetség szerdán Francken kijelentését teljesen abnormálisnak minősítette, amely az egész kontinens jövőjét fenyegeti és új háborúba sodorja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy oroszországi bíróság jogerősen 15 év börtönbüntetésre ítélt egy román állampolgárt Ukrajna javára folytatott kémkedés miatt.
Moldovának magának kell eldöntenie a jövőjét – jelentette ki Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, amikor a Romániával való egyesülésre vonatkozó „B-tervről” kérdezték, ha a Moldovai Köztársaság EU-csatlakozása nem valósulna meg.
Magyar Péter magyar miniszterelnök közbelépése nyomán enyhítették az európai uniós vezetők csütörtöki találkozójának következtetéseit, ennek nyomán kikerült az állásfoglalás szövegéből a lehető leggyorsabb ukrán EU-csatlakozási folyamatról szóló rész.
Szerteágazó tünetegyüttes vezetett a Fidesz vereségéhez Németh Zsolt országgyűlési képviselő szerint, aki úgy véli, a választási eredmény nem tekinthető katasztrofálisnak, alapot jelent ahhoz, hogy a párt újjáépítse magát.
Heves dróncsapásokra ébredt az orosz főváros csütörtökön reggel: robbanások hallatszottak az egész városban, és füst borította be Moszkva égboltját.
Donald Trump elnök a szerda esti versailles-i palotában tartott vacsora során hivatalosan aláírta az Egyesült Államok és Irán közötti előzetes megállapodás egy példányát.
Donald Trump amerikai elnök kedden kijelentette, hogy továbbra is törekedni fog Oroszország Ukrajna elleni háborújának befejezésére, ugyanakkor hozzátette, hogy a háború „nincs hatással” az Egyesült Államokra.
Az Iránnal folytatott háború befejezéséről szóló előzetes megállapodást már aláírták, a dokumentum részleteit „hamarosan” közzé fogják tenni – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az Európai Unió és Ukrajna megnyitotta a csatlakozási tárgyalások első fejezetcsoportját, azt a klasztert, amely az uniós tagság alapvető értékeit és intézményi követelményeit foglalja magában – közölte hétfőn az uniós tagállamokat tömörítő Tanács.
Jelentős alkotmánymódosítást fogadott el hétfőn az Országgyűlés: a jövőben összesen legfeljebb nyolc évig töltheti be valaki a miniszterelnöki tisztséget Magyarországon. Az alaptörvény tizenhatodik módosítását szavazták meg hétfőn a képviselők.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!